„Persze én nem vagyok homofób” – Maszkulin identitáskonstrukciók budapesti kollégiumi társalgásokban

Nemzetközi szaklapban, a diskurzuselemzés témáját felölelő Discourse & Society című folyóiratban jelent meg publikációja az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete nyelvészeinek, Bodó Csanádnak és Szabó Gergelynek. A Közép-európai Egyetem (CEU) Gender Studies Tanszékének kutatójával, Turai Katalin Ráhellel közösen írt tanulmányukban a Budapesti Egyetemi Kollégiumi Korpusz (BEKK) anyagán keresztül vizsgálják, hogyan konstruálódik meg nyelvileg a maszkulinitás.

A kutatás egyfelől illeszkedik a nyelvvel és nemmel kapcsolatos kutatások trendjeibe, másfelől viszont egy nem túl kutatott témát tár az érdeklődők elé. Abban a tekintetben beleillik az utóbbi évtizedek irányvonalába, hogy a nemiség különféle nyelvi reprezentációival foglalkozik (erre helyeződött ugyanis a hangsúly a társadalmi nemet és a nyelvet vizsgáló kutatásokban a férfiak és nők nyelvének különbségeit firtató kérdésfelvetések helyett), abból a szempontból viszont újdonságnak számít a magyarországi diskurzuselemzés berkein belül, hogy mindennapi spontán társalgások vizsgálata történik.

Bodó Csanád, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének habilitált egyetemi docense, A nem, a szexualitás és az etnicitás konstrukciói hétköznapi társalgásokban” című projekt vezetője az elte.hu-nak korábban már elmondta, hogy a BEKK létrehozásának hiánypótló szerepe van: megalkottak egy annotált (az elemzési szempontoknak megfelelő megjegyzésekkel ellátott) nyelvi adatbázist (korpuszt), amelynek újszerűségét adja, hogy a korábbi magyar diskurzuselemző kutatások általában egymást nem ismerő emberek között, előre megadott témák mentén lezajló, laboratóriumi körülmények között felvett társalgásokat elemeztek. A BEKK tehát az első olyan magyar nyelvű adatbázis, amely Budapesten élő fiatalok egymás között – kollégiumi szobákban – folytatott hétköznapi nyelvi interakcióiból épül fel (eddig mintegy 20 órányi nyelvi anyagot jegyeztek le és annotáltak a projekt tagjai), valamint részét képezik a beszélgetések résztvevőivel készített csoportos szociolingvisztikai interjúk is. A korpusz elemzésével vizsgálhatóvá vált, hogy nyelvileg hogyan jönnek létre, változnak meg vagy dekonstruálódnak bizonyos maguktól értetődőnek és eleve adottnak tűnő társadalmi kategóriák (pl. maszkulinitás, nőiség, heteroszexualitás, homoszexualitás, cigányság). A kutatócsoport kérdésfelvetései között szerepel még többek között, hogy mi tekinthető relevánsnak a társalgásokban a nem, a szexualitás és az etnicitás szempontjából (és hogy egyáltalán hogyan dönthető el ez), illetve hogy hogyan jelennek meg bizonyos makroszociológiai szempontok (pl. hatalom, előítéletesség, egyenlőtlenség, ellenállás) az elemzett diskurzusokban.

BEKK-esekBodó Csanád, Szabó Gergely és Turai Katalin Ráhel a Tilos Rádió műsorában (forrás: bekk.elte.hu)

A publikációból kiderül, hogy a kollégiumi társalgásokban részt vevő budapesti fiatalok sokféle módon vesznek fel férfiasnak szánt pozíciókat a beszélgetések során. Korábbi – főleg angolszász területeken készített – kutatásokból az látszott, hogy a maszkulinitás megkonstruálásában nagy szerepet játszik a nőket és a melegeket illető pejoratív hangok felvétele. Ezzel szemben a BEKK adatai nemegyszer pont arra jelentenek példát, hogy a férfiasság kategóriája a szexista vagy homofób megszólalások ellen való fellépéssel is meg tud konstruálódni egy társalgásban – a maszkulinitás nyelvi létrejötte tehát nem zárja ki ezekben az esetekben, hogy többféle ideológia jelenjék meg egymás mellett a társalgásokban.

Íme egy konkrét (anonimizált) nyelvi példa a publikációból a jelenség illusztrálására:

  • Andor: [Meleg vagy, Vince? Vince meleg.]
  • Balázs: (nevet)
  • Vince: Istenem.
  • Andor: Persze én nem vagyok homofób, nehogy azt higgye valaki. De semmi baj nincs azzal, hogy meleg vagy, Vince, nekünk elmondhatod nyugodtan.
  • Vince: Oké.
  • Andor: Egy köcsögtöcskölő buzi. (nevetve) Milyen jó szó ez, köcsögtöcskölő.

A kollégiumok fiúszobái – amelyek nyelvi anyagát a kutatók elemezték – Szabó Gergely, az ELTE és a barcelonai Universitat Oberta de Catalunya (UOC) nyelvész doktorandusza szerint hatalmi játszmák színterei is egyben: a megszólaló fiatalok különféle nyelvi konstrukciókkal is igyekeznek megszerezni a domináns férfi szerepét. Ennek egy érdekes jelensége, amikor elfogadó, felvilágosult „politikailag korrekt” hangokat szólaltatnak meg a szexista vagy homofób megjegyzésekkel szemben, és ezzel kerülnek domináns szerepbe a beszélgetésben.

A projekt kutatóinak publikációt itt követhetitek nyomon.

A kiemelt kép forrása: ted.com.

Források: elte.hu; bekk.elte.hu.