Problémamegoldás és koncertek – ez bizony az OTDK! Interjú Koleszár Zsófia hallgatói szervezővel

2019. április 24–26-án az ELTE Bölcsészettudományi Karán rendezik meg a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományi Szekcióját. A szervezésben segítő hallgató, Koleszár Zsófia jóvoltából bepillanthatunk a szervezés néhány kulisszatitkába, a várható programokba és még az OTDK lélektanába is. Interjúnkat olvashatjátok.

Jövő hét szerdán kezdetét veszi a kétévente megrendezett háromnapos tudományos forgatag, az OTDK. Az ELTE BTK történetében az idei esemény már mindenképp különleges lesz, mert a kar rendező intézményként ad helyet a konferencia Humán Tudományi Szekciójának. A minap Nagy Balázs tanár úrtól megtudhattuk, hogyan zajlik a szervezés az állandó szervezőbizottság szemszögéből, most pedig Koleszár Zsófia, egyetemünk negyedéves történelem–angol tanár szakos hallgatója meséli el ezzel kapcsolatos élményeit, aki hallgatói segítőként vesz részt az előkészületekben. A beszélgetésből a hallgatói nézőponton túl a szervezés és az OTDK emberi oldalát is megismerhetik olvasóink néhány személyesebb történeten keresztül, mint ahogyan azt is, milyen programokra számíthatunk az eseményen.

Mit hallottál az OTDK-ról, mielőtt volt lehetőséged bepillantani a kulisszák mögé?

Az egyetemen töltött második-harmadik évem előtt nem sok konkrétumot. Annyit igen, hogy van egy ilyen lehetőség azok számára, akik a hagyományos egyetemi képzés mellett komolyabban is szeretnének foglalkozni egy, a szívükhöz közel álló témával. Továbbá azt, hogy egy tudományos igénnyel megírt dolgozat a követelmény, illetve annak bemutatása először a kari konferencián, majd ha a zsűri az OTDK-ra javasolja, akkor ott is. Tavaly először bennem is felmerült egy ilyen dolgozat megírásának a gondolata középkori témában, akkor elég alaposan utánanéztem mindennek az interneten, illetve két oktatóm javasolta, hogy érdemes lenne megpróbálni. Az egy külön történet, hogy ez hol és melyik ponton akadt meg idén január eleje körül, de annak nagyon örülök, hogy – ahogy fogalmaztál – bepillanthattam a kulisszák mögé szervezés terén.

Megváltozott azóta a véleményed az OTDK-ról, amióta jobban belelátsz a folyamatokba?

Erre az a rövid válaszom, hogy teljes mértékben. Persze az én szerepem ebben az egészben elhanyagolható a négyfős szervezőbizottság tagjaiéhoz képest, akik tényleg éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy minél maradandóbb élmény legyen a résztvevők számára az idei Humán Tudományi OTDK. Ugyanakkor számomra nagyon tanulságos volt látni azt, hogy egy konferencia szervezése mennyivel bonyolultabb annál, mint ahogy az ilyen téren kevés tapasztalattal rendelkező hallgatók gondolhatják. Nem csak annyiból áll, hogy tagozatokba rendezzük az előadókat, akik utána prezentálják a kutatásaikat, bár hozzátenném, ez sem egyszerű egy ilyen nagy volumenű konferencia esetében. Viszont legalább ennyire szól a marketingről, végeláthatatlan mennyiségű adminisztrációról, a menedzselésről, a szövegszerkesztésről, a kommunikációról, kapcsolattartásról, az olyan logisztikai feladatokról, mint az étkezés, szállás, utazás biztosítása stb. Egy ilyen konferencia szervezése egy elég hosszú távú projekt, és nem igazán működik a „majd holnap megcsinálom” attitűd. Muszáj felosztani kisebb részfeladatokra, mert könnyű vele elúszni, és abban az illúzióban létezni, hogy még van idő. Mindig vannak előre be nem látható változások, amelyekhez alkalmazkodni kell, mert különben borul az egész (pl. ha egy zsűritag lemondja, mert eltörte a lábát), másrészt hiába csináltunk meg már mindent egy bizonyos feladat kapcsán, ha nem kapunk valakitől meg egy visszajelzést, amire szükség lenne ahhoz, hogy továbblépjünk egyről a kettőre (pl. addig nem lehet láthatóvá tenni a bírálatokat az OTDK online rendszerében, amíg nincs fent az összes – ez több mint 850 bírálat).

Milyen feladatokban segítesz elsősorban?

Elsősorban a logisztikai feladatokban. Sok Excel-táblával kellett már dolgoznom, számos szempont alapján szortírozni nagy mennyiségű adatot, pl. MÁV utazási kedvezményhez. Mostanság szintén Excel-táblák alapján kell előállítani az oklevelek és a névjegyek nyomtatásához szükséges dokumentumokat, mindenféle sablonhoz illesztve a neveket, intézményeket stb., és ezeket kézzel foghatóvá tenni informatikusok segítségével. Múltkor volt olyan, hogy átnéztem a részletes programfüzetet, és találtam benne egy olyan hallgatót, akinek elutasították a dolgozatát, de valahogy mégis belekerült a programba mint előadó. Ez pont azelőtt volt, hogy elküldtük volna a nyomdába a programfüzetet, szóval talán egész hasznosnak bizonyult.

Ilyenek előfordulhatnak, de tényleg kicsit kínos lett volna, ha benne marad… Mennyire van rálátásod a teljes folyamatra?

Ahhoz, hogy az egész folyamatra rálátásom legyen, valószínűleg arra lenne szükség, hogy én is ott legyek szinte minden nap reggeltől estig a szervezőcsapattal. Erre ugyebár nincs lehetőségem az egyetemi óráim mellett, így részfeladatokat kapok. A rám osztott feladatok terén igyekszem minél önállóbb, hatékonyabb és gyorsabb lenni, de azt nem állítom, hogy a szervezési folyamat minden létező szegmensét látom. Kicsit olyan ez, mint a középkori részmodulzáró, hogy ha valaki becsületesen felkészül rá, akkor lesz a fejében egy csomó mozaik, ami alapján kaphat egy jó jegyet, de ahhoz ennél sokkal többet kell vele foglalkozni, hogy valaki igazán átlássa a folyamatokat, összefüggéseket 1000 év távlatában.

Milyen készségeket fejlesztenek benned a feladataid?

Elsősorban informatikai készségeket, bármilyen furán is hangzik. Van egy csomó adathalmaz Excel-táblázatok formájában, amelyeket különféle szempontok alapján szét kellett szortírozni. Szégyen vagy sem, finoman szólva sem vagyok egy informatikai zseni, és számos tutorial videót néztem, hogy mit hogyan kellene csinálni. Amikor először kaptam ilyen feladatot, az első gondolatom az volt, hogy ez sok időbe fog telni, de simán megcsinálom. Aztán gyorsan rájöttem, hogy ehhez találni kell valami egyszerűbb megoldást, mert az OTDK végéig sem lesz meg, ha elkezdem az adatokat egyesével átírogatni, tehát problémamegoldó készséget mindenképpen fejlesztett. Ehhez hasonló volt a kitűzők előállítása is, amikor szembesültem azzal, hogy ha nem valamilyen automatizált módszerrel csinálom, akkor soha nem végzek vele. Ez lehet, hogy viccesen hangzik más, nálam ilyen téren sokkal kompetensebb személyek számára, de az biztos, hogy nekem fejlesztette a problémamegoldó képességemet, hiszen még soha nem csináltam ilyeneket.

Még a szervezésről: történt valami különösen vicces vagy érdekes ennek során, ami az olvasók számára is publikus lehet?

Alapvetően nagyon jó a hangulat, de persze már mindenkin mutatkoznak a fáradtság jelei. Most egy olyan aranyos eset jutott eszembe, amikor egy – bizonyára határon túli – hallgató úgy adta meg a „hivatalos” lakcímét angolul, hogy „a vitaminbolt mögött, a nagy barna kapu”.

Végezetül egy személyesebb kérdés: látod a bírálatokat és a pontszámokat az online rendszerben? Ha igen, viaskodott benned valaha a szervező és a magányszemély, hogy beszámolj ezekről az ismerőseidnek?

Igen, láttam, és valóban volt egy ilyen dilemmám. Nem mondtam el senkinek, még olyanoknak sem, akik közel állnak hozzám, mert úgy gondoltam, hogy nem lenne etikus. Arról beszélni meg pláne nem lenne, hogy másoknak milyen pontszámai lettek az adott tagozaton belül. Szóval megtartom őket magamnak, és kíváncsian várom az előadásokat.

Zsófi teljesen végleges kép

Az Excel-táblák mögötti személyiségfejlődés és a „nagy barna kapu” – nem is sejtenénk, mivel járhat az OTDK szervezése…

Térjünk rá a szervezésről konkrétabban az eseményre! Mint már beszéltük, nagyon sok tagozat lesz. A hallgatói előadásokon kívül lesznek egyéb programok is?

Több újdonság is várható. Lesznek koncertek, például szerda este a Háy Come Beck, illetve más minikoncertek is lesznek. A konferencia teljes ideje alatt lesz lehetőség sportolni is. Lesz floor curling pálya, teqballasztal, pingpongasztal. Illetve ami még újdonság, hogy a Szakmódszertani Központ szervezésében a középiskolásoknak is lesznek különféle programok a tagozati üléseken biztosított részvétel mellett. Továbbá Nádasdy Ádám plenáris előadásának meghallgatását is mindenkinek javasolnám.

A szakmai program összetételéről mit gondolsz?

Úgy gondolom, hogy nagyon színvonalas előadásokra lehet számítani. A program sokszínű és változatos, bizonyára mindenki fog találni a saját szekcióján kívül is olyat, ami érdekes lehet számára. Az én személyes kedvencem – természetesen a középkori témájúak mellett – az udvarlás szupraszegmentális jellemzői címet viseli.

Mit gondolsz, mit tud adni egy résztvevőnek az OTDK? Így, hogy majdnem neveztél, de végül mégsem, viszont mégis belelátsz eléggé, talán speciális lehet a véleményed.

Tapasztalatot, lehetőséget a szakmai fejlődésre, kapcsolatok kialakítására. Bár először talán kicsit ijesztőnek hangzik egy nagyobb terjedelmű tanulmány megírása a kisebb szemináriumi dolgozatok után, az ember a munka közben el tud sajátítani olyan módszertani ismereteket is, amelyekre a hagyományos kurzusok keretein belül általában nincs lehetőség. Kihívás egy saját, önálló kutatást véghezvinni, jól megírni, és utána még prezentálni is, reflektálni az adott szakma legnagyobb tekintélyeinek bírálataira, kérdéseire, de utána – a dolog végkimenetelétől függetlenül – elmondhatja az illető, hogy igen, megcsinálta. A későbbiekben is jól jön egy sikeres OTDK-szereplés, főleg, ha az ember tudományos pályára, doktori képzésre készül, nem beszélve arról, hogy az önéletrajzban is nagyon jól mutat. És önismereti tréningnek sem utolsó.

Milyen attitűddel érdemes indulni az OTDK-n?

Szerintem az az első lépés, hogy az ember megtalálja azt, ami tényleg érdekli, amivel hajlandó sokat és elmélyülten foglalkozni. Egyik barátnőmnek mondta a konzulense még a munka kezdeti fázisában, hogy nagyon jó, amit kitalált, viszont általában nem szoktak ilyen jellegű dolgozattal helyezést elérni. Őt ez nem tántorította vissza, egyszerűen csak szerette volna magát kipróbálni egy olyan témával, ami tényleg szívből érdekli. Hozzátenném, hogy ez érződött a dolgozatán is, végül szuper pontokat kapott. Meg kell próbálni, hogy azon gondolkozzon az ember, amit éppen csinál, ne pedig a jövőn. Szerintem tényleg az a legfontosabb, hogy úgy tekintsen rá az ember, mint a szakmai és személyiségfejlődés lehetőségére, próbálja meg a lehető legjobban kivitelezni a dolgozatot és az előadást is, aztán utána történjék bármi, veszíteni konkrétan nem sokat lehet vele. Nyerni viszont lehet helyezést, különdíjat, önbizalmat, élményeket, tapasztalatokat, szakmai visszajelzéseket.

És egy nézőnek mit adhat az OTDK? Kiknek javaslod az előadások megtekintését?

A nézőknek – pláne a középiskolásoknak – is sokat tud adni, hiszen láthatják élőben, hogy néz ki egy ilyen, szakmailag is sokat tanulhatnak belőle, illetve kedvet is kaphatnak hozzá. Volt egyébként most a pályázók között két középiskolás is, nem is kaptak rossz pontot a dolgozatukra.  Lényegében mindenkinek javaslom, aki a bölcsészettudományok és a tudományos pálya iránt érdeklődik, valamint aki érdekes és igényes tudományos prezentációkat szeretne hallgatni. Vannak átfogóbb témák is a dolgozatok között, természetesen tudományos szemszögből megközelítve, amelyek mindenkinek érdekesek lehetnek.

Kiemelt kép forrása: Koleszár Zsófia.

Szövegközi kép forrása: Varga Virág.