Nemzetközi szaklapban, a diskurzuselemzés témáját felölelő Discourse & Society című folyóiratban jelent meg publikációja az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete nyelvészeinek, Bodó Csanádnak és Szabó Gergelynek. A Közép-európai Egyetem (CEU) Gender Studies Tanszékének kutatójával, Turai Katalin Ráhellel közösen írt tanulmányukban a Budapesti Egyetemi Kollégiumi Korpusz (BEKK) anyagán keresztül vizsgálják, hogyan konstruálódik meg nyelvileg a maszkulinitás.
A kutatás egyfelől illeszkedik a nyelvvel és nemmel kapcsolatos kutatások trendjeibe, másfelől viszont egy nem túl kutatott témát tár az érdeklődők elé. Abban a tekintetben beleillik az utóbbi évtizedek irányvonalába, hogy a nemiség különféle nyelvi reprezentációival foglalkozik (erre helyeződött ugyanis a hangsúly a társadalmi nemet és a nyelvet vizsgáló kutatásokban a férfiak és nők nyelvének különbségeit firtató kérdésfelvetések helyett), abból a szempontból viszont újdonságnak számít a magyarországi diskurzuselemzés berkein belül, hogy mindennapi spontán társalgások vizsgálata történik.
Bodó Csanád, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének habilitált egyetemi docense, „A nem, a szexualitás és az etnicitás konstrukciói hétköznapi társalgásokban” című projekt vezetője az elte.hu-nak korábban már elmondta, hogy a BEKK létrehozásának hiánypótló szerepe van: megalkottak egy annotált (az elemzési szempontoknak megfelelő megjegyzésekkel ellátott) nyelvi adatbázist (korpuszt), amelynek újszerűségét adja, hogy a korábbi magyar diskurzuselemző kutatások általában egymást nem ismerő emberek között, előre megadott témák mentén lezajló, laboratóriumi körülmények között felvett társalgásokat elemeztek. A BEKK tehát az első olyan magyar nyelvű adatbázis, amely Budapesten élő fiatalok egymás között – kollégiumi szobákban – folytatott hétköznapi nyelvi interakcióiból épül fel (eddig mintegy 20 órányi nyelvi anyagot jegyeztek le és annotáltak a projekt tagjai), valamint részét képezik a beszélgetések résztvevőivel készített csoportos szociolingvisztikai interjúk is. A korpusz elemzésével vizsgálhatóvá vált, hogy nyelvileg hogyan jönnek létre, változnak meg vagy dekonstruálódnak bizonyos maguktól értetődőnek és eleve adottnak tűnő társadalmi kategóriák (pl. maszkulinitás, nőiség, heteroszexualitás, homoszexualitás, cigányság). A kutatócsoport kérdésfelvetései között szerepel még többek között, hogy mi tekinthető relevánsnak a társalgásokban a nem, a szexualitás és az etnicitás szempontjából (és hogy egyáltalán hogyan dönthető el ez), illetve hogy hogyan jelennek meg bizonyos makroszociológiai szempontok (pl. hatalom, előítéletesség, egyenlőtlenség, ellenállás) az elemzett diskurzusokban.
Bodó Csanád, Szabó Gergely és Turai Katalin Ráhel a Tilos Rádió műsorában (forrás: bekk.elte.hu)
A publikációból kiderül, hogy a kollégiumi társalgásokban részt vevő budapesti fiatalok sokféle módon vesznek fel férfiasnak szánt pozíciókat a beszélgetések során. Korábbi – főleg angolszász területeken készített – kutatásokból az látszott, hogy a maszkulinitás megkonstruálásában nagy szerepet játszik a nőket és a melegeket illető pejoratív hangok felvétele. Ezzel szemben a BEKK adatai nemegyszer pont arra jelentenek példát, hogy a férfiasság kategóriája a szexista vagy homofób megszólalások ellen való fellépéssel is meg tud konstruálódni egy társalgásban – a maszkulinitás nyelvi létrejötte tehát nem zárja ki ezekben az esetekben, hogy többféle ideológia jelenjék meg egymás mellett a társalgásokban.
Íme egy konkrét (anonimizált) nyelvi példa a publikációból a jelenség illusztrálására:
- Andor: [Meleg vagy, Vince? Vince meleg.]
- Balázs: (nevet)
- Vince: Istenem.
- Andor: Persze én nem vagyok homofób, nehogy azt higgye valaki. De semmi baj nincs azzal, hogy meleg vagy, Vince, nekünk elmondhatod nyugodtan.
- Vince: Oké.
- Andor: Egy köcsögtöcskölő buzi. (nevetve) Milyen jó szó ez, köcsögtöcskölő.
A kollégiumok fiúszobái – amelyek nyelvi anyagát a kutatók elemezték – Szabó Gergely, az ELTE és a barcelonai Universitat Oberta de Catalunya (UOC) nyelvész doktorandusza szerint hatalmi játszmák színterei is egyben: a megszólaló fiatalok különféle nyelvi konstrukciókkal is igyekeznek megszerezni a domináns férfi szerepét. Ennek egy érdekes jelensége, amikor elfogadó, felvilágosult „politikailag korrekt” hangokat szólaltatnak meg a szexista vagy homofób megjegyzésekkel szemben, és ezzel kerülnek domináns szerepbe a beszélgetésben.
A projekt kutatóinak publikációt itt követhetitek nyomon.
A kiemelt kép forrása: ted.com.
Források: elte.hu; bekk.elte.hu.
