Ki ne ismerné a Némó nyomában című bájos animációs filmet? Ebben a cikkben mégis kicsit másról lesz szó: Van a földnek egy Nemo-pont névre hallgató helye, ez az a pont, ami a legtávolabbra esik minden szárazföldről, többek között ide száműzik a már nem használt űreszközöket is.
A Föld legelszigeteltebb pontja, a Nemo-pont (más néven Pole of Inaccessibility), a déli Csendes-óceánon található, 2688 km-re a legközelebbi szárazföldtől.Hivatalosan 1992-ben fedezte fel Hrvoje Lukatela,mérnök. A Nemo-pont körül csak 22 405 411 km²-nyi víz található. Ez nagyobb terület, mint az egykori Szovjetunió egésze. Az egyenlítőtől 5420 km-re eső ponton az óceán 4000 méter mély. A földrajzi koordinátái a következők: d. sz. 48° 52′ 36″, ny. h. 123° 23′ 36″. A nevét pedig valószínűleg onnan kaphatta, hogy latinul a “nemo” jelentése “senki”.
A Nemo-ponthoz legközelebb eső szárazföldek a következők: 
- A Duice-sziget
- Moto Nui (Húsvét-szigetek)
- Maher-sziget
- Chatham-sziget
- Dél-Chile
ezeknél azonban közelebb van a ponthoz az a hatalmas hulladéksziget, amit főként műanyag hulladék alkot. Az emberiség környezetszennyező tevékenységének „köszönhetően” kialakult sziet 2,500-re esik a Nemo-ponttól.
Ahogyan a különleges helyekkel lenni szokott a Nemo-pontnak is van legendája. 1997-ben oceanográfusok felvettek különleges zajt észleltek, ami még egy kékbálnánál is hangosabb volt. Sokan egy ismeretlen tengeri szörnyre gyanakodtak, de a tudósok rájöttek, hogy hatalmas jéghegyek törése generál ilyen magas frekvenciájú hangot.
A Nemo-pont kerüli tenger az űrverseny legnagyobb köztemetője, ugyanis a feleslegessé vagy veszélyessé vált űreszközöket ide irányítják, mivel itt a legkisebb az esélye annak, hogy valamit eltalálnak a légkörbe visszahulló darabok. Az ilyen eszközöket kontrollált körülmények között kell visszahozni a földfelszínre, mert a Föld gravitációs vonzása előbb-utóbb visszahúzza őket, és ellenőrizetlenül akár lakott területet is eltalálhatnak. 2016-ig több mint kettőszázhatvan eszköz csapódott itt be (és ez a szám folyamatosan nő). Ebből 190 orosz, 52 amerikai, 8 európai, 6 japán, és egy magáncég, a SpaceX űreszközét temették itt el.
Ide temették el a 15 évig működő orosz Mir űrállomást is. A Mir célja egy nagyméretű űrbeli, lakható tudományos laboratórium biztosítása volt. 1997. június 24-én nekiütközött egy orosz Progressz típusú teherűrhajó. Az űrállomás egyik modulja megrongálódott, az energiatermelése emiatt drasztikusan csökkent. Több terv is készült az állomás turisztikai hasznosítására, de a további működtetését műszaki okokból túl kockázatosnak ítélték, és 2001-ben úgy döntöttek visszairányítják a földre.
Várhatóan a Nemzetközi Űrállomást (ISS) is ide száműzik majd. Jelenlegi tervek szerint az ISS-t 2028-ban hozzák vissza a Földre, és a Nemo-pont felé fogják irányítani. Jól érzékelteti a tervezett művelet bonyolultságát, hogy az ISS négyszer akkora, mint a Mir és legalább 500 tonnás. Azért sem lesz egyszerű visszanavigálni a Földre, mert a légkörben a hő és súrlódás hatására leváló darabokat nem tudják irányítani a vezérlőből.
Forrás: wikipédia1, origo.hu, wikipédia2, popular science, volvooceanrace, www.atlasandboots.com, bbc.com
Képek: www.volvooceanrace.com, http://oceanservice.noaa.gov, Wikipedia, http://www.huffingtonpost.com
