Könyvdimenzió – Hallgatótársaink meghatározó olvasmányai

Lehet találtok közöttük olyat, amit akár el is olvashattok az őszi szünet alatt.

Mindig izgalmas megtapasztalni, amikor a különböző érdeklődési köröket és a különböző érdeklődésű embereket valami mégis összeköti. Beszélhetnénk a kedvenc színészről, akit valaki egy akciófilmben nyújtott alakításért, más pedig egy romantikus vígjátékban eljátszott karakter miatt emel piedesztálra – az azonos személy iránti rajongás egyfajta kapcsot jelent közöttük. Nem feledkezhetünk meg azonban a könyvek szerelmeseiről sem: van, akit az izgalmakkal és misztikus lényekkel teli világok ragadnak magával, van, akit egy szenvedélyes főhős, ahogy leküzdi az akadályokkal teli utat a szíve választottjáért, és persze olyanok is jócskán előfordulnak, akik kifejezetten a szépirodalom rejtelmeiben merülnek el. Ennek ellenére valami bennük is közös, mégpedig az olvasás, a könyvek szeretete.

Rengeteg olyan olvasmányélményről tudnék beszámolni, amit az előző szemeszter óta szereztem, azonban arra a döntésre jutottam, hogy izgalmasabb lenne az ajánló, ha a tavalyihoz hasonlóan mások számolnának be egy-egy, számukra meghatározó könyvről. Ezúttal nem a magyar tanszéken tanító oktatókat, hanem néhány magyar szakos hallgatótársamat kerestem fel annak érdekében, hogy megtudhassuk, milyen történetekről olvasnak szívesen.

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül – Zsigmond Barbara ajánlásával

„Az elmúlt nyár meghatározó olvasmányélménye volt számomra Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regénye, melyben az író saját agydaganatának történetét beszéli el” – mesélte Zsigmond Barbara harmadéves angol–magyar szakos hallgató. Mindannyiunkat magával ragadhatnak az olyan típusú történetek, mint amilyet Karinthy olvasásra szánt. Valóságalapja van, tele drámaian feszült helyzetekkel, nem mellesleg humorral: „A könyv lapjain fokozatosan, sorról-sorra kirajzolódik a pontos kórtörténet, majd végkifejletként az író papírra veti a műtét menetét is. Teszi mindezt olyan módon, hogy a drámai élethelyzetet tökéletes humorral fűszerezi, mely nem egyszer mosolyra, nevetésre kényszeríti az olvasót.”

Ha mindez nem lenne elég, a könyvben épp úgy találkozhatunk némi korrajzzal, mint Karinthy kórtörténetével: a cselekmény az 1930-as évek Magyarországán játszódik, ennek köszönhetően kaphatunk képet az egykori viszonyokról, mindennapokról. „Élvezettel olvastam az írók akkori társadalomban elfoglalt helyéről; a korabeli Budapest társasági életéről” – folytatta az ajánlását Barbara, majd zárásként hozzátette, hogy ez az olvasmányélménye – magában foglalva Karinthy lenyűgöző írói technikáit – sokáig meghatározó marad számára.

Grecsó Krisztián: Megyek utánad – Koller Adél ajánlásával

Grecsó Krisztián neve mindannyiunk számára ismerősen csenghet, hiszen kortárs irodalmunk egyik igazán kiemelkedő alakja. Legtöbbünknek talán a Vera című regénye jut szinte azonnal eszébe, azonban nem ez az egyetlen olyan műve, amivel gyarapíthatja, illetve gyarapítja olvasói táborát. Koller Adél harmadéves magyar–történelem szakos hallgató pontosan egy ilyen lehetőséget kínál a Megyek utánad című alkotásával: „Ez volt az első könyv, amit Grecsó Krisztiántól olvastam, de nem az utolsó, ugyanis a stílusa, a történetmesélési módja teljesen magával ragadott.”

A történet egy kamaszodó fiúról, Daruról szól, akinek felnőtté válását nem szokványos módon követheti végig az olvasó, ezt Adél is kiemelte: „A regény alapkoncepciója is nagyon tetszett: a főszereplő, Daru szerelmi történetein keresztül ismerhetjük meg őt magát, életének csalódásait és örömeit.” Vitatkozhatnánk a „nem szokványos” kifejezéssel, elvégre a legtöbb, tinédzserekről szóló könyv a szerelmet állítja a középpontba, ez nem számít újdonságnak. Az azonban már igen, hogy valakit kifejezetten a szerelmi csalódásain keresztül, az élet okozta sebek sokasodásával ismerhet meg az olvasó.

Grecsó Krisztián könyve nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy más szempontból közelíthessünk a szerelem mint téma felé. Adél szerint mindenkinek érdemes elolvasnia a regényt, ha egy újszerű megközelítést, és az ebből adódó jellemfejlődést szeretnénk nyomon követni: „Mindenkinek ajánlom a regényt, aki egy hiteles történetet szeretne olvasni egy olyan férfi érzelmi fejlődéséről, aki a múltbéli szerelmek emlékét elengedve végül eljut a jelen boldogságához.”

Mészöly Miklós: Az ablakmosó – Czita Virág ajánlásával

Amikor felkerestem a hallgatótársaim, megkértem őket, hogy a számukra legnagyobb hatást kiváltó könyvek közül ajánljanak valami olyat, amiről úgy gondolják, hogy azt mindenkinek érdemes lenne elolvasnia. Czita Virág negyedéves magyar–történelem szakos hallgató ez alapján választotta ki Mészöly Miklós egy alkotását: „Az ablakmosó című művet emelem ki a számomra legnagyobb hatást kiváltó alkotások közül. Ez a dráma annyiféleképpen hív táncra, hogy sosem tudom, éppen milyen ruhát kellene a találkozás előtt magamra öltenem.”

Mészöly ezen műve remek lehetőséget ad arra, hogy hosszasan boncolgassuk, mégis mit akart értésünkre adni a szerző, mit rejtett a sorok mögé – nem véletlenül tekintjük abszurd drámának. „Azt hiszem, az olvasás lényege valahol itt fogható meg. Folyamatosan párbeszédet folytatok ezzel a művel, és sosem tudom elfelejteni a közös emlékeinket. Az tetszik benne a legjobban, hogy többféleképpen értelmezhető – egészen egy belső világ megtestesülésétől a társaskapcsolatok válságáig, az elnyomó hatalom kopogtatásáig. Mindezekkel összhangban van. Megmutat egy-egy mondattal valami láthatatlan, de létező világot, amit folyamatosan egy színpadon képzelünk el” – fejtette ki Virág Mészöly drámájának hatásosságát. Azoknak érdemes leginkább kézbe vennie a művet, akik szeretnének aztán a gondolatok sűrűjébe merülni, más és más értelmezést adni a soroknak.

Rick Riordan: A villámtolvaj; Julia Quinn: A Bridgerton család – Gaál Flóra ajánlásával

Gaál Flóra negyedéves magyar–történelem szakos hallgató kifejezetten a szórakoztató irodalom vizeire evezve választott ki olyan könyveket, melyek maradandó élményt jelentettek számára. „Rick Riordan könyvei a mostani korban játszódnak némi csavarral: a jól ismert ókori istenek, mint például Zeusz vagy Pallasz Athéné, még nagyon is elevenek, és továbbra is szeretnének mind az emberek, mind a félistenek életébe beleavatkozni” – ismertette a könyvsorozat alapkoncepcióját. A villámtolvaj – az első kötet – egy fiatal fiú kalandját eleveníti meg, aki nemcsak rádöbben arra, hogy a görög istenségek a huszonegyedik század állandó szereplői, akiket ráadásul felbosszantott, hanem kiderül, hogy valójában félig közülük való.

Rick Riordan nem véletlenül népszerű: humorral fűszerezve vezeti be az olvasót a különböző mitológiák elegyébe, ezzel érdekessé és szórakoztatóvá téve a történelem egy misztikával fűszerezett darabját – Flóra is kiemelte mindezt. „Az író ügyesen vegyíti az ókori mítoszokat a jelenünkkel, és mindezt sok-sok humorral, vicces helyzettel egészíti ki. Mindenkinek ajánlom, de főleg azoknak a lelkes olvasóknak, akik imádják a kalandokat, a rejtélyeket, szeretnek olvasás közben szórakozni és új anyaggal bővíteni eddigi tudástárukat: megismerhetik az ókori görögtől kezdve a római, egyiptomi és persze a skandináv mitológiát” – hangsúlyozta.

Riordan rejtélyes, nem mindennapi világától kissé eltér, de éppúgy a szórakoztató irodalom részét képezi A Bridgerton család című kosztümös könyvsorozat, Julia Quinn tollából. „Ez inkább azoknak lesz érdekes, akik szeretik a kosztümös regényeket, vagy kacérkodtak vele, hogy kipróbálják. Mindenkinek ismerősen csenghet a név, hiszen nem olyan rég készült belőle TV-sorozat a Netflix jóvoltából” – magyarázta a hallgató, majd hozzátette, őt éppen a képernyőre szánt adaptáció győzte meg arról, hogy kézbe vegye a könyveket, ugyanis nem igazán rajongott az ilyen típusú történetekért. „Nagyon örülök, hogy végül így döntöttem, mivel a nyolckötetes regényt le sem tudtam tenni. Okos és sokszor nagyon vicces párbeszédek teszik igazán szórakoztatóvá, nem beszélve az izgalmas karakterekről, akik közül mindenki találhat magának kedvencet. Ha mindez nem lenne elég, bepillantást nyerhetünk abba, hogy a londoni elit hogyan is tölti a báli időszakot, mi az, ami meghatározónak számít egy-egy társaságban, családban. Az sem baj, ha valaki látta a sorozatot, megéri a könyvekbe is belelapozni” mondta el.

Timur Vermes: Nézd, ki van itt – Hengszter Norbert ajánlásával

Nemcsak a görög istenségek elevenedhetnek meg a huszonegyedik században, hanem híres vagy éppen hírhedt történelmi személyiségek is. Timur Vermes is felismerte ennek lehetőségét, aminek következtében megszületett a Nézd, ki van itt címre hallgató alkotása – Hengszter Norbert ötödéves magyar–történelem szakos hallgató meghatározó olvasmánya.  „Hogy miről is szól a Nézd, ki van itt? Nem nehéz kitalálni, elég csak a borítójára ránézni és máris felismerhető rajta az egykori német diktátor sziluettje. Ezúttal azonban nem egy második világháborús történetet kapunk: a jelenünkben találkozhatunk a Führerrel” – kelti fel az érdeklődést.

Az alapkoncepciót tökéletesen visszaadja az ismertető: „2011 nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár… Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban.” E néhány sor elolvasása után is megfogalmazódik bennünk némi spekuláció: biztosan számíthatunk humoros jelenetekre, miközben valahogy mégis ízelítőt kapunk az 1930-as évek Németországában hatalomra törő és jutó személy jellemvonásairól, sikerességének titkáról. „A könyvet – vagy a filmet – nem ismerők úgy gondolhatják, hogy rövidéletű lesz a népvezér kiruccanása a modern Berlinbe… azonban ennél nagyobbat nem is tévedhetnének. Hitler mesteri módon képes volt most is a középpontba kerülni anélkül, hogy pert ülnének felette: saját tévéshow-t vezet, rengeteg rajongója van – celeb lett belőle” – ismertette Norbert, majd hozzátette, Timur Vermes remek módon érzékelteti a saját társadalomkritikáját a regényén keresztül, ahol: „az se számít, ha milliók gyilkosa köztünk jár, ha kap elég like-ot…”

Igencsak színes kép alakult ki a hallgatói ajánlásokból, mind a szépirodalom, mind a szórakoztató irodalom terén. Olyan könyveket, és azoknak olyan tulajdonságait, jellemzőit emelték ki, melyek bárki számára csábítóan hathatnak, legyen szó a valóság ihlette történetről, az elgondolkodtatásról és a többértelműségről, a szerelmi csalódások által megerősödő jellemről, vagy éppen a lazításról, szórakozásról, miközben mégis új ismeretekkel gazdagodunk. Feltehetjük a kérdést: miért érdemes olvasni, mit tesznek hozzánk a végigböngészett oldalak? Nos, ez egyszerű. Tanulunk, szórakozunk, tanácsot kapunk, gondolkodunk, új világokat ismerünk meg, mely fizikai valónkban – egyelőre – nem történhet meg. Minden könyvvel más és más életet élünk meg, az első laptól kezdve az utolsóig.

Képek: saját szerk.

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]