Hogyan férhet meg egymás mellett az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges egyetemi autonómia, valamint a fenntartó hatékonysági és teljesítmény-elvárása a konzisztóriumok révén?
Az április 29-én tartott fórumon egyértelművé vált, hogy mennyire fontos mind a döntéshozók, mind az egyetemek számára, hogy ismét helyre álljon köztük a bizalom.
Az eddigi viták során kiderült, milyen igényeket és aggodalmakat kell akceptálni a közös alapok rögzítéséhez. A javaslat-csomag lényege, hogy az ELTE EHÖK vitafórumán elhangzott felvetések és az egyetemi hallgatók hozzászólásai alapján az együttműködést elősegítő szabályozási tartalmakat szeretnének megfogalmazni. Ha szeretnétek kifejezni a javaslatokkal való egyetértéseteket vagy épp egyet nem értéseteket, esetleg leírnátok saját véleményeteket, akkor ide kattintsatok! A csomag pontjai röviden a következők:
1. Kik legyenek a konzisztórium tagjai?
A fenntartó miniszter nevezi ki a tagokat, akiknek egyharmadát az egyetem szenátusa javasolja, egyharmada az egyetem alumnus szervezetének tagjai, míg harmadik harmadukra a miniszter kér javaslatot az általa szükségesnek vélt körből. A miniszternek minden esetben joga van a kinevezéseket elutasítani és új jelöléseket kérni. Gazdasági és személyi kérésekben összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek.
2. Milyen döntési jogköre legyen a konzisztóriumnak?
A rektor az intézmények költségvetéséről, az intézményi stratégia törvényben felsorolt gazdasági részeiről valamint az oktatók, kutatók és közvetlen segítőik javadalmazási elveiről, valamint a belső forrás-elosztás szempontjairól szóló hároméves stratégiáról csak olyan előterjesztést tehet a szenátusnak, amit a kancellár ellenjegyzett és amivel a konzisztórium előzetesen egyetértett. Az intézményi stratégiáról a rektor csak olyan előterjesztést tehet a szenátusnak, amit a konzisztórium és a kancellár véleményezett. A rektori pályázatokat a konzisztórium véleményezi, a pályázókat meghallgatja.
3. Hogyan kapjon kellő felelősséget és önállóságot az egyetem a gazdálkodáshoz?
Az egyetem a törvényi keretek között önállóan gazdálkodik, a fenntartó befolyását a kancellári és konzisztóriumi jogkörök biztosítják. Az egyetem vezetőit döntéseikért pénzügyi és szakmai felelősség terheli.
4. Hogyan legyen egyensúlyban a rektor és kancellár vezetői felelőssége és jogköre?
A szenátus által választott rektor vezeti az egyetemet, akinek választása kapcsán a fenntartót képviselő miniszter csak törvényességi vétóval élhet. A kancellárt nyilvános pályázat útján a fenntartót képviselő miniszter nevezi ki. A kancellár megszervezi és irányítja az intézmény alapfeladatát jelentő oktatás és kutatás menedzselését, adminisztrációs támogatását. Egyetértési joga és kötelezettsége van az olyan pénzügyi döntéseknél, amik meghaladják az intézmény költségvetésének az 1 ezrelékét.
Kép: eduline.hu
Forrás: egyetempolgar.net
