Emlékeztek még Teczár Szilárdra? Az ELTE hallgatóját körülbelül két éve ízekre szedte az internet népe, miután feljelentést tett az Egyenlő Bánásmód Hatóságánál a nők ingyen bulizásával kapcsolatban. Hosszú időn után, úgy tűnik, lezárult az ügy: az Alkotmánybíróság szerint a szórakozóhelyek nem alkalmazhatnak nemi alapon eltérő belépődíjakat. Teczár Szilárd azt is reméli, hogy a döntés következtében mások is fel fognak lépni a nemek közti egyenlőtlenségek és a diszkrimináció minden fajtája ellen.
Teczár Szilárd, egyetemünk hallgatója 2013 tavaszán indított eljárást a Doboz nevű szórakozóhely ellen, amiért diszkriminatív és a nőket megalázó módon csak a férfiaktól szed belépőt a bulikra. Teczárnak az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EHB) igazat adott, és a novemberi határozatban kijelentette, hogyha a Doboz nem fordul bírósághoz, harminc napon belül köteles a nőktől is belépőt szedni.
A szórakozóhely továbbra sem szedett belépőt a nőktől, és alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB). A testület a napokban hozott határozatot, amelyben nem találta megalapozottnak a Doboz által benyújtott indítványt, és döntött: a szórakozóhelyek nem alkalmazhatnak nemi alapon eltérő belépődíjakat.
Teczár Szilárdot sokan támogatták, sokaknak viszont kedvenc célpontja lett, és megindították ellene a mém- és kommentháborút. Az aktivista ugyanakkor állta a sarat, és végül nem eredménytelenül. Nagyon örül az AB döntésének, amelyet kifejezetten példaadó és előremutató intézkedésnek gondol.
Az AB szerint az, hogy a nőknek nem kell belépőt fizetni, nem esélyegyenlőségi kérdés, hanem a társadalmilag káros nemi sztereotípiák megerősödéséhez vezet. A Doboz pont az ellenkezőjét gondolta: szerintük a szórakozóhely valójában a nőknek kedvez, amikor nem kér pénzt tőlük, hiszen kimutatható, hogy a nők statisztikailag kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
Teczár az Alkotmánybírósághoz hasonlóan gondolkozott, amikor úgy érezte, valami nincs rendben a nők ingyen bulizásával. Azzal, hogy egy szórakozóhely csak a férfiaktól kér belépőt, elismeri a férfiak és nők közti fizetésbeli különbségeket, és megerősítik a nők alárendelt helyzetét a férfiakkal szemben. Másik káros üzenet a nők ingyen bulizásának, hogy a férfiak úgy gondolják, ha csak ők fizettek a belépőért, akkor „cserébe” mást is elvárhatnak a nőktől. Teczár régebben azt a példát is felhozta, hogy áttételesen olyan hatásmechanizmusok is erősödhetnek ennek nyomán, amelyek a nők elleni bűncselekményekhez vezetnek.
Akkor ez most azt jelenti, hogy mindenki fizetni fog? Somody Bernadette, az ELTE adjunktusa szerint az AB nem írta elő, hogy a nőknek fizetniük kelljen a belépőért, ezt a kérdést nem is vizsgálták. Leginkább az következik a határozatból, hogy ha egy szórakozóhely belépőt akar szedni, akkor vagy minden nőtől és férfitől kérjen pénzt, vagy senkitől sem.
Persze ne legyünk naivak, a gyakorlatban valószínűleg arra számíthatunk, hogy a szórakozóhelyet ezután férfiaktól és nőktől egyaránt belépőt fognak kérni. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egyáltalán nem következik az AB határozatából, bár az eredmény tekintetében kétségtelenül erre vezet.
És az alkotmányellenesnek számít, ha a nőktől 1 forintot a férfiaktól meg 999 forintot kérnek? Végül is így mindenki fizetett… Somody szerint alkotmányellenes lenne. A nők vélt előnyben részesítése így is fennállna, hiszen nem a forintokról van szó, hanem a nemi alapon történő megkülönböztetésről.
Somody Bernadette az AB döntését más szempontból is kiemelkedő jelentőségűnek tartja. Az Alkotmánybíróság klasszikus funkciója az, hogy az egyén alapjogait védje az állam túlkapásaival szemben. Most viszont nem az állam és az egyén viszonyában, hanem egy magánjogi viszonyban ismerték el egy alapjog közvetlen érvényesülését, amire eddig még nem volt példa. Szerinte a döntés fő üzenete az, hogy a nőknek egyenlő jogokat kell biztosítani a vállalkozások szabadságával szemben, és ez fontos iránymutatás lehet a jövőre nézve is.
De a férfiaknak sem kell aggódniuk, hiszen az AB döntése csak úgy precedensértékű, hogy ha egy férfit később hasonló sérelem ér egy szórakozóhelyen, és bíróságra viszi az ügyet, akkor a bíróságnak figyelembe kell venni az AB döntését, tehát jó eséllyel megnyerheti a pert.
Teczár Szilárd szerint a döntés remélhetőleg másokat is arra bátorít majd, hogy fellépjenek a diszkrimináció és a bebetonozott nemi sztereotípiák ellen.
Forrás: 24.hu
Kép: nol.hu
