Határidőn túl című új sorozatunkba olyan jól sikerült szemináriumi dolgozatokat, évfolyamdolgozatokat várunk Tőletek, melyeket a leadást és a jegybeírást követően sem szeretnétek a laptopotok legeldugottabb mappáiba száműzni, hanem szívesen megmutatnátok másoknak is – akár az adott kurzuson kívül is. A teljes pályázati felhívást ide kattintva olvashatjátok.
Dolgozatomban a menstruációs szegénységet mint társadalmi problémát szeretném bemutatni. A menstruációs szegénység definíció szerint a menstruációs termékekhez való hozzáférés hiányát vagy annak anyagi korlátok miatti nehézségét jelenti. Emellett még a mosdókhoz, megfelelő higiéniai eszközökhöz való megfelelő hozzáférés hiányát is magában foglalja (Sánchez, Rodriguez, 2019). Véleményem szerint a menstruációs szegénység súlyos társadalmi probléma Magyarországon, hiszen szorosan összekapcsolódik a mélyszegénységgel és a hajléktalansággal, ami egyre jelentősebb mértékű (Domschitz, 2019), és egyre több embert érint hazánkban. Magát a menstruációt és a mélyszegénységet is rengeteg tabu övezi, ezért maguk az érintettek nagyon ritkán vagy egyáltalán nem beszélnek erről a problémáról. Emiatt hazánkban nincsenek pontos adatok arról, hány nő tapasztalta már ezt a problémát. Hazánkban a nők és a férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenségek miatt a „nőügyek” kevesebb figyelmet kapnak a magyar politikában, ezért kiemelten fontosnak tartom, hogy olyan társadalmi problémával foglalkozzam, mellyel kapcsolatban az érintettek nem tudnak vagy nem mernek felszólalni, illetve nem is kapnak megfelelő állami segítséget vagy beavatkozást helyzetük javítására.
1. Kiket érint a menstruációs szegénység?
A menstruációs szegénység leginkább a marginalizált társadalmi csoportba tartozó nőket érinti. Különösképpen a mélyszegénységben élő vagy hajléktalan nőket, akiknek nincs elég pénzük arra, hogy menstruációs termékeket vásároljanak. Azonban fontos megjegyezni, hogy a menstruációs szegénység több társadalmi réteget is érint; minden olyan nőt Magyarországon, akinek nehezére esik vagy nincs lehetősége minden alkalommal megfelelő mennyiségű tisztálkodási és menstruációs termékhez jutnia ciklusa során. „A fellelhető adatok alapján Magyarországon a menstruációs szegénységben a nők 10-30%-a érintett.” (Krajnyik, 2021) Nagy Gábor, a Vöröskereszt főigazgató-helyettese szerint erről a témáról nehéz pontos felméréseket készíteni, jelenleg csak a lányok körében előforduló gyakoribb iskolai hiányzásokból tudunk rá következtetni (Serdült, 2019).
2. A menstruációs szegénység és a mélyszegénység kapcsolata
A menstruációs szegénység problémája erősen kapcsolódik a mélyszegénységhez, a marginalizált helyzethez. Hazánkban a mélyszegénységben élő nők számára a megfelelő higiéniai és tisztálkodási lehetőségek sem adottak hátrányos helyzetükből adódóan. „{A világon} a városi népesség egyharmada (több mint 1 milliárd ember) nyomornegyedekben él – nélkülözve az egészség alapvető feltételeit, az egészséges ivóvizet és alapvető higiéniás feltételeket” (Orosz, 2009). {Hazánkban} a víz-fürdőszoba nélküli lakások 8% körüli aránya évek óta nem változik. A szegények harmadánál ez az arány 20% körüli. Az UNICEF jelentései szerint folytatódik egyfelől az egyes régiók, kis térségek, zsákfaluk leszakadása, másfelől a településeken belüli lakóhelyi szegregáció, „gettósodás” (Ferge, 2008).
Ezeken a területeken gyakori jelenség, hogy a nők nem használnak megfelelő menstruációs eszközöket, vagy nem fürdenek a menstruációjuk idején, elsősorban nem a tisztaság (iránti szükséglet) hiánya, hanem a fürdőszoba hiánya miatt (Rutai, 2020). Ezért számukra a menstruáció kifejezetten veszélyes; fertőzésekkel, nőgyógyászati problémákkal és tartós megbetegedéssel vagy akár meddősséggel is járhat (Krajnyik, 2021). Amikor a nők nem higiénikus alternatívákhoz folyamodnak, testi és lelki veszélyeknek teszik ki magukat. Az olyan termékek, mint a rongyok, papírtörülközők és az újrahasznált betétek fokozzák a fertőzések és a bőrirritáció veszélyét. Továbbá a hozzáférés hiányával járó további érzelmi károk rossz mentális állapothoz, többek között depresszióhoz, szorongáshoz vezethetnek (Rapp–Kilpatrick, 2020).
A szegényebb településeken az egészségügyi edukáció hiánya és a tájékozatlanság is problémát okoz. A fiatal lányokat általában nem világosítják fel kellőképpen az intim higiéniás eszközök megfelelő használatáról, ezért menstruációjuk idején gyakran használnak zsepigombócokat, koszos rongyokat vagy akár használt pelenkát is. Ezen alternatívák igénybevétele nőgyógyászati problémákhoz vezet, ami pedig már a magyar egészségügy „problémájává” válik (Rutai, 2020). A magyar egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége és elavultsága miatt pedig nem biztos, hogy a menstruációs szegénységben érintett nők megfelelő ellátásban részesülnek, ha a rossz higiéniás körülményeik miatt egészségügyi ellátásra szorulnak. „{Magyarországon} az egészségügyi rendszer nem kielégítő hatékonysága mögött egymással összefüggő problémák állnak: az egészségpolitika, egészségügyi igazgatás szabályozó és ellenőrző tevékenységének hiányosságai; az intézményhálózat elavult, aránytalan szerkezete (pl. szétaprózott kórházi kapacitások); a szolgáltatók közötti koordináció hiánya; sem a finanszírozó, sem a szolgáltató intézmények nem rendelkeznek elégséges autonómiával és egyidejűleg nem érvényesül velük szemben a megfelelő számonkérési lehetőség sem.” (Orosz, 2009) Emellett a kórházban a nők nem kapnak járóbetétet, így azok, akik a mindennapok során sem tudnak hozzáférni az intim higiéniás eszközökhöz, a kórházi ellátás során is kénytelenek alternatív eszközökhöz fordulni, vagy ideálisabb esetben az orvosok, nővérek, a korábban konzultált védőnők vagy családvédelmi szolgálatosok adományait igénybe venni (Rutai, 2020).
3. A menstruációs szegénység társadalmi következményei
Az egészségügyi, nőgyógyászati problémák kialakulásának veszélye mellett azonban az oktatásból való kimaradás is gyakori jelenség a menstruációs ciklus ideje alatt az iskolás lányok körében. Ez a kimaradás általában havonta 5-7 napot is jelenthet (Farag, 2021). Magyarországon az iskoláslányok tizede nem engedheti meg magának a menstruációs termékek vásárlását hónapról hónapra (Rutai, 2020). Azok a lányok, akik nem jutnak megfelelő termékekhez, menstruációjuk idején kimaradnak az iskolából, a tananyagot pedig sokkal nehezebb utólag bepótolniuk. Hosszú távon az oktatásból való kimaradás, lemaradás, a folyamatos hiányzások miatt a továbbtanulási lehetőségeik is romlanak (Rutai, 2020). Ez pedig a társadalmi mobilitásra való esélyüket is rontja, hiszen alacsonyabb végzettséggel nehezebben találnak stabil megélhetést biztosító állást. Illetve nehezebben tudnak jobb életkörülményeket teremteni maguknak és feljebb lépni a társadalmi ranglétrán. Ferge Zsuzsa szerint „a magyar iskolarendszer, amely a világon az egyik legszegregáltabb, és amelyben az iskolai kimenetelt kivételes erővel befolyásolja a gyerekek társadalmi indulása. Több, mint ötven OECD-ország közül hazánkban a legerősebb a tanulók társadalmi-gazdasági háttere és a felsőfokú képesítés megszerzése közötti kapcsolat” (Ferge, 2008). Emiatt kiemelten fontos lenne elegendő tisztasági terméket biztosítani az iskolás lányok számára, hogy ne érje őket további hátrány az oktatásban csak azért, mert nők, és mert rosszabb társadalmi vagy anyagi háttérrel rendelkeznek.
4. A menstruációs szegénység ellen tett intézkedések, illetve azok hiánya Magyarországon
A menstruációs szegénység problémáját tovább súlyosbítja hazánkban a női tisztasági termékekre kiszabott tamponadó, amely Magyarországon világviszonylatban az egyik legmagasabb; 27%, pont ugyanannyi, mint a cigarettán és az alkoholon (Farag, 2021).
Tehát itthon luxuscikként, nem pedig egészségügyi termékként sorolják be a menstruációs termékeket. Míg a férfiak által is használt tisztasági eszközök, pl. gyógyszerek, WC-papír, papírzsebkendők stb. tisztálkodási, egészségügyi termékekként vannak kategorizálva, ezért jóval kevesebb, csak 5%-os áfakulcs van rajtuk (Farag, 2021).
Ez több szempontból is problematikus. Egyrészt jelentősebben megnehezítették a nők hozzáférését ezekhez a termékekhez, másrészt diszkriminatív a nőkre nézve, hiszen csak az általuk használt tisztasági termékekre szabnak ki magasabb termékadót.
Hazánkban a menstruációs szegénységnek kifejezetten kevés figyelmet szentelnek a fejlettebb EU-tagállamokhoz képest. Ez az érdektelenség a nők és a férfiak egyenlőtlenségére vezethető vissza. Magyarország társadalma az EU-s átlaghoz képest kimagaslóan patriarchális értékrendű (Gregor, 2018). Emiatt a nők problémái gyakran háttérbe szorulnak, kevésbé vagy egyáltalán nem veszik őket figyelembe. Ezt igazolja, hogy a magyar parlamenti képviselők csak 12,2%-a nő, ami meglehetősen alacsony a 32,1%-os uniós átlaghoz képest (Eurostat, 2019). Ebből kifolyólag a női vélemények kevésbé kapnak hangot az államigazgatásban és a társadalompolitikában.
A pozitív ellenpélda Skócia, ahol a parlamenti képviselők 45%-át nők teszik ki (Bews, 2021). Itt minden iskolás lány ingyenesen juthat menstruációs higiéniai termékekhez, és ezt hamarosan az iskolákon kívül is bevezetik. Angliában 2020 januárjától az iskolák ingyenes termékeket kérhettek rászoruló tanulóik számára (Rutai, 2020). Hazánkban 2019 júliusában volt egy törekvés Gurmai Zita, Bangóné Borbély Ildikó és Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselők részéről a menstruációs szegénység csökkentésének érdekében. A képviselők benyújtottak egy határozati javaslatot az Országgyűlésnek „Egyes higiéniai termékek forgalmi adójának csökkentéséről, valamint a szegénységben élő nők kiemelt támogatása érdekében szükséges intézkedésekről” címmel. A javaslatban kiemelték, hogy egy nő élete során félmillió forintot költ menstruációs termékekre, aminek a finanszírozása sokak számára nem megvalósítható (Országgyűlés weboldala, 2019). Sajnálatos módon az indítványt a parlament Gazdasági bizottsága elutasította, így Magyarországon azóta is változatlanul 27%-os áfakulcs terheli a női higiéniai termékeket (Rutai, 2020). Eddig ez volt az első és utolsó politikai kezdeményezés hazánkban a menstruációs szegénység leküzdésére. Azonban egyre több civil szervezet nyújt segítséget a rászoruló nőknek, de a probléma megszűnésétől még nagyon távol állunk. A Magyar Vöröskereszt 2018-ban indította el a Lányból nővé névre hallgató programot, mely azóta országszintű mozgalommá nőtte ki magát. Legfőbb céljuk az iskolai hiányzások csökkentése, ezért programjuk nagyrészt a kamaszkori felvilágosításra, megfelelő edukációra a menstruációval kapcsolatban és a higiéniás termékek előteremtésére koncentrál az arra rászorulók körében (Krajnyik, 2021). A #nemluxustáska kezdeményezés szintén tisztálkodószereket és higiéniás eszközöket biztosít az arra rászorulók számára, 2020-ban nagyjából 17 000 táskát töltöttek meg az adományozók. A Food Not Bombs Budapest civil szervezet is indított jótékonysági akciót, programjukban kiemelték, hogy a probléma nem csak a fiatalkorú lányokat, de a hajléktalan nőket is súlyosan érinti (Krajnyik, 2021).
Következtetések
A civil kezdeményezések ellenére úgy gondolom, hogy a menstruációs szegénység mint téma és mint megoldásra váró társadalmi probléma továbbra is gyerekcipőben jár hazánkban a patriarchális berendezkedés és a társadalmi tabuk miatt. A jelenség rengeteg, főleg marginalizált helyzetben levő nőt érint, és fontos lenne megoldást találni, vagy legalább valamilyen mértékben orvosolni ezt a problémát. Úgy gondolom, hogy az első lépés a probléma kezelésére az intim higiéniás termékekre kiszabott adókulcs csökkentése vagy akár teljes megszüntetése lenne. Így lényegesen több lány és nő juthatna megfelelő higiéniás eszközökhöz, és csökkenne az nőgyógyászati betegségek száma is. Másodszor rendkívül fontosnak tartom, hogy az iskoláskorú fiatalok (nemtől függetlenül) megfelelő edukációban részesüljenek a témával kapcsolatban. Viszont ennél is elengedhetetlenebb a kollektív társadalom edukációja a menstruációs szegénységgel kapcsolatban, illetve a menstruációt övező tabuk ledöntése. Szintén hatalmas probléma, hogy a szegénységi mutatókból az is hiányzik, hogy az intim higiéniás termékekhez hozzájut-e a nő vagy sem (Zsilák, 2019). Úgy gondolom, hogy a menstruációs szegénység bevonása a szegénységi mutatókba nem csak Magyarországon, de globálisan is jelentősen átformálhatná a társadalom nézőpontját a menstruációs szegénység fontosságáról.
Bibliográfia
BEWS, Linsey, 2021, Scottish election 2021: Record number of women elected, BBC, május 10. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
DOMSCHITZ Mátyás, 2019, Hiába dübörög a gazdaság, a mélyszegénység ugyanúgy megmaradt, Index, 2019.október 19. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
GREGOR, Anikó, 2018, Reflections of ’neoliberal neo-patriarchy’ in the situation of Hungarian women, The Department of Gender Studies Zero Week Lecture Series 2018-2019, CEU Department of Gender Studies honlapja, 2018. szeptember 13. (utolsó letöltés dátuma: 2021. január 25.)
Dr. GURMAI Zita, BANGÓNÉ BORBÉLY Ildikó, KUNHALMI Ágnes 2019, Határozati javaslat benyújtása az Országgyűlésnek „Egyes higiéniai termékek forgalmi adójának csökkentéséről, valamint a szegénységben élő nők kiemelt támogatása érdekében szükséges intézkedésekről” címmel, Magyar Parlament weboldala, 2019. július 11. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
Eurostat, 2019, Seats held by women in national parliaments, Gender equality in EU countries (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
FARAG Alexandra, 2021, Ne legyen luxus nőnek lenni kampány, Momentum
FERGE Zsuzsa, 2008, Miért szokatlanul nagyok a magyarországi egyenlőtlenségek? Esély 2008/2. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
KRAJNYIK Cintia, 2021, Mit csinálnál, ha nem lenne pénzed se betétre, se tamponra? WMN Magazin, 2021. május 4. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
OROSZ Éva, 2009, Globális és hazai egészségügyi kihívások és egészségpolitikai törekvések a 21. század elején, Esély 2009/6. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
RAPP, Ashley, KILPATRICK, Sidonie, 2020, Changing the Cycle: Period Poverty as a Public Health Crisis, Michigan School of Public Health, 2020. február 4. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
RUTAI Lili, 2020, Menstruációs szegénység: Magyarországon is sok az érintett, de hiányzik az átfogó megoldás, Átlátszó.hu, 2020. október 27. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
SÁNCHEZ, Erica, RODRIGUEZ, Lea 2019, Period Poverty: Everything You Need to Know, Global Citizen, 2019. február 5. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
SERDÜLT Viktória, 2019, Menstruációs szegénység: ezreknek nincs pénzük betétre Magyarországon, HVG, 2019. április. 30. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
ZSILÁK Szilvia, 2019, A zokni a betét, a zsepigombóc pedig a tampon a rászoruló nőknek, Acbúg, 2019. 07. 11. (utolsó letöltés dátuma: 2021. május 25.)
A kiemelt kép forrása: https://www.instagram.com/p/BrmvzMflg2C/?utm_medium=copy_link
