22

cikk

Meghalt a kerekesszékes szuperhős!

A kerekesszékes szuperhős a „fekete lyukak atyja”, a legkellemesebb géphang gazdája elment közülünk ma reggel. Legyen neki könnyű a föld!

Létezik-e a Dobble? – Matemorfózis előadáson jártunk

Mi köze a matematikának Dobbléhoz? Egyáltalán létezik-e a Dobble? Valóban végtelen a végtelen sík? Ezek a kérdések kerültek terítékre március 9-én, a Matemorfózis x Speakesy előadáson.

Egyedülálló mesterképzés az ELTE-n, amivel ingyen eljuthatsz akár Kanadába is!

Mit tud az az ötszög, aminek a csúcsai Prága, Budapest, Catania, Québec és Párizs? Dupla diplomát, havi 1000 eurós ösztöndíjat, egy világon egyedülálló mesterképzést, egy életre szóló lehetőséget. Ez az ötszög nem más, mint a TEMA+ közös mesterképzése és az Erasmus Mundus ösztöndíja.

Okos emberek fontos dolgokról beszélgettek, de nem tudtunk meg sokat…

Előzetes regisztráció, mindenki számára saját névtábla, prospektus az eseményről és a beszélgetésben résztvevőkről. Minden egyes mozzanat a profizmust sugallta a Corvinus Egyetemen február 6-án megrendezésre került Mi van a bitcoin mögött? c. kerekasztal-beszélgetésen, amely a…

209 éves lenne a világ legokosabb majma!

Otthagyta az orvosi egyetemet, teológus és geológus diplomát szerzett, élete legmeghatározóbb részét hajón töltötte. Ki az? A világ leghíresebb és legnagyobb hatású biológusa: Charles Darwin, aki február 12-én lenne 209 éves.

Világmegváltók, figyelem, pénzeső következik!

Épp megoldottad a nemzetközi ivóvízválságot? Összeraktad a garázsban a Siri 2.0-t? Vagy netalán írtál egy feltörhetetlen online bérletvásárló programot a BKK-nak? Akkor ne habozz, jelentkezz az NKFIH-nél, és várd a pénzesőt!

Sosem lesznek olyan menő újévi fogadalmaid, mint a NASA-nak

Többet sportolni, abbahagyni a dohányzást, bejárni minden órára, betartani legalább egyet a felsoroltak közül… Gondolom legtöbbünk újévi fogadalmai így néznek ki. Nos a nem hivatalos „legmenőbb újévi fogadalmak világbajnokságát” a NASA már a startnál megnyerte: közelebb menni a Naphoz, mint valaha, eljutni egy a Naprendszerünkkel egyidős objektumra, fellőni a Hubble űrteleszkóp utódját, és még bőven lehetne sorolni…

A keréktől a többször használatos űrrakétákig – a természettudomány 2017-ben

Ha lezárul egy időszak, az ember szeret visszatekinteni rá, számba venni a kudarcokat, sikereket. Ha visszanézünk 2017 természettudományos sikereire, eredményeire akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy van mire büszkének lennie a Homo sapiens fajnak. De sajnos nem múlt el ez az év sem szégyellni valók nélkül.

Albert Einstein, a Mikulás megmentője

Hogyan lehetséges egy éjszaka alatt megajándékozni a világ összes gyerekét és mindenféle átmérőjű kéményen keresztül közlekedni? A relativitás elmélete miatt!

Az internet egy csecsemő agya?

Miben hasonlít az emberi agy és a világháló? Hány felnőtt ember kell a csecsemőkori agyfejlődés megismeréséhez? Miért jó MRI felvételeket nézni, és pontokat meg éleket rajzolni rá? Újabb érdekes kutatásnak adott otthont egyetemünk, ezúttal a neurológia területéről!

Celebmacskák, öröklődő betegségek, genetika

Hogyan lehet meggyőzni a cicás videók nézőközönégét, hogy támogassanak egy tudományos projektet? Különböznek-e egymástól a klónok? Symmons Orsolya genetikáról szóló előadásán jártunk november 20-án, hétfőn, és többek között a fenti kérdésekre is választ kaptunk.

A Nap mint az univerzum tükörképe

Mi a közös a Napban és a 240 millió fényévre lévő Perseus-galaxishalmazban? Sőt, mi a közös a Napban és az egész világegyetemben? Werner Norbert, az MTA-ELTE Forró Univerzum Kutatócsoport vezetője is részt vett abban az amerikai-japán kutatásban, ami sikeresen válaszolni tudott ezekre a kérdésekre

A T-rexen túl – a legérdekesebb kihalt állatok

A bolygón valaha élt fajok több mint 99%-a már kihalt. A T-rexeket, a kardfogú tigriseket és a mamutokat mindenki ismeri. De ki hallott már háztömbnyi méretű földi lajhárokról, féltonnás madarakról vagy repülő zsiráfról? Cikkünkben összegyűjtöttük a legérdekesebb, legmeghökkentőbb kihalt állatfajokat!

Gorbacsov-e az Antikrisztus?

Vajon meg tudják-e különböztetni a visszafele lejátszott japán és holland nyelvet egymástól a patkányok? Mindenhogyan nézve ugyanakkorának tűnik-e az Eiffel-torony? Több kockázatot vállalnak-e azok, akik találkoztak már aligátorral a természetben? Tényleg el lehet csúszni a banánhéjon? Ezek a kérdések, nem a hajnali villamospótlón hangoztak el, hanem komoly kutatások eredményei. Ráadásul megválaszolásuk egyenként 10 billió dollárt ért. Persze csak zimbabweit…

A közoktatás meghackelése – előadás és beszélgetés élménybiológiáról, tanárságról, hivatásról

Miért lesz valakiből tanár? Tanár-e az óraadó? Elkerülhető-e a kiégés? Miért nem tekintünk az iskolára, mint munkahelyre? Napszámosok a kertészek ellen. Joós Andrea, tanár, az élménybiológia kiötlője és még számos egyéb projekt kezdeményezője, résztvevője meglepő őszinteséggel beszélt ezekről a témákról is az újpalotai Képmás estek keretében.

Kecskelehelettel a levéltetvek ellen

Mire jó a kecskelehelet? Vajon a hazai patás vadállomány tényleg csak a vadkárért felelős? Milyen a „jó vadászat”? Október 18-án, szerdán tartották az új félév első Élő Adását. A biológiához kapcsolódó előadássorozat új évadjának első vendége dr. Katona Krisztián volt, az ELTE egykori hallgatója, aki jelenleg a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének docense.

Ki tehet a jövőről? – a Zöldgömb fesztiválon jártunk

Elektromos autók, napelemek, afrikai betegségek Magyarországon, a fenntartható divat. Többek között ezekről esett szó október 14-én, szombaton, az első Zöldgömb Fesztiválon az Akváriumban. Neves előadók, lelkes szervezetek hívták fel a résztvevők figyelmét a globális klímaváltozás, a közelgő energiaválság mindenkit érintő problémáira. De az ijesztő híreken túl, megoldásokat, ötleteket is kaptak a látogatók, hogy a környezetünkkel együtt a jövőnket is élhetőbbé tegyük.

Értsük meg a jövőt! – az idei természettudományos Nobel-díjak nyomában – II. rész

Változhat-e a távolság két test között, ha azok nem mozdulnak meg? Mi az a téridő? Mire jók a gravitációs hullámok? A cikksorozat második részében az idei fizikai Nobel-díjat érő felfedezést és a mögötte húzódó 100 éves elméletet járjuk körbe!

Fesztiválozz a fenntartható életmódért!

Mekkora az ökológiai lábnyomom? Csak elektromos autókat éri meg vásárolni? Hogyan tehetek én a fenntartható jövőért? Szombaton ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ az I. Zöldgömb Fesztiválon.

Értsük meg a jövőt! – az idei természettudományos Nobel-díjak nyomában – I. rész

Változhat-e a távolság két test között, ha azok nem mozdulnak meg? Mi történne a bioritmusunkkal, ha éveken keresztül a föld alatt élnénk? Hogy néz ki egy éppen reakcióban lévő molekula? Ez a három kérdés olyan nehéznek bizonyult a szakértők szerint, hogy megválaszolásukat a 2017-es természettudományos (fizikai, fiziológiai és orvostudományi, kémiai) Nobel-díjakkal jutalmazták. A cikksorozat első részében az utóbbi két eredményt járjunk körbe.

Ugye nem lesz Magyarországon hurrikán?

Pár hétig minden ősszel megtelnek a híradók a Közép-Amerikáról és az USA déli részéről szóló hírekkel: hatalmas viharok, hurrikánok pusztítják a part menti területeket, városokat rombolnak le, emberi életeket tesznek tönkre. De miért van ez így? És miért ismeretlenek ezek a jelenségek hazánkban? Vajon mindig így volt ez, vagy ez is „csak” a globális klímaváltozás egyik következménye? Valószínűleg mindenkiben, aki látott már legalább egy-két tudósítást valamelyik hurrikánkatasztrófa után, felmerültek ilyen kérdések. Ezekre ad választ Polák Péter.

Mesterséges intelligencia – álom vagy rémálom?

A szuperkomputerek jövője már az első számítástechnikai eszközök megjelenése óta foglalkoztatja az embereket. Számtalan kultikussá vált könyv és film (2001: Űrodüsszeia, Szárnyas fejvadász, Mátrix, Terminátor stb.) próbálta körüljárni a témát, és sajnos egyik sem fest igazán pozitív jövőképet az emberek és az önálló döntésre képes gépek együttéléséről. Pedig ezek a távoli időkben játszódó történetek egyre közelebbinek tűnnek manapság.