Az emberek sokszor figyelmen kívül hagyják, amit az orvosok vagy a tudósok tanácsolnak nekik, akkor is, ha ezzel saját egészségüket veszélyeztetik. Elég olyan mindennapi élvezetekre gondolni, mint a cigaretta vagy a gyorskaja, az alkoholról már nem is beszélve. Vannak témák, amikről azt hihetnénk, már nem tudnak újat mondani. Pedig úgy tűnik még mindig nem tudjuk, hogy mit hova (ne) dugjunk.
Fül-orr-gégészek órákig tudnának mesélni arról, emberek miket dugnak a testnyílásaikba, de egy mindennapi apró tárgyat rengetegen a fülükbe dugdosnak, annak ellenére, hogy a határozott orvosi szakvélemény már egy évszázada az, hogy ne dugj semmit a füledbe!
A fültisztító pálcikák használatáról van szó. Ezek a kis műanyag rudacskák a két végükön vattacsomóval ártalmasabbak lehetnek, mint elsőre gondolnánk.
De ha rendeltetésszerűen használom, csak nem lehet belőle baj! – gondolhatnánk. Csakhogy ennek az apró vattapálcikának nem az a rendeltetése, hogy a fülbe dugjuk. Rövid házi kutatás után bármelyik ilyen termék csomagolásán megtaláljuk a figyelmeztetést: Ne vezesse közvetlenül a hallójáratba!
Ennek értelmezéséhez szükséges minimális anatómiai ismeret: a hallójárat pont az a rész, ahol a fülzsír képződik, a fülkagylótól egészen a dobhártyáig. Tehát épp ahol „logikus” lenne a pálcika használata.
Mi olyan ártalmas egy vattapálcikában?
Már egy 1901-es orvosi tájékoztatóban szerepel, hogy a felhalmozódott fülzsír eltávolításakor kerülni kell bármilyen eszköz behelyezését a fülbe, mert amatőr kezekben könnyen sérülés lehet a vége. 2011-ben a detroiti Henry Ford Kórház egy tanulmánya bebizonyította, hogy összefüggés van a dobhártyasérülések és a fültisztító pálcika használata között. Megállapítja továbbá, hogy a fül-orr-gégészeti rendelést felkereső betegek több mint fele használja a vattapálcikát fültisztításra is.
A hallójáratot tisztítani azonban teljesen felesleges. A fülzsír (más néven fülviasz vagy cerumen) termelődése egészséges folyamat, és fontos funkciója van. Hasonlóan a könnyek termelődéséhez, amely a szem nedvesen tartásáért és védelméért felelős, a fülzsír a hallójárat rendkívül érzékeny bőrét és a dobhártyát védi az irritációtól és a fertőzésektől. Ez a viaszos anyag beavatkozás nélkül folyamatosan halad kifelé a hallójáratból, például a rágás vagy a beszéd apró mozgásai során.
Ezt a természetes öntisztító folyamatot akadályozza meg a vattapálcika, ami visszatolja a fülzsírt a dobhártyához. Itt ez a felhalmozódott massza akár annyira összesűrűsödhet, hogy hallásproblémákat okozhat. Az ilyen felhalmozódást már csak szakorvos tudja eltávolítani. Legrosszabb esetben pedig a dobhártya is megrepedhet vagy beszakadhat a túl erőteljes tisztítás során.
Miért használják sokan mégis?
Vannak, akik csak azért, mert nem tudják, hogy káros. Azonban egy merész hasonlattal élnek a fül-orr-gégészek, mikor a fültisztítást a dohányzással állítják párhuzamba. A hallójárat ugyanis számos idegvégződést tartalmaz, melyeket egyszerűen jól esik birizgálni. És minél többet piszkálják, annál jobban viszket, annál érzékenyebb. Így már-már olyan körkörös függőség alakul ki, mint a cigarettánál.
Kialakult továbbá egy olyan társadalmi norma, mely szerint a fülzsír undorító, felesleges dolog, amitől meg kell szabadulni. A fülek tisztán tartása azonban nem itt kezdődik. Bár a hallójárat tisztítására valójában egyáltalán nincs szükség, ha valaki szükségét érzi, egyszerűen kimoshatja vízzel, esetleg ecetes vízzel. Kaphatók továbbá különböző fültisztító sprayk, melyek szintén kíméletesebbek, mint a pálcika.
Nem is ez volt a cél
A vattapálcikákat természetesen használhatjuk a fülkagyló (tehát a fül látható részének) tisztítására, persze itt is csak óvatosan. De a vattapálcikáknak valószínűleg sosem az volt a fő rendeltetése, hogy fülekbe dugdossák. Eredetileg csecsemők gondozásánál használták különböző célokra. Ma is használható sminkeléskor, körömápoláshoz, vagy aprólékos tisztításhoz (például a számítógép billentyűzetéhez, amely bizonyítottan több baktériumot tartalmaz, mint egy wc-ülőke).
A pálcikaforradalmat érdemes lenne azzal kezdeni, hogy nem hívjuk fültisztító pálcikának, hanem a vattapálcika elnevezést használjuk. És persze nem dugjuk a fülünkbe.