31

cikk

Hogyan kezdjünk középkortörténeti kutatást a levéltárban? – Akár az internetről is

Új workshopsorozatot indított az ELTE BTK Történeti Intézetének Történelem Segédtudományai Tanszéke Hogyan kezdjünk történeti kutatást a levéltárban? címmel. 2022. március 10-én, csütörtökön az első alkalmon jártunk, amely speciálisan a középkor levéltári kutatásának (internetes) lehetőségei terén kalauzolta az érdeklődőket – emellett pedig felvillantott néhány konkrét érdekességet is, hogy milyen történeti következtetésekre lehetnek alkalmasak a középkorból fennmaradt levéltári források.

Az oktatáspolitikával Don Quijote-i szélmalomharcot vívunk – LEMMA konferencia, 2. nap

2021. november 19–20-án első ízben rendezték meg az ELTE BTK-n a LEMMA – Lehetőségek a Mai Magyartanításban című konferenciát. Mik a mai közoktatás legégetőbb problémái? Milyen jellegzetességei vannak egy „elitiskolának”, egy technikumnak vagy egy erdélyi iskolának? Miért szolgálhatja az irodalomelmélet is a gyakorlatot? Miért nem feltétlenül szerencsés mereven szétválasztani a bölcsészképzést és a magyartanárképzést? El lehet-e távolítani a tehetségtelen hallgatókat a képzésről? Milyen közösségek állhatnak védőhálóként egy magyartanár mögött? Beszámolónkból kiderül – mint ahogyan az is, magányos Don Quijoteként harcolnak-e a tanárok a rendszerben.

A (magyar)tanár iszap felett egyensúlyozó kötéltáncos – LEMMA konferencia, 1. nap

2021. november 19–20-án első ízben rendezték meg az ELTE BTK-n a LEMMA – Lehetőségek a Mai Magyartanításban című konferenciát. Mi lehet egy magyartanár célja? Mitől vonzó egy magyartankönyv? Milyen kapcsolatok és különbségek vannak az oktatási és a kulturális kánon között? Milyen ideológiának lehet helye az irodalomtanításban? Mennyire lehet „bezárni az ajtót” a tartalmi szabályozók előtt magyartanárként? Beszámolónkból kiderül – mint ahogyan az is, mit csinál még a magyartanár az iszap feletti kötélen való egyensúlyozás közben.

Pillanatkép 1241-ből – új eredmények a muhi csata régészetéről

Az 1241–42. évi tatárjárás hagyományosan nemzeti tragédiaként él a magyar történeti köztudatban. Ennek ellenére – vagy talán épp ezért – számos, már meghaladott kutatási eredményekre épülő sztereotípia is kapcsolódik hozzá. Ezeknek a tévhiteknek az árnyalását, lebontását is elősegíti a Tatárjárás 1241 – A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései nevet viselő ELTE-s kutatócsoport munkája. 2021. március 4-én a muhi csata (1241. április 11–12.) új régészeti vonatkozásairól adott elő a Zoom felületén az érdeklődőknek Pusztai Tamás, az ásatást vezető régész, a kutatócsoport tagja.

(M)erre tovább, digitális oktatás? – Online konferencia arról, hogy ne csak az iskolának, hanem az életnek is…

Merre tovább? Jövőkép és gyakorlat a digitális oktatásban címmel rendezett online konferenciát 2020. október 13-án az Európa 2000 Gimnázium a Microsoft Teams felületén. A döntéshozókat (is) megszólítani kívánó esemény a koronavírus-járvány miatti digitális átállástól és ennek újbóli lehetőségétől függetlenül is igen aktuális kérdéseket boncolgatott, szervesen kitérve a munkaerő-piaci összefüggésekre is.

Köszönőviszonyba hozni a matekórát a valósággal – Beszélgetés gyakorlatias matematikáról, tanórai motivációról, mérnöki szemléletről

2020. február 29-én rendezték meg a Medve Matek Élménynapot, amely a Medve Matek és A Matematika Összeköt Egyesület nyílt napja. Az érdeklődők színes programokon vehettek részt: előadások és kiállítások mellett kiscsoportos matematikai foglalkozások és élménylabirintus is várta a matematika iránt érdeklődő diákokat és szüleiket, matematikatanárokat, matek szakos tanári hallgatókat. Összevont kerekasztal-beszélgetés is lezajlott a valóságközeli matematikatanításról, valamint az oktatásba beépíthető mérnöki szemléletről és algoritmikus gondolkodásról. A magyar–történelem szakos tanárjelöltként is érdekesnek talált eseményről tudósításunkat olvashatjátok.

„A mesemondás a világhoz való viszonyunk kivetülése” – Milyen nyelven beszélnek a népmesék?

AZ ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének előadássorozata, a Gyermeknyelvi délutánok keretein belül Boldizsár Ildikó meseterapeuta, mesekutató tartott előadást 2019. november 26-án A szótlan szultánkisasszony, avagy milyen nyelven beszélnek a népmesék? címmel. A program iránti érdeklődést híven tükrözi, hogy szükség volt a meglehetősen tágas Mária Terézia teremre ahhoz, hogy a kb. 150 regisztráló résztvevő elférjen. Boldizsár Ildikó meseterápiát tanuló tanítványainak ismernie kell az európai meserégió 2 400 mesetípusát terápiás hatással együtt – és ez csak egy meserégió a hétből. Mindegyik mesének ugyanis jelentős és egyéni hatása lehet a befogadóra. A mese hallgatójától/olvasójától függ az is, hogy a mesék által megszólaltatott nyelvek közül melyik kerül épp előtérbe. A magyartanár füllel is érdekes szempontokat felvető előadásból kiderült, hogy melyek azok a nyelvek, amelyek megszólalhatnak a népmesékben.

„A törvény szövedéke mindíg fölfeslik valahol” – A természeti törvények „létezéséről”

A Pesti Bölcsész Akadémia programsorozat keretein belül az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktori hallgatói tartanak ingyenes, szabadon látogatható, nyilvános kurzusokat, előadásokat saját kutatási témájukról, őket foglalkoztató tudományos kérdésekről. 2019. november 13-án szerda este egy igazi kuriózumnak lehetett tanúja a közönség: dr. Fazekas András István, filozófus doktori hallgató, gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora tartotta meg négyalkalmas kurzusának egyik előadását. A kurzus kérdésfelvetése és egyben címe: Lehetséges-e fizika filozófia nélkül? Spoiler: nem igazán lehetséges.

Fangio előtt, Schumacher nyomában: Lewis Hamilton hatszoros világbajnok

A száguldó cirkusz rajongóinak szeme előtt sporttörténelmi pillanatok zajlottak le a múlt hétvégi Amerikai Nagydíjon, Austinban: Lewis Hamilton második helyet szerzett csapattársa, Valtteri Bottas mögött, aminek köszönhetően a 2019-es Forma–1-es szezon világbajnokává koronázták két versennyel az évad vége előtt. A 34 esztendős britnek ez a hatodik vb-elsősége, rajta kívül még csak Michael Schumacher jutott legalább ennyi bajnoki címig a sportágban.

Vekerdy Tamás-emlékelőadás lesz az idei első Pszinapszis-ízelítő

2020 tavaszán rendezik meg a XXIV. Pszinapszis – Budapesti Pszichológiai Napokat, és mint ahogyan megszokhattuk, az ezt megelőző hónapokban a szervezők ízelítő előadásokkal igyekeznek felcsigázni az érdeklődést a többnapos pszichológiai fesztivál iránt – és persze kielégíteni a már visszajáró vendégek kíváncsiságát. Az első ízelítő előadás témáját szomorú apropó szolgáltatja: 2019. november 11-én 18:30-kor a nemrég elhunyt Vekerdy Tamás klinikai gyermek-szakpszichológus, író személyére és munkásságára emlékeznek egykori barátai, kollégái.

„A középkor kutatása identitásuk elidegeníthetetlen részét képezte” – Konferencia Sz. Jónás Ilona és Sághy Marianne emlékére

Sz. Jónás Ilona, az ELTE BTK Történeti Intézete (egykori) Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékének professor emeritusa 2017-ben hunyt el. Kiemelkedő kutatója volt a középkori európai civilizációnak, foglalkozott többek között számos társadalmi réteggel és szentkultusszal is. Tanítványa, Sághy Marianne – szintén a korábbi Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék oktatója – elismert kutatója volt a középkori szentkultusznak és a késő antikvitásnak. Ő alapította a Magyar Hagiográfiai Társaságot is, amelynek elnökeként tevékenykedett. 2018-ban hunyt el. Közös a két kutatóban, hogy mindketten foglalkoztak szentkultusszal, Magyarország krisztianizációjával és női szerepek történeti kutatásával, emellett pedig tudományszervező-tudománynépszerűsítő tevékenységük is figyelemre méltó volt. Az ELTE Középkori Történeti Tanszéke 2019. szeptember 13-án Színről színre címmel konferenciát rendezett emlékükre.

Interjú Kalup Csillával, a nemzetközi csillagászolimpia egyik csapatvezetőjével – vonzó álruhában a fizika

A 2019. augusztus 2–10. között Keszthelyen megrendezett 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia több okból is különleges volt a magyar csillagászközösség számára. Amellett, hogy hazánk volt a rendező ország, az eredmények miatt is kivételes volt az idei szereplés, ugyanis minden magyar versenyző bezsebelt valamilyen elismerést. Ennek apropóján Kalup Csillával, az ELTE csillagász mesterszakos hallgatójával, a magyar delegáció egyik csapatvezetőjével és felkészítőjével beszélgettünk az olimpiáról, a hazai csillagászéletről és újonnan felfedezett fehér törpecsillagokról.

Középkor új köntösben: beszámoló a középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciájáról

Idén is megszervezték a középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciáját az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának vonatkozó doktori programjai. A hét szekciót, két plenáris előadást és könyvbemutatókat is magában foglaló eseményre 2019. június 13–14-én került sor. Beszámolónkat olvashatjátok.

Mesterséges intelligenciáról nem csak informatikusoknak – Mitől lehet emberközpontú az MI?

A mesterséges intelligencia körébe tartozó technológiai fejlesztések mindannyiunk életében jelen vannak, ennek minden pozitív és negatív hozadékával együtt. Nem csak informatikusokat megmozgató kérdésekről tartott előadást Bárd Imre 2019. május 16-án az Eötvös Collegium Informatikai műhelye kurzusának keretén belül. A mesterséges intelligencia, illetve az ezzel kapcsolatos technológiák kérdésköre társadalomtudományi szempontból vizsgálható etikai dilemmákat is felvet. Hogyan lehet(ne) a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztéseket összhangba hozni alapvető morális értékekkel? Tudósításunkból kiderül, milyen szempontok vetődnek fel a téma kapcsán, és milyen lehetséges megoldások képzelhetők el.

„Persze én nem vagyok homofób” – Maszkulin identitáskonstrukciók budapesti kollégiumi társalgásokban

Nemzetközi szaklapban, a diskurzuselemzés témáját felölelő Discourse & Society című folyóiratban jelent meg publikációja az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete nyelvészeinek, Bodó Csanádnak és Szabó Gergelynek. A Közép-európai Egyetem (CEU) Gender Studies Tanszékének kutatójával, Turai Katalin Ráhellel közösen írt tanulmányukban a Budapesti Egyetemi Kollégiumi Korpusz (BEKK) anyagán keresztül vizsgálják, hogyan konstruálódik meg nyelvileg a maszkulinitás.

Magyar érmesek a Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpián

Két ezüst- és négy bronzéremmel térhettek haza a Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpiáról a magyar középiskolások. Az érmesek közül ketten az ELTE egyik gyakorlógimnáziumának, az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumnak tanulói. A versenyzők felkészítését az ELTE Természettudományi Karának Kémiai Intézete végezte.

Problémamegoldás és koncertek – ez bizony az OTDK! Interjú Koleszár Zsófia hallgatói szervezővel

2019. április 24–26-án az ELTE Bölcsészettudományi Karán rendezik meg a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományi Szekcióját. A szervezésben segítő hallgató, Koleszár Zsófia jóvoltából bepillanthatunk a szervezés néhány kulisszatitkába, a várható programokba és még az OTDK lélektanába is. Interjúnkat olvashatjátok.

VII. Juvenália: konferenciafelhívás elsőéves magyar szakosoknak

Az Eötvös József Collegium Magyar műhelye idén is megrendezi a Juvenália minikonferenciát. A konferenciára kimondottan elsőéves magyar szakos egyetemi hallgatók jelentkezését várják, akiknek a baráti hangulatú tudományos ülésszakon gólyaként máris lehetőségük nyílik belekóstolni a tudományos élet hangulatába. Ha tehát elsős magyar szakos vagy, és van akár nyelvészeti, akár magyar vagy világirodalmi kutatásod, ne habozz! Részletek a cikkben.

A tudományelmélettől a meseterápiás metaforaértelmezésekig – Funkcionális nyelvészeti konferencia az ELTE-n

Közös funkcionális nyelvészeti konferenciát szervezett Nyelvtan, diskurzus, megismerés címmel az ELTE DiAGram Funkcionális nyelvészeti műhely és a Magyar Nyelvtudományi Társaság 2019. március 28–29-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Öt-öt párhuzamosan futó szekció előadásait hallgathatták meg az érdeklődők, tehát összesen tíz blokkba rendezték az előadásokat a szervezők. Ezen kívül négy plenáris előadás is elhangzott. Az első nap plenáris előadásain és a Metafora, metaforizáció szekción jártunk.

„Nem hinné, mi történt a korrektorversenyen!” – sajtónyelvi csemegék, média, áltudományok

Első alkalommal rendezte meg a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) a Kárpát-medencei korrektorversenyt 2019. március 23-án a Duna Palotában, nem csak hivatásos korrektoroknak. Tudósításunkból kiderül, hogyan zajlott a hagyományteremtőnek szánt megmérettetés, és hogy milyen változatos szakmai programokon vehettek részt az igényes sajtónyelv iránt érdeklődők.

Julius Caesartól a keletnémet kultúrközpontokig – kétnapos konferencia Clio műhelyében

Az Eötvös József Collegium Történész műhelyében 2015-ben indult útjára az azóta már hagyományosan megrendezettnek tekinthető éves műhelykonferencia, a Konferencia Clio műhelyében. A történetírás múzsájáról elnevezett esemény idén már az ötödik, féljubileumi volt a sorban 2019. március 8–9-én, a Collegium Nagyklubjában. Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is az ókortól a jelenkorig minden korszak reprezentálva volt a két nap szekciói között. Beszámolónkat olvashatjátok.

Idén is lesz Eötvös Konferencia – immáron huszadjára

Érdeklődsz a tudományos kutatás iránt, és nincs még programod 2019. április 12–13-ra? Ne csüggedj, mert az Eötvös József Collegium idén is megrendezi ebben az időpontban a hagyományosan nagy népszerűségnek örvendő interdiszciplináris Eötvös Konferenciát, amely immáron a XX. – jubileumi – a sorban!

A csíkos testfestés pozitív „mellékhatása”: védelem a bögölyöktől

Egy nagyrészt ELTE-s tudósokból álló kutatócsoport publikált a Royal Society Open Science folyóiratban: Horváth Gábor egyetemi docens és Pereszlényi Ádám az ELTE TTK Fizikai Intézetének Biológiai Fizika Tanszékéről, Kriska György adjunktus az ELTE TTK Biológiai Intézetének Embertani Tanszékéről, valamint svéd kutatótársuk, Susanne Åkesson a bennszülött törzsekre jellemző csíkos testfestés hatásaival kapcsolatban jutott figyelemre méltó eredményekre.

Az Osztrák–Magyar Monarchia fennmaradásának védelmében, majd ellenében: Robert William Seton-Watson

Mit tudhatunk meg az emberről, akinek az elképzelései hozzájárultak ahhoz, hogy az első világháború után hogyan húzzák meg a kelet-közép-európai államok határait? A történelem elfeledett szereplői nevet viselő előadássorozat legutóbbi eseményén jártunk.

Vágyak helyett célok: a változás tudománya

A Pszinapszis – Budapesti Pszichológiai Napok idén is ízelítő előadások szervezésével igyekszik betekintést nyújtani, milyen élmények várhatnak azokra, akik a tavasszal megrendezésre kerülő többnapos pszichológiai fesztiválra ellátogatnak majd. Bár a XXIII. Pszinapszisra néhány hónapot várnunk kell még, addig sem maradtunk az épülésünket szolgáló tartalmas program nélkül: Limpár Imre pszichológus Pszinapszis-ízelítő előadásán jártunk.

„Lehet, hogy azért mégis él itt egy állat. (…) talán bennünk van az” – Élet, halál és háború az irodalomban

Hol feltűnőbben, hol rejtettebben, hol ritkábban, hol gyakrabban, de mindannyiunkat foglalkoztat saját életünk és általánosságban az emberi élet értéke. Ezzel kapcsolatos összetett kérdéseket, élet és halál jelentőségét, háborúval, gyilkossággal és erkölccsel kapcsolatos dilemmákat járt körül a Pesti Bölcsész Akadémia szabadon látogatható kurzusainak legutóbbi előadója, Gajda Péter.

Halloweeni borzongás: szörnyeteg állatbébik

Halloween alkalmából horrorisztikus állatbébiket szedtünk össze Liz Langley cikke nyomán.

Régészeti szenzáció: szokatlanul ép újasszír igazgatási központot tártak fel az ELTE kutatói

2018. szeptember 13-án a Grd-i Tle településdomb (tell) feltárásának immár harmadik szezonját kezdte meg az ELTE Iraki Kurdisztáni Régészeti Expedíciója. Október 8-án befejeződtek az idei ásatások: a kutatóknak sikerült azonosítaniuk az Újasszír Birodalom (Kr. e. 934–612) egy jelentős igazgatási központját, ami önmagában is nagyon ritka jelenség, az pedig már külön tudományos szenzáció, hogy kifejezetten ép állapotú leletekre találtak.

Aki a legenda szerint a sült pávát életre keltette: Remete Günther

2018. október 9-én, kedden 18 órakor folytatódott az I. Tóth Zoltán Kör új, korszakokon átívelő előadássorozata a történelem elfeledett szereplőiről. Az első, ókori vonatkozású előadás után most egy középkori történelmi alakról, a valóban nem túl ismert, de annál kalandosabb életpályával büszkélkedhető Remete Güntherről hallhattak az érdeklődők Dr. Körmendi Tamás habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék vezetője előadásában.

Az ókori vudubabáktól a kommunista munkaterápiáig – Kutatók Éjszakája az ELTE BTK Történeti Intézetében

2018. szeptember 28-án, pénteken este az ELTE BTK Történeti Intézete sem maradhatott ki az Európa-szerte megrendezett tudománynépszerűsítő rendezvénysorozat, a Kutatók Éjszakája idei állomásaiból. Párhuzamosan két teremben zajlottak a programok: az egyikben ókori, középkori és kora újkori témájú, a másikban pedig újkori és jelenkori vonatkozású előadásokat hallgathattak az érdeklődők. Az alábbiakban ezek közül szemezgetünk a teljesség igénye nélkül. Varga Virág írása.

A hibák és erények dolgában is felülmúlhatatlan Alkibiadész

Íme beszámolónk A történelem elfeledett szereplői című előadássorozat első alkalmáról. Varga Virág írása.