PhD percek – Politikatudományi Doktori Iskola (ÁJK)

Mesteres hallgatóként az utolsó években felmerülhet a kérdés egy egyetemistában, hogy jöjjön most a nagybetűs élet, vagy megpróbálja-e már most a PhD-t. Persze ez utóbbihoz bátorság és sok támogatás kell, ám aki emellett dönt, annak fejében még számos további kérdés születhet a jelentkezéssel, a feladatokkal, előnyeivel és hátrányaival és úgy az egész képzés lebonyolításával kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre próbálunk Nektek választ adni riport jellegű cikksorozatunkban, a PhD percekben.

A doktori iskolákat bemutató cikksorozatunk második állomásaként az ÁJK-n jártunk és ezúttal a Politikatudományi Doktori Iskola világáról olvashattok. A bemutatáshoz segítségemre volt Karácsony András tanár úr, az iskola vezetője, aki sok hasznos információt foglalt össze nektek röviden és érthetően.

Múltjáról röviden annyit érdemes tudni, hogy 1993 óta zajlik a képzés az ELTE ÁJK-n, ahol azóta az összes doktori iskolában az eltelt bő 20 évben nagyjából 1000 hallgató iratkozott be és közülük több mint 300 hallgató végzett tudományos fokozatot szerezve. A politikatudományi doktori képzés 2000. évi akkreditációja során – amely a politikatudományok területén az első ilyen volt az országban – újjászerveződött.

phd_politika_karácsonyandrás
A részletesebb bemutatásért magát a doktori iskola vezetőjét, Karácsony András tanár urat szólítottuk meg, aki készségesen és lényegre törően válaszolt kérdéseinkre, mindezeket pontos adatokkal megtűzdelve.

Mi a legjobb a politológus PhD-ben? Miért érdemes leginkább egy mesteren végzett hallgatónak jelentkezni?

A politológus PhD előnye, hogy a közélet kérdései iránt érdeklődő hallgatók egy rendszeres posztgraduális képzésben vesznek részt, ami az alapképzéshez képest jelentősen bővíti tájékozottságukat, a témavezető irányításával elsajátítják az önálló kutatás módszerét, s ennek alapján színvonalas konferencia előadástartásra és publikációs tevékenységre felkészülnek, sőt, az említettek vonatkozásában (konferencia, publikáció) a kezdeti lépéseket meg is teszik. Noha egy PhD-val rendelkező hallgató nem válik szükségképp egyetemi oktatóvá, de a képzés során begyakorolja az ismeretátadás módszerét (óratartás, hospitálás), amit az egyetemen kívüli világban is kamatoztathat. A politikatudományi doktori iskola nemcsak politológia mesterszakon végzetteket fogad, hanem a jogász, közgazdász illetve történész MA diplomával rendelkezőket is.

Kinek és miért éri meg egyébként jelentkezni? Valóban jobb állást kap az illető PhD fokozattal, mint nélküle?

Két, egyébként nagyon különböző, okból éri meg erre a doktori képzésre való jelentkezés. Az egyik: a hallgató a politikatudomány területén jártasságot szerez, és ezáltal felkészültséget kap a politika világának elemzői feladatára. Ezen a területen egyértelműen előnyt jelent a politikatudományi PhD, részben a megszerzett készségek és ismeretek következtében, részben pedig – s ez sem tagadható – a megszerzett PhD fokozat önmagában előnyt jelent a politikai elemző világban. Másfelől, noha a képzés nem politikusképzés, hanem politikatudományi jellegű, de aki az aktív politizálást választja életcélként az is olyan ismeretanyaggal gazdagodhat, ami a politikusi döntési helyzetben segítségére lehet.

Mit kell csinálnia egy PhD-snek? Mik a legfontosabb feladatok?

A doktorandusz feladatait egyfelől a képzési előírások, másfelől a témavezető irányítása határozza meg. Legfontosabb feladatai: két éven keresztül a kötelező előadásokon való részvétel, konferencia előadás és egyetemi kurzus tartása, publikációs tevékenység, folyamatos munka a tervezett PhD értekezésen, felkészülés a doktori szigorlatra. 2016. szeptemberétől, az idén megjelent kormányrendelet alapján, részben átalakul a doktoranduszok feladatköre.

Hogyan zajlik egy PhD-s vizsgaidőszaka és osztályozása?

A doktorandusz vizsgaidőszaki kötelezettségeit részben a kötelező előadások, részben pedig az általa látogatott alternatív előadások tartói határozzák meg. Ez tipikusan meghatározott írásbeli feladat teljesítését jelenti, s az osztályozási is ehhez kötődik. Az írásbeli számonkérés mellett szól, hogy ezzel is begyakorlódik az írásbeli gondolat-kifejezés, ami a doktori értékezés elkészítését segíti. Ezen túlmenően jelentkezik a témavezető által előírt feladatkör, ami szintén alapvetően az írásbeliséghez kötődik.

Átlagosan mennyi idő alatt végzik el a képzést?

Az elmúlt 5 év alapján a doktori képzést (azaz az abszolutórium megszerzését) a hallgatók átlagosan 5,72 év alatt teljesítik. A doktori értekezés védéséig átlagosan 10,43 év után jutnak el.

Mennyi fiatalt vesznek fel egy évben doktorandusznak?

Évente átlagosan 5,4 hallgatót veszünk fel, ebből 2,2 hallgató ösztöndíjas. A konkrét adatok az alábbiak:

PhD_politikatud

Mi pedig kívánjuk Nektek, hogy ha érdekel Titeket a politikatudomány és éreztek magatokban kapacitást, akkor jelentkezzetek és legyetek sikeres doktoranduszok!

További információkat a képzésről ITT találtok.

Kép: Pinterest

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]