A Ferencváros együttese kedden vereséget szenvedett Ukrajnában, így eldőlt, hogy nem folytatja a magyar csapat tavasszal az Európa Ligában. A Fradi ezzel a mérkőzéssel befejezte a szereplését az európai kupaporondon, és hat BL-találkozón egy pontot szerzett. Elemezzük, értékeljük az FTC Bajnokok Ligája-szereplését.
Az idei őrült, koronavírus sújtotta évben minden teljesen átalakult, így a Bajnokok Ligája is. A selejtezők egyetlenegy meccsen dőltek el, amit a magyar bajnok remekül ki is használt. Tizenegy év után ismét szerepelhetett tehát magyar klub Európa legjobb 32 csapata között. A csoportban a Fradi a Juventus-t, a Barcát és a Dinamo Kijev együttesét kapta. Biztosra vehető volt, hogy az olasz és a spanyol sztárcsapat ellen legfeljebb a tisztes helytállás kerülhet szóba, és az ukránok ellen lehet esély pontot szerezni.
A Ferencváros Barcelonában sima 5–1-es vereséget szenvedett a nyitókörben. A visszavágón, hazai pályán 3–0-ra kapott ki, de az eredménynél sokkal rosszabbul festett a játék képe. Hatalmas sebességbeli különbség volt a két csapat között, úgy is, hogy a Barcelona erősen tartalékosan állt fel, és ezer sebből vérzett. A Juventus ellen idegenben majdnem összejött a bravúr, de hazai pályán csúnya vereségbe szaladt bele a Fradi. A legjobban sikerült találkozó, ahogyan az várható is volt, a Dinamo Kijev ellen jött össze. A gyengén sikerült első félidőt követően a Ferencváros kétgólos hátrányból felállt, és pontot mentett hazai pályán. Ugyanakkor a 2–2-es eredménnyel nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajnában győzelem kell majd a 3. hely eléréséhez.
Mielőtt azonban rátérnénk a keddi találkozóra, nézzük meg, statisztikailag miképpen szerepelt a Ferencváros a Bajnokok Ligája hat találkozóján. Először is lássuk a legkézenfekvőbb adatokat. Egy szerzett pont; öt rúgott, 17 kapott gól. Ennél többet csak a török Basaksehir kapott, illetve a Salzburg kapott még 17 gólt. Az öt rúgott gól már nem rossz, hat csapat is kevesebb góllal fejezte be a csoportkört. Összehasonlítás gyanánt: amikor a Fradi legutóbb BL-ben szerepelt, akkor öt pontot szerzett, kilenc gólt rúgott és 19-et kapott. A Loki legutóbbi BL-szereplése hasonlóképpen nézett ki, mint a Fradié. A Debrecen 19-et kapott, emellé öt szerzett gólt, de a pont nem jött össze a debreceni csapatnak.
De ássunk egy kicsit mélyebbre a statisztikában! A Ferencváros a hat mérkőzésen összesen 87 lövést engedett a kapujára, ez meccsenként 14,5-ös átlag. Ami a kaput talált lövéseket illeti, összesen 28-szor kellett Dibusz Dénesnek védenie, meccsenként 4,6-szor átlagban. Ez a statisztika persze önmagában nem mond sokat, lássuk az ennél részletesebb, xGA mutatót. Ezek szerint a Ferencváros összesen 12,89-es xGA-val rendelkezik, vagyis átlagban két gólt kellett volna a Fradinak kapni, ami nem kevés, de ehhez képest három gólt kapott. Ami a védekezést illeti, ezen lesz még lesz mit javítania a magyar bajnoknak, hiszen sok lehetőséget engedett az ellenfeleinek, és több gólt is kapott, mint kellett volna.
Térjünk rá a támadásokra. Összesen 59 alkalommal vette célba a Ferencváros az ellenfél kapuit, meccsenként 9,8-szor, ami viszonylag magas szám, viszont kaput csak 15-ször talált, átlagban 2,5-ször. A Fradi várható góljainak száma 5,91-volt, vagyis meccsenként nagyjából egy gólt kellett volna szereznie. A Fradi összesen öt gólt szerzett. Ebből le lehet szűrni, hogy jóllehet az FTC sok kapura menő lövéssel próbálkozott, azok nem voltak igazán veszélyesek. Kevés minőségi helyzetet tudott kidolgozni a Fradi.
Mindezek után térjünk rá a Dinamo Kijev elleni mérkőzésnek az elemzésére! A Fradi 4–1–4–1-es felállásban kezdett, tehát visszatért a korábban alkalmazott rendszerhez. Tokmac kezdett elöl, mint az eddigi összes mérkőzésen. Az első félidő gyenge színvonalban telt, igazi helyzet nem alakult ki – jól jelzi ezt, hogy egyik csapat sem talált kaput a 45 perc alatt! Innen nézve azért megmosolyogtató, amikor az hangzott el a közvetítésben, stúdióban is, hogy sok elemében fölénőtt a Ferencváros az ellenfelének. Önmagában a mezőnyfölény, a labdabirtoklás semmit sem jelent, ha egy csapat nem tud vele élni. Helyzeteket nem sikerült kialakítani, a Dinamo Kijev kapuja nem forgott veszélyben. Sokkal inkább úgy alakult a találkozó, ahogyan a hazaiak szerették volna. Az ukrán csapatnak tökéletesen megfelelt a hazai döntetlen is, nem voltak rákényszerülve a játékosok, hogy komolyabban támadjanak. Néhány érdekes momentumot vizsgáljunk meg azért, hogy miképpen zajlott a játék.
A Ferencváros előtt egy komoly lehetőség adódott, hogy gólt szerezhessen, de a játékvezető nem adott büntetőt.
Az vitán felül áll, hogy a hazai játékos kezét találta el a labda, ugyanakkor rendkívül közelről érkezett a labda, esélye sem volt hova tennie a kezét. Az FTC hasonló szituációban kapott büntetőt a Molde ellen. Nehéz helyzet volt, annyit mindenképp megért volna, hogy jobban visszanézzék, túl gyorsan folyt utána tovább a játék. Mindenesetre inkább nem volt büntető, mint igen.
A második félidő hasonlóan eseménytelenül folytatódott, mint az első, egészen a 60. percig, amikor is egy szabadrúgást követően megszerezte a vezetést a Kijev. Popov fejelt Kharatin mellől a kapuba, az ukrán csapat komoly helyzet nélkül jutott előnyhöz, de tegyük hozzá, hogy a Fradinak sem volt több lehetősége. A gól után majdnem sikerült is az egyenlítés, de Uzoni mellélőtt.
Rebrov cserékkel próbálta felfrissíteni csapatát, beállt Baturina, Isael is, de a Ferencváros továbbra sem tudott komoly helyzetig eljutni. Zubkov távoli kísérlete jelentett némi esélyt a 78. percben, de a lövés elkerülte az ukrán kaput. Ami egészen érthetetlen volt Rebrovtól: miért nem küldte be hamarabb Bolit? Boli volt a csapat legeredményesebb játékosa, száz játszott perc alatt szerzett két gólt, és hatszor lőtt kapura. Ehhez képest az elefántcsontparti csatár csak a 87. percben állt be… Az FTC-nek végül nem jött össze az egyenlítés, így 1–0-ra kikapott. A várható gólok száma 0,60, illetve 0,52 volt, vagyis egy gólnélküli döntetlen lett volna reálisabb. A Kijev jól megfojtotta a Fradi játékát, zártan, jól védekezett, és egy pontrúgás után eredményes is volt a hazai együttes. A ferencvárosi klub próbálkozott, ment előre, de hiányzott a kreativitás és a helyzetek kialakítása.
Tehát a Ferencváros nem folytatja tavasszal Európában. A Debrecen volt legutóbb az a csapat, amelyet magyar nézők láthattak tavasszal Európában, igaz, akkor még egyenes kieséses szakaszban, csoportmeccsek nélkül folyt az UEFA-kupa. Annyit a végére érdemes megjegyezni, hogy azok, akik azt mondják, külföldiek nélkül nem megy, mert ezen a szinten már csak így lehet eredményt elérni, azoknak kiváló üzenet a Dinamo Kijev példája. A Fradiban kettő magyar kezdett, és Botka lépett még pályára. A Kijevnél nyolc ukrán játékos kezdett, és a kispadról további négy állt még be. De lehetne említeni a dán Midtylland példáját, a Liverpool ellen elért döntetlen alkalmával hét dán játékos játszott. Igazából az a helyzet, hogy a Fradi a hat Bajnokok Ligája-meccsén egyetlen saját nevelésű játékos sem lépett pályára. Lehet sikert elérni saját nevelésű, vagy akár hazai játékosokkal, csak a magyar focistákkal ezt nem lehet megtenni, és nem is tűnik úgy, hogy ez bármikor változni fog. Bár a Ferencváros idén az egymeccses párharcoknak köszönhetően elérte a BL-t, ami egészen elképesztő eredmény, büszkék lehetünk rá, és Rebrovnak és a Fradi vezetésének sok munkája volt ebben. Ugyanakkor kiderült, hogy a Fradi egyelőre még lefelé lóg ki a mezőnyből. Ha a következő években folytatódik a fejlődés, és marad Rebrov a csapatnál, akkor elképzelhető, hogy lesz még esélye a magyar csapatnak bejutni a BL mezőnyébe, és jobban szerepelni. A cél mindenképp az lesz, hogy az Európa Ligában legalább szerepeljen a csapat.
Képek forrása: M4 Sport, Origo.hu
