Kedden elfogadta az Országgyűlés az oktatási törvények módosítását, amely többet között a felsőoktatási bérek emelésének törvényi hátterének megteremtését, a doktori képzés feltételeinek módosítását és a július 1-jétől a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejövő Pallasz Athéné Egyetemet tartalmazza.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábbi közlése alapján az oktatási törvény módosításával januártól 15 százalékkel, majd 2017-től és 2018-tól 5-5 százalékkal emelkednek a felsőoktatási oktatói illetmények.
2016. július 1-től a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával a Pallasz Athéné Egyetem, a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával pedig az Eszterházy Károly Egyetem jön létre, mindkettő az alkalmazott tudományok egyeteme lesz. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar szintén július 1-jétől Állatorvos-tudományi Egyetemként alakul meg.
A törvénymódosítás alapján a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti, minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit az Országos Doktori Tanács határozza meg.
Amennyiben a hallgató nem szerez doktori fokozatot, akkor a doktori képzési támogatás a fokozatszerzés idejére a támogatási összeg felével csökkenthető. Meghatározták továbbá a doktori képzés célját, a teljesítendő vizsgakövetelményeket, és a doktori képzés két szakaszát, amelynek alapján az első négy félév a képzési és kutatási szakasz. Ezt egy komplex vizsga zárja le, amelyet a fokozatszerzési eljárás követ. Utóbbiban a hallgató kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt.
A duális képzéshez kapcsolódó, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központok működésével kapcsolatos kérdéseket is tisztázták.
Rögzítették, hogy magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan szakmai tapasztalatszerzés céljából egyszerre legfeljebb tizenkét hétig, meghatározott feltételekkel létesíthet magyarországi munkáltatóval jogviszonyt a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszony ideje alatt.
Rögzítették továbbá azt is, hogy a felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus, amelynek tagjai – a rektor és a kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos kérdéseket a törvényben meghatározott rendelkezések figyelembevételével a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A változtatás előírja azt a kötelezettséget is, miszerint a felsőoktatási hatósági eljárásokban az eljárást fel kell függeszteni, ha az üggyel kapcsolatban büntető eljárás is indult.
A módosítás tartalmazza még, hogy 2016 szeptemberétől mesterképzésre csak olyan hallgató vehető fel, aki amellett, hogy alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. A rendelkezés azokat a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon lévő hallgatókat érinti, akik a törvény hatálybalépését megelőzően úgy szereztek oklevelet, hogy nem teljesítették a nyelvi követelményt.
A diákigazolvány és a pedagógusigazolvány elektronikus kártyaként való megjelenéséhez szükséges törvényi szintű szabályokat is meghatározták a köznevelésben és a felsőoktatásban egyaránt.
A változtatás alapján a tanulók attól az évtől kezdődően, hogy a huszonötödik életévüket betöltik, és amennyiben gimnázium vagy szakképző iskolába járnak, csak felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet.
Forrás: MTI
Kép: infogyor.hu
