Amennyi sport, annyi kultúra, de abban egyetérthetünk, hogy valamennyiben közös elem (legalábbis illene annak lennie) a sportszerűség és az ellenfél tisztelete. Az Ultimate Frizbi „spiritköre” pontosan ezt a kettőt testesíti meg. Mégis mi is ez pontosan?
Először talán érdemes magát a sportágat bemutatni röviden. Az Ultimate Frizbi egy koronggal játszott csapatsport, amelyben 7 fős csapatok küzdenek a győzelemért. A mérkőzés általában 100 perc hosszú, és a 17. pont megszerzéséig tart. Pontot úgy szerezhetnek a csapatok, hogy passzolás útján bejuttatják a korongot a pálya két végében található célterületekbe (zónákba), mindenki az ellenfelébe értelemszerűen. A koronggal mozogni tehát szabálytalan, és a játékosok közötti fizikai érintkezés sem megengedett.
Ezek alapján jogosan érezhetjük a sportágat az amerikai foci és kosárlabda furcsa ötvözetének, azonban pontosan ez a kettősség biztosítja a látványos és gyors játékot, amihez párosul az ultimate sajátos szellemisége.
Spirit of the Game
Az ultimate frizbi a játék szellemiségén alapul, ahol minden játékos személyében felelős a tiszta játékért, hiszen azon kevés csapatsportok közé tartozik, amelynek nincs játékvezetője, így a játékosok felelősek a szabályok betartásáért és alkalmazásáért. Kivételt képez ez alól az amerikai bajnokság, ahol azért alkalmaznak bírókat, hogy a sportág debütálhasson a 2024-es Olimpiai Játékokon.
Esetleges szabálytalanság esetén a pályán lévő sportolók mondják be a megfelelő hívást, de kizárólag csak olyan szituációkban, amelyek jelentősen befolyásolhatják a játékhelyzet kimenetelét. Így természetesen vissza is vonhatják azt, ha megítélésük szerint szükségtelen volt. A hivatalos szabályzatban külön szerepel, hogy a csapatok felelőssége a játék szellemiségével eltérően viselkedő csapattársaik fegyelmezése.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy konfliktusmentesek lennének a mérkőzések, és a fent említett fegyelmezés is erősen függ a egyesületek felfogásától, ugyanakkor ami a meccsek végén történik, az valóban a fairplay magasiskolája. Hölgyek, urak, a spiritkör!
Spirit Circle
A spiritkör tulajdonképpen nem más, mint egy nagy, meccs végi összekapaszkodás, amely amennyire egyszerű, annál fantasztikusabb módja annak, hogy a csapatok közelebb kerüljenek egymáshoz, és elsimítsák a meccsen felmerülő sérelmeiket. Legyen a mérkőzés bármennyire szoros, vagy épp kiegyenlítetlen, a spiritkör nem maradhat el. Mégis, hogy néz ki ez a gyakorlatban?
A győztes pont megszerzését követően a csapatok összegyűlnek a pálya közepén, és a játékosok felváltva alkotnak egy hatalmas kört. Ezt követően a csapatkapitányok (Spirit Captains) kiemelik a negatív és pozitív momentumokat, kitérve akár az egyes játékosok teljesítményére is. Mindezt olyan stílusban, amit ritkán hallhatunk sportpályán.
Konkrét példán szemléltetve: “Köszönjük a meccset ELTE Online! Nagyon jó iramú mérkőzés volt! Örülünk, hogy ennyi új arc van a csapatban…”
A kapitányok beszédét taps zárja, majd a játékosok szembe fordulnak egymással, és heves pacsizások közepette körbemennek, általában a győztes csapattal a külső íven. Ezt követően a csapatok összegyűlnek külön-külön, és elordítják az ellenfél csapat nevét, amit a másik csapat tapssal viszonoz.
Természetesen nehéz lenne elképzelni a szituációt egy El Clasicot vagy egy Fradi – Újpest rangadót követően, hiszen alapvetően más a szellemiség, ugyanakkor ha jobban belegondolunk, igazán nem lenne nagy dolog egy meccs végi összekapaszkodás. Persze azt is meg kell értenünk, ha kevésbé szívesen áll a játékos egy körbe azzal, aki előtte csúnyán alárúgott vagy sértegette, így valószínű, hogy a frizbi egyedülálló felfogása és a „no-kontakt” a kulcs. Ugyanakkor példaértékűnek tekinthető.
Kiemelt kép:provo.org
A cikk megírásában segítséget nyújtott Ghyczy András