2019-ben az ELTE rendezi a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia két szekcióját is. A Humán Tudományi Szekciónak a BTK, míg a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekciónak a PPK ad otthont. A rangos konferenciák közös hivatalos megnyitóval kezdődtek, továbbá a szervezők egy sajtótájékoztatót is tartottak az érdeklődőknek. Erről a két eseményről olvashatjátok a beszámolónkat.
Az ünnepélyes megnyitó Borhy László rektor köszöntőjével indult, aki a minőségi felsőoktatás és kutatás szerepére hívta fel a figyelmet. A tudományos „universitas” koncepciójának a megvalósulására kiváló terep az OTDK. Egyértelmű célként fogalmazható meg, hogy a résztvevő hallgatók színvonalas előadásokon keresztül mutassák meg tudományos törekvéseiket. Ez a konferencia nemcsak az eredmények megosztására nagyszerű lehetőség, hanem a vélemények ütköztetésére, a gondolatok kibontakoztatására is. Köszöntője végén háláját fejezte ki a pályázók, szervezők, támogatók irányába.
Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke azzal kapcsolatban osztotta meg a gondolatait, hogy nehéz határokat húzni a tudományterületek között, de igazából erre nincs is szükség. Úgy gondolja, hogy a szervezők „csak szolgálják” az OTDK-t, de a fiatalok teszik azzá, ami. Szerinte a humánműveltség „gondoz, ápol, visz tovább”, és a reáltudományokkal foglalkozók is tisztában vannak azzal, hogy a humántudomány mennyire fontos. Beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy „humánműveltség nélkül nincs haladás”.
Demetrovics Zsoltot, a PPK dékánját büszkeség tölti el a szervezés miatt, ugyanis 1985 után tér vissza a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció az ELTE falai közé. Kifejezetten szerencsésnek tartja, hogy a két szekció üléseit egyszerre rendezik meg egyetemünkön, mivel így a másik munkája is látható. Az OTDK-n való részvétel a gyakorlati munkavégzésben is segíti a hallgatókat. Már az is siker, hogy ezek a munkák elkészültek, ide kerültek, és a szakmai zsűri reflexiókat ad róluk. Az OTDK-k egyre színvonalasabbak, ráadásul több mint 200 pályamunka érkezett ebbe a szekcióba.
Sonkoly Gábor, a BTK dékánja kiemelte, hogy 14 év után tér vissza az esemény az első és legnagyobb bölcsészkarra, ráadásul 2005-tel ellentétben ezúttal fizikailag is itt rendezik meg a Humán Tudományi Szekció üléseit. Ez lehetőség a kiváló eszmecserékre, a szakmai kapcsolatok kialakítására, és ezek hozzájárulnak a magyar tudományos élet előremeneteléhez. A résztvevőkre családtagként, a PPK-ra testvérkarként tekint, s egyszerre tartja megtiszteltetésnek és lehetőségnek a szervezést. Az OTDK-t a tehetséges hallgatók és oktatók éltetik, és különösen jelentős, hogy nagyon sok határon túli résztvevő is eljött.
Gáspár Mihály, az OTDT a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szakmai Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy Szent György napja van, és ezzel kapcsolatosan felidézte azt a kőszegi hagyományt, hogy a helyiek ezen a napon 1740 óta mindig levágják a szőlő friss hajtását, vagyis a „jövését”. Ezt minden évben berajzolják egy könyvbe, és az OTDK tulajdonképpen a tudomány jövésének a könyve. A megnyitón ugyan még a tudomány „jövése” előtt állnak a résztvevők, de az ehhez szükséges körítés már mind készen áll, és már csak a jövések bemutatkozása van hátra.
Borsodi Csaba, az OTDT Humán Tudományi Szakmai Bizottság elnöke elmondta, hogy évtizedek óta ez a legnagyobb szekció. Az OTDK előzménye egészen 1952-ig visszadatálható, amikor helyi konferenciákat kezdtek el szervezni. Ez azért volt nagy szó, mert ez a Rákosi-korszak legsötétebb időszaka volt, s az általános vélekedés az volt, hogy a tudományt nem művelni, hanem csak tanítani kell. 1956. október 6-án megjelent a Tiszta szívvel című tudományos folyóirat első – és egyetlen – száma, de ez is bizonyítja a meglévő törekvést a tudományos élet működtetésére.
Veres-Székely Anna, a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció ügyvezető társelnöke a szervezés metódusának a változásáról mesélt. Teljesen megújult az adminisztráció, ami a hallgatók érdekeit szolgálja. Célkitűzés volt, hogy az OTDK legyen olyan, mint egy nemzetközi konferencia. Létrehoztak egy applikációt is, ami a résztvevőket segíti a tájékozódásban, ráadásul ez sokkal inkább környezetbarát megoldás, mint a papírból készült szóróanyagok használata. A kísérő rendezvények között megjelenik a Science Slam, amin nem csak azok indulhatnak, akik dolgozatot adtak be. Arra is törekednek a szervezők, hogy a sportolás is nagyobb hangsúlyt kapjon a kísérő eseményeknél.
Nagy Balázs, az OTDK Humán Tudományi Szekció ügyvezető elnöke azzal szemléltette a szekció nagyságát, hogy 900-1000 bíráló, illetve körülbelül 140 zsűri közreműködését idézte elő. Kiemelte, hogy a hallgatók különleges elismerésekért is versenyeznek, ugyanis több támogató is felajánlásokat tett, melyek között vannak tagozatspecifikus és általános díjak is. Ezek jellemzően a tudományos előremenetelt segítik, például publikációs vagy konferencia-részvételi lehetőségek. Emellett nagy hangsúly van a következő generáció tudományos érdeklődésének a felkeltésén is, több mint 70 középiskolás vehet részt különböző programokon, akik az ELTE potenciális hallgatói lehetnek.
A megnyitó előtti sajtótájékoztató végén több jelenlegi vagy korábbi induló is elmondta, hogy nekik mit jelent ez az esemény. Baranyai Emese elsőévesként indul, ami igen ritka, és éppen ezért az átlagosnál rövidebb ideje volt a felkészülésre. Jó lehetőségnek tartja, mivel fontos tapasztalatokat szerezhet, másoktól is tanulhat. Érsek Csenge már másodszor indul, és kiemelte, hogy a felkészülés során magáról is nagyon sokat tanult, nemcsak a kutatási területéről. Az itt kapott szakmai visszajelzések pedig segítik a kutatás folytatását.
Fejes Richárd arról az ambivalens érzésről beszélt, hogy ez egyszerre konferencia és verseny, ami különlegesnek számít. Az itt kapott visszajelzések értékét növeli, hogy valódi tétje van az előadásoknak a verseny miatt. Erdős András a humántudományi fejlődés miatt tartja fontosnak az OTDK-t, illetve a versenyhelyzet és a konstruktív kritika jelentőségét is kiemelte. Zimonyi Szabolcs anno az első kutatásával indulhatott, és a szakmai előremenetel mellett az új barátságok, új szakmai kapcsolatok születésének a lehetősége miatt is nagyra tartja az eseményt.
A hivatalos megnyitón elhangzott Nádasdy Ádám Miért finnugor nyelv a magyar? című előadása is, hamarosan erről is beszámolunk.
Fotók: Németh András, ELTE Online
