„A mai világban nagy előny, ha több területre van rálátásod” – Mesterszakok az ELTE-n VII.

Folytatódik a „Mesterszakok az ELTE-n” interjúsorozatunk. A hetedik részben Gál Annával, a GTK mesterszakos hallgatójával beszélgettünk, aki mesélt nekünk az alapszakos élményeiről, a kezdeti motivációjáról, illetve a gazdálkodástudomány szépségeiről és nehézségeiről is.

Mesélnél kicsit magadról, a szakodról és a tanulmányaid megkezdéséről?

Én már tősgyökeres ELTE-snek érzem magam, mert idén kezdtem a mesterszakomat itt, de előtte kereskedelem és marketing alapszakon is a GTK-n végeztem. Mikor jelentkeztem, még nem volt Gazdálkodástudományi Kar, mégis megelőlegeztem a bizalmat, mert már kiskorom óta ha arra gondoltam, hogy egyetem, akkor az az ELTE volt számomra. Ez az egyik leghíresebb egyetem Magyarországon, és büszkeség, hogy ide járhatok, és itt is végeztem már. A diákélet, illetve a kar rugalmassága miatt döntöttem úgy, hogy itt maradok mesterképzésen is. Nagyon szerettem részt venni a közösségi életben. Sok alapszakos társam szintén jött tovább mesterszakra, aminek nagyon örülök, és remélem, hogy megmarad ez a közösség, illetve tovább tudjuk majd építeni.

Mióta érdekel a marketing és a gazdálkodástudomány? Már gimnáziumban is megvolt a motiváció, hogy erre a pályára lépj?

Alapvetően nem ezt a pályát szerettem volna választani, de nem tudtam, hogy mi az, amit igazán szeretnék csinálni. Amikor 2018-ban végeztem a gimnáziumban, nagyon „nyomták” a gazdálkodási szakokat, de az a szó, hogy közgazdász, nekem túlságosan szigorúnak és földhözragadtnak tűnt. Nagyon szeretem viszont a jó reklámokat, mindig megnézem például a Super Bowl reklámjait, és a tévén sem kapcsolom el őket. Ez volt az egyik olyan dolog, amiről azt gondoltam, hogy ebben van kreativitás, és érdekel is. Ezért döntöttem végül a Kereskedelem és marketing mellett, és egyáltalán nem bántam meg, mert rájöttem, hogy igazából itt emberekkel kell foglalkoznom, csak egy más formában. Annyira megtetszett az egész, hogy azon is gondolkodtam, hogy mesterszakon is itt maradnék, viszont szerintem a mai világban az a jó, ha minél több területre van rálátásod: ezért is választottam végül a Vezetés és szervezés szakot. Úgy érzem, hogy ez majd segíthet, ha esetleg vállalkozást szeretnék indítani, illetve jobban fókuszál a menedzsment területére, a folyamatokra és a HR-re. Így megmaradt a kreatív oldal, de a háttérfolyamatok is előtérbe jöttek. Mivel a mai napig nem tudom pontosan, „mi leszek, ha nagy leszek”, próbálok nem egymástól elhatárolt szakmákat tanulni, hanem inkább valami olyat, ami több helyen is elfogadott, és biztosan fel tudom majd használni.

Ha visszagondolsz a tanulmányaid kezdetére, mi volt az első benyomásod az egyetemről?

Emlékszem az első napra, nagyon-nagyon izgultam! Egy barátnőmmel mentünk együtt, akivel a gólyatáborban ismerkedtem meg. Nekünk is a BTK kampuszán voltak megtartva az óráink, annyira tetszett az egész hely, olyan volt, mintha egy kis erdőben sétálnék. Ez az, amit a legjobban sajnálok, hogy a pandémia miatt nem lehetett, illetve most, hogy már mesterszakon vagyok, nem kell annyit bejárni, nincs lehetőség arra, hogy leüljünk, beszélgessünk, megigyunk egy kávét, lemenjünk a Műhelybe vagy a KK-ba. Néha azért kihagytunk egy-egy órát, de pont azért, mert annyira jó hangulata van a helynek, főleg tavasszal, amikor már fent vannak a lampionok is. Volt, amikor nagyon sokáig tartottak az óráink, és már élő zene volt, mire kijöttünk. Annyira jó hangulat volt mindig, hogy csak az volt bennem, hogy szívesen megyek bárhova. Igazi „buzgómócsing” voltam, mindig mentem, ahova csak lehetett! Illetve a társaságom is mindig jött, és azt éreztem, hogy a BTK kampusza egy egész közösséget is biztosít a diákoknak.

Mi az, amit a legjobban élveztél az alapképzésben? Van valami, amin változtatnál?

Nagyon szerettem, amikor kisebb projektjeink voltak. Azt tudni kell, hogy nálunk a GTK-n más rendszer van, mint az ELTE többi karán. Van egy zh-rendszerünk, vagyis minden héten kellett zh-zni, ez pedig rendszeres tanulást igényelt. A szeminárium is ugyanolyan volt nálunk, mint egy előadás, így nagyon örültem, amikor egyre több marketinges tárgyam jött be, és sokkal több kis projektünk volt: például csinálni kellett egy honlapot egy kitalált márkának, vagy nekünk kellett kitalálnunk egy új, innovatív márkát. Ezek a csoportfoglalkozások nagyon hasznosak voltak. Ez az, ami a legjobban tetszett a képzésben, de az is, amin változtatnék, abban az értelemben, hogy több ehhez hasonló gyakorlati feladatot építenék be. Szerintem ha arra helyeznék a hangsúlyt, hogy több beadandó, több csoportmunka és kutatómunka legyen, akkor sokkal könnyebben menne a diákoknak a szakdolgozat megírása is.

Igaz, hogy csak pár hete kezdődött meg az oktatás, de azért kíváncsi vagyok, hogy mik a terveid az elkövetkező két évre a mesterszakod alatt.

Még azt sem tudom, hogy egy hét múlva hol leszek, úgyhogy nem tudnám megmondani! Viszont mivel a járvány két évet „elvett” tőlünk, még szeretnék kicsit diák maradni, ezért is jelentkeztem egyből keresztfélévben mesterszakra. Igaz, hogy az óráim még nem kezdődtek el, de egy szemeszternyitó bulin már voltam: szeretném a diákélet nyújtotta lehetőségeket minél jobban kihasználni, mert azt érzem, hogy annyira gyorsan felnőtté kell válnom, annyira sürget az idő, én viszont még erősen kötődöm ahhoz, hogy diák maradjak. Emellett egyébként másfél éve dolgozom egy telemarketing cégnél. Nagyon szeretem, mert rugalmas, és egyre nagyobb feladatokat kapok. Azt is érzem viszont, hogy majd szeretnék más helyen is dolgozni. Őszintén szólva nagyon sok helyen dolgoznék szívesen, pont azért, mert még nem tudom, mi az, amit életem végéig csinálni szeretnék. A mai világban mondjuk nem jellemző, hogy egy ember csak egy dolgot csinál: folyamatosan képezni kell magad, és új területekre továbbmenni. Ezért is szeretném, hogy meglegyen ez a mesterképzés: hogy itt megint egy kicsit más területet tanuljak. Ez egy pályakezdőnél mindig „plusz pont”.

Említetted a munkádat, erről mesélnél még egy kicsit? Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?

Diákmunkaként kezdtem ezt csinálni egy telemarketinges cégnél. Értékesítéssel is foglalkozunk, illetve értékesítési oktatásokkal, de főleg direkt marketinggel: hideghívásokat végzünk. Én még most is egy diákszövetkezeten keresztül dolgozom itt; sima operátorként kezdtem, napi több száz hideghívást indítottam. Amikor odaérkeztem, hogy szakmai gyakorlati helyet kellett keresnem, nagyon sok cégnél az volt a kritérium, hogy minimum egy vagy két évig rendelkezni kell hallgatói jogviszonnyal, akkor pedig még nem tudtam, hogy biztosan meglesz-e a diplomám, illetve hogy felvesznek-e mesterre. Ezért megkérdeztem a főnökömet, hogy esetleg tölthetném-e itt a szakmai gyakorlatomat is, ehhez azonban az kellett, hogy ne csak hideghívást végezzek, hanem más területekre is rálássak. Szerencsére nagyon nyitottak voltak, így elkezdtem scripteket írni, és beültem a kampánynyitó és -záró meetingekre is. Ezek különösen izgalmasak voltak, hiszen 20-21 évesen felnőtt ügyvezetőkkel ülhettem egy asztalnál. Az elején féltem attól, hogy rosszat fogok mondani, de rájöttem, hogy itt mi vagyunk a szakértők a szolgáltatással kapcsolatban, mivel a mi cégünkről van szó. Nagyon jó érzés volt, hogy tudok segíteni egy olyan ügyvezetőnek, aki 20 éve áll egy cég élén. Minden jól alakult, és élveztem is, így a szakmai gyakorlat végével meg is kérdezte a főnököm, hogy szeretnék-e maradni. Jelenleg már teljesen a marketinggel foglalkozom: én szerkesztem a weboldalunkat, a Facebook hirdetéskezelőjét, én írom a kampányterveket és kreatívokat készítek. Folyamatosan alakul az egész, lesznek sales oktatásaink is, és a rendezvények szervezésében is segítek, mindezt pedig tudom az egyetem mellett csinálni.

Te mit szeretsz ebben a pályában, és kinek ajánlanád?

Szerintem a gazdálkodási pályának két része van. Egyik része a kreativitás, vagyis az, hogy merj gondolkodni, és legyenek ötleteid. A másik része pedig, hogy „jóban legyél” a reál tárgyakkal, mert minden egyes kreatív ötlet nagyon kemény szabályon alapszik. Megvannak a mutatók, a modellek, amiket alkalmazni kell, és bár ezeket tanuljuk, azt nem tudjuk, hogy a gyakorlatban hogyan kell őket használni. Mikor ott vagy élesben, akkor jössz rá, hogy mi hova való. Szóval ez a szak azoknak lehet jó, akik kreatívak, viszont könnyedén tudnak rendszerekben gondolkodni. Nem kell földhözragadtnak lenni, de strukturáltan kell elképzelni a dolgokat. Akiben megvan ez a kettősség, annak tökéletes ez a pálya. Annak is ajánlom viszont, aki még nem tudja pontosan, hogy mit szeretne csinálni, mert nagyon sokszínű a képzés. Egy félévben rengeteg különböző tárgyat tanultam: pszichológiát, matematikát, menedzsmentet, marketinget. Ha elkezded, nagyon sok dologba belelátsz majd, és később úgyis kialakul, hogy melyik vonz téged a leginkább. Az apukám többször megkérdezte tőlem, hogy miért éppen Vezetés és szervezés szakra megyek, hiszen nem lehet tudni, hogy „mi leszek”. Én pedig azt mondtam, hogy pont ezért jó, mert nagyon sokféle tudást szerezhetek itt, és ezt több helyen is hasznosítani tudom majd. Végül pedig azoknak ajánlom, akik sodródnak az árral, nyitottak az új dolgokra és megvan bennük a szükséges kreativitás. Fontos még, hogy önbizalom is kell hozzá, ugyanis sok változás megy végbe ebben a szakmában; ettől viszont sosem szabad félni.

A képek forrása: az interjúalany fotói

Kiemelt kép: elte.hu