Május 21-én, kedden kötetbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervez az ELTE Stíluskutató Csoport és a Magyar Nyelvtudományi Társaság. A téma nyelvészet és irodalomtudomány határterületéről származik: a poétika nyelvészeti és irodalomtudományi megközelítéséről fognak ugyanis a kutatók beszélgetni.
Május 21-én 16.30-tól a Nyelvész Könyvtár (ELTE BTK, A épület 2. emelete) igazán izgalmas programnak ad helyet. Nyelvészeti és irodalomtudományi területről érkező meghívott beszélgetőtársak – magyar szakosoknak ismerős ELTE-s oktatók – járják ugyanis majd körbe a poétika vizsgálhatóságának kérdését. Bengi László (nemrég József Attila-díjjal kitüntetett) egyetemi docens és Kulcsár-Szabó Zoltán (2006 óta szintén József Attila-díjas) tanszékvezető egyetemi tanár visznek majd irodalomtudományi szemléletet a diskurzusba. Mindketten az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék oktatói, ami valamelyest eleve feltételezi a szemléletük nyitottságát a szűken vett irodalomtudományi elméleteken kívüli megközelítésekre (amennyiben meghatározható egyáltalán, mit értünk „szűken vett irodalomtudomány”-on), különböző elméletek ütköztetésére és termékeny együttműködésére. A nyelvtudományt a hazai funkcionális-kognitív nyelvészet iskolaalapítójaként ismert Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (aki maga is foglakozik nyelvészként irodalommal, például Pilinszky vagy Arany verseivel, ahogy általában a stílus és a szemantika kognitív elméletével is), valamint a stilisztikával, pragmatikával foglalkozó Tátrai Szilárd egyetemi docens fogják képviselni. Simon Gábor egyetemi adjunktus pedig főként stilisztikai témákban kutató nyelvészként félig-meddig a két tudományterület között áll: ezt mutatja, hogy 2016-ban jelent meg Bevezetés a kognitív lírapoétikába címmel könyve is. Mindhárom nyelvész az ELTE DiAGram Funkcionális Nyelvészeti Központjának tagja, illetve Tolcsvai Nagy Gábor a központ vezetője – az adódó kognitív nyelvelméleti megközelítés izgalmas szemléletet hozhat a poétikai kutatásokba.
A könyv, aminek kapcsán a beszélgetésre sor kerül most, egy 2016-os, Egerben tartott nyelvészeti műhelykonferencia szerkesztett kötete. Ahogyan az a konferencia programjából is látszik, a metaforák, allegóriák, metonímiák (mindkét tudományterületben fontos) működése mellett szó volt olyan metatudományos kérdésekről is, mint hogy a szemantikának vagy éppen az evolúcióelméletnek mi a viszonya a poétikai elemzéshez. A konferencia elméleti és módszertani kérdéseket egyaránt felvetett, utóbbihoz tartozik például a korpusznyelvészet vagy éppen a kérdőívezés poétikai vizsgálatbeli alkalmazhatóságáról szóló előadások – de metaforák, metonímiák számítógépes nyelvészeti módszerekkel való kutatásának lehetősége is izgalmas kérdéseket vet fel. Mennyire automatizálható a megértés? Milyen modellek mentén működünk? Ezek a modellek, megértési stratégiák kiszámíthatóak, kvantifikálhatóak-e?
A Domonkosi Ágnes és Simon Gábor szerkesztette kötet 2018-ban jelent meg.
A szövegek, a nyelv iránt érdeklődők tehát izgalmas beszélgetésnek lehetnek szem- és fültanúi kedden. A várhatóan körbejárt kérdések ezek: hogyan állnak hozzá az irodalomtudósok ezekhez a nyelvészeti poétikai vizsgálódásokhoz? Hol merülnek fel elméleti vagy módszertani kérdések, és éppen ellenkezőleg, mi az a közös metszet, közös diskurzus, ami termékenyen hathat mindkét tudományágra?
A kiemelt kép forrása: uni-eszterhazy.hu
