Abszolút értékben az amerikaiak a legnagyobb kávéfogyasztók, ez azonban csak azért van így, mert népességszámuk kiemelkedően magas. Ha az egy főre eső fogyasztást vizsgáljuk, akkor a finnek törnek az élre, akik közel háromszor annyi kávét isznak, mint az amerikaiak.
A kávé termesztése csak a Ráktérítő és a Baktérítő között lehetséges. A Földnek ezt a sávját ezért sokszor nevezik “kávéövnek” is. Fogyasztása azonban az egész világon elterjedt, ezért rengeteget kell importálni. A kávéfán termő bogyók nem egyszerre érnek meg, következésképpen kézzel kell szétválogatni a szemeket. Ezután a magját kiszedik a húsos termésnek, ez az, amit kávébabnak hívunk (ami egyébként nem bab, csupán kinézete miatt nevezik így). Egy espresso elkészítéséhez megközelítőleg negyven darab kávébabra van szükség.
A kávé legfontosabb hatóanyaga a koffein. De vajon miért tartalmazza ezt a növény? Nyilvánvaló, nem az emberek kényeztetése végett. A kávéfa a kártevők elleni védekezés miatt termel koffeint, az ugyanis mérgező számukra. Felmerülhet a kérdés, hogyha a bogarak számára halálos az egy magban található koffeindózis, akkor mennyire van szükség belőle, hogy egy embert terítsen le a lábáról. Erre a következő számítás adhat választ: testsúlyod szorozva százötven milligrammal. Például egy kilencven kilogrammos személy esetén ez tizenháromezer-ötszáz milligramm, ami megközelítőleg kilencven espressot jelent. Tekintve, hogy ennyi kávé elfogyasztása tekintélyes mennyiségű időt is igénybe venne, valószínűsíthetően előbb távozna a szervezetünkből valamilyen úton-módon, mintsem kifejthetné halálos hatását. Valószínűsíthetően ez is az oka annak, hogy egészséges felnőtt halálának okaként még sosem jelölték meg a túlzott kávéfogyasztást.
A koffein kábítószernek minősül, ennek megfelelően fizikai függőséget alakít ki. Ennek ellenére félelemre semmi ok. Előfordulhat ugyan, hogy enyhe fejfájást idéz elő, ennél komolyabb negatív mellékhatásra nem kell felkészülni. Cserébe dopamint szabadít fel a szervezetben, amit más néven boldogsághormonnak is neveznek, serkenti a koncentrációt, elűzi az álmosságot és javítja a memóriát. Ezeknek a hatásoknak köszönhető, hogy a koffein a legelterjedtebb kábítószer a világon. Egészségügyi kockázata a nulla felé tendál a kávéban található koffeinnek. Sőt! Csökkenti a valószínűségét a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és a Parkinson-kór kialakulásának.
Történelmi távlatba tekintve is sokat köszönhetünk ennek a nemes italnak. A 17. századot megelőzően az emberek több sört és gint ittak, mint vizet. Ahogy megjelent a kávé és a tea áttértek az utóbbiakra. Így valószínűsíthetően nem véletlenül esett egy történelmi korszakra a felvilágosodás és az innivalók trendszerű megváltozása.
Ezen tények tudatában nyugodtan kijelenthetjük, a kávé a modern világ üzemanyaga, amit lelkiismeret furdalás nélkül fogyaszthatunk.
Forrás: youtube.com
Kimelt kép: blog.beangenius.com
