Varázslatos utazás a könyvek világában a BDPK magyar tanszék oktatóinak ajánlásával

Megkeresésünkre az ELTE BDPK Magyar Irodalomtudományi Tanszék és a Magyar Nyelvtudományi Tanszék oktatói ajánlanak olvasmányokat a figyelmünkbe.

Az olvasás olyan szabadidős tevékenység, amely minden egyes évszakban – valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag – kellemes közérzetet varázsol számunkra. Esős vagy havas napok esetén örömmel választjuk a pléd melegét egy aktuális olvasmánnyal és egy bögre kávéval vagy teával, de ugyanolyan szívesen töltjük kint az időnket egy gyönyörű tavaszi vagy nyári délutánon, mikor körbeölel minket a varázslatos színvilágú, csendes természet.

Az olvasmányaink kiválasztására sok minden hatást gyakorol, például az aktuális érzelmi állapotunk. Egy feszült nap esetén szeretünk elmélyedni olyan történetekben, amik kapcsán úgy érezzük, nemcsak mi küzdünk meg problémákkal, melyekre egyelőre nem találunk megoldást. Hogy visszatérjek a bevezető gondolatokhoz, az időjárás is befolyással bír a választásra: vannak, akik igazodnak az odakint uralkodó viszonyokhoz, így egy esős nap esetén akaratlanul is egy borongós, sötét világban merülnének el, míg mások ilyenkor egy napsütötte vidékre utaznak gondolatban, hogy ellensúlyozzák a szürkeséget. Nem utolsósorban az ajánlók is meghatározóak: fantasztikus olvasmányélményekhez juttatnak minket hozzá. Ehhez a legjobb segítséget olyan emberek nyújtják, akik a szakmájukból és érdeklődésükből adódóan napi szinten foglalkoznak könyvekkel. Felkerestem az ELTE BDPK Magyar Irodalomtudományi Tanszék és a Magyar Nyelvtudományi Tanszék oktatóit, hogy megoszthassák velünk személyes ajánlásaikat.

Madeline Miller: Kirké és Salman Rushdie: Quichotte – Barták Balázs ajánlásával

Évtizedek óta zajló folyamat a populáris kultúra, valamint a magasművészet közeledése egymáshoz. Az esztétikai modernség – mások mellett Jürgen Habermas által is leírt – válságát követően a tét a művészet túlélése, egyszersmind az életben tartása mindannak, amit emberinek nevezünk. A megoldást egyik oldalról a popkultúra felemelése, a másikról a magasművészet szellemi arisztokratizmusának feladása jelenti” – véli Barták Balázs, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék adjunktusa, aki szerint erre kínál szórakoztató példát Madeline Miller Kirké című regénye, ami leginkább a fantasy műfajába sorolható. „A klasszikusok újraírása, legyen szó egy eposz egészéről, vagy egy dráma két mellékszereplőjének továbbgondolt történetéről, a 20. században vált egyre gyakrabban alkalmazott szerzői próbálkozássá. Az olyan kísérletek azonban, mint James Joyce Ulyssese, vagy Tom Stoppardtól a Rosencrantz és Guildenstern halottja, igazából a művészet belügyévé, egy szakértői kultúra részévé váltak. Miller Kirkéje azonban az első mondattól az utolsóig izgalmas, lebilincselő és a szó legnemesebb értelmében szórakoztató olvasmány.”

A történet középpontjában, ahogy a címből is sejthető, a homéroszi eposzból, az Odüsszeiából ismert varázslónő áll. Barták Balázs kiemelte: „Miközben az olvasót lenyűgözik azok a képességek és csodatételek, melyekről földi halandó legfeljebb álmodozhat, kibontakozik előtte egy sérülékeny, gyötrelmekkel teli életet élő, az autonómiájáért küzdő nő alakja. Kirké érzéseiben, vágyaiban, szenvedéseiben és örömeiben bárki saját magára ismerhet.” Sokszor annak alapján válik meghatározóvá számunkra egy-egy olvasmány, hogy a történet megismerése során mennyire tudtunk azonosulni egy-egy szereplővel, mennyire láttuk bele magunkat az ő helyzetébe, érzelmi világába. A Kirké című regény tökéletes lehetőséget kínál erre.

„Másik irányból közelít a popkultúra és a magasművészet határmezsgyéihez Salman Rushdie Quichotte-ja. Az Indiában született, hosszú londoni éveket követően ma már New Yorkban élő szerző meséje első látásra kifejezetten intellektuális csemege” – folytatta Barták Balázs. „A kirúgott gyógyszerügynök története épít ugyan az olvasó korábbi szépirodalmi élményeire, ám senkinek sem kell zavarba jönnie attól, ha a talkshow-k világából ismert műsorvezetőben nem ismer rá Dulcineára, ha az apa és elképzelt fiának utazása nem idézi fel benne Robert M. Pirsigtől A zen és a motorkerékpárápolás művészetét, vagy ha az oldalról oldalra elevenebbé váló fiú, Sancho metamorfózisának hatására nem kezdenek kavarogni fejében Pygmalionra, vagy épp Pinokkióra emlékeztető történetek. Nem kell mást tennie, mint nyitott lélekkel engednie, hogy Rushdie kézen fogja, és úgy kalauzolja keresztül ezen az emberi létezés majd minden bugyrába betekintést ígérő sokrétegű univerzumon, ahogy Vergilius vezeti Dantét az Isteni színjátékban.”

Alain-Fournier: Az ismeretlen birtok, a sokszerzős A Fausttól a Szívlapátig: Kortárs könyvek a középiskolában, valamint Camilla Läckberg Fjällbacka-sorozata – Dr. Czetter Ibolya ajánlásával

Dr. Czetter Ibolya, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, főiskolai tanár ajánlóját azzal kezdi, hogy a könyv, valamint az olvasás élménye az, ami segít átvészelni a legnehezebb időket is. Hiszen azzal, hogy a történetekbe temetkezünk, vigaszt lelhetünk, ahogy a Dekameron hősei is tették: „A művészet virág és vigasz, s nem »a lélek balga fényüzése«, ezekben a nehéz időkben különösen; a fikció erejére támaszkodva a kikapcsolódáson túl erőt is meríthetünk a történetekből.”

Czetter Ibolya a könyvespolcáról elsőként Alain-Fournier nosztalgikus regényét, Az ismeretlen birtokot választotta: „Ezt elsősorban a kamaszoknak, a fiataloknak ajánlom, de nem »korhatáros« olvasmány. A szerző személye is különös, hiszen huszonnyolc évesen, az első világháború legelső áldozatai között esett el. Az emberi lélek egzotikumába lehet elmerülni a regény által. Egy nagy szerelem lehetőségébe betévedő kamasz története, aki miután betéved egy csodálatos világba, el is téved.” Úgy folytatta, hogy a könyvet két szóval lehetne igazán jellemezni, ezek pedig a kaland és a titokzatosság, amely egyrészt a gyermeki perspektíván keresztül ragadtatja el az olvasót: „Érdekes a gyermek szemével láttatott világ, az az álom, amely ábrándként vagy vágyként mindannyiunk lelkében él a teljesség, a tisztaság, az abszolútum után. És a másik perspektíva felől nézve: a felnőtt keserű mélabúja az örökre elvesztett nagy öröm után. Mondhatnám azt is, hogy ez egy valósághű álomregény. Annak a köznapi tapasztalatnak művészi megfogalmazása, hogy ami elmúlt, sosem tér vissza többé. Vagy azért, mert az álom valósággá válik, vagy azért, mert időközben mi is megváltoztunk.

Czetter Ibolya azokra is gondolt, akik jelenleg tanárképzésben vesznek részt, akik kedvelik, esetleg nem eléggé ismerik a kortárs irodalmat. Hasznos és tanulságos könyvet ajánl, ami a Balajthy Ágnes, Fenyő D. György, Ruff Orsolya, Vinczellér Katalin, Szekeres Nikoletta és Varga Betti által jegyzett A Fausttól a Szívlapátig: Kortárs könyvek a középiskolában című, 2019-ben kiadott kötet: „A Budapest Offtól kezdve Varró Dániel Szívdesszertjén, Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem, vagy Dragomán György A fehér király című regényén át Tóth Krisztina Pixeléig és Péterfy Gergely Kitömött barbárjáig mutat be a kötet 14 kortárs művet, elemzéssel, és egy több órára felépített foglalkozástervvel.”

Azoknak, akik a könnyű és gyors olvasmányokat kedvelik, szerencsés választásnak gondolja a skandináv krimiket, azok közül is Stieg Larsson és Jo Nesbø művein kívül Camilla Läckberg Fjällbacka-sorozatát: „Egyszerű krimiképlet: a kisváros életét gyilkosságok borzolják fel, a mélyben emberi sorsok fordulnak, múltban elkövetett és majdan elkövetendő bűnök kavarognak, míg a felszín idilli. Läckberg finom humorral ellenpontozza az alapvetően nyomasztó világot, melyet bejárunk, sosem lesz jó vége semminek, ám azt a tanulságot is jó megélni, hogy az élet nem áll meg – s voltaképpen ez nagyon banális, sőt szórakoztató tapasztalat tud lenni, különösen mostanában.

A tanárnő úgy folytatta, hogy abban az esetben sincs baj, ha nincs elegendő türelmünk az olvasásra, hiszen van lehetőségünk filmeket, sorozatokat, színházi előadásokat nézni, nyelveket tanulni, vagy akár történeteket mesélni egymásnak. Mindez csupán elhatározás kérdése.

Bereményi Géza: Magyar Copperfield – Dr. habil. Fűzfa Balázs ajánlásával

Dr. habil. Fűzfa Balázs, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék egyetemi docense többek között arról is ismert, hogy diákjainak az általa tartott órák elejét különböző könyvek ajánlásával kezdi – legtöbbjük kapcsolódik az aktuális tananyaghoz, de persze olyanok is előfordulnak, melyeket pozitív olvasmányélményére alapozva ismertet a hallgatókkal.

Bereményi Géza kétségtelenül az egyik legnagyobb kortárs prózaírónk. Filmrendezői életműve is ugyanilyen jelentős (Tanítványok, Eldorádó, Hídember). Legismertebbek azonban kétségtelenül a Cseh Tamás számára írott dalszövegei” – kezdte ajánlóját. „A Magyar Copperfield vállaltan életrajzi regény, mely főképpen az író gyerekkorával foglalkozik. Elbeszélésmódja lineáris, a szöveg túlzóan egyszerűnek tűnik, poétikai jellemzői – amiért magyar szakosoknak különösen ajánlom – igazából csak a regény vége felé tudatosulnak az emberben. Olyan könyv, mint A Pál utcai fiúk, amelyben sohasem figyelünk a kompozícióra vagy az idő- és térviszonyokra, egyszerűen csak átadjuk magunkat a szöveg által teremtett világ varázsának.”

Bereményi regénye egyébként a Libri irodalmi közönségdíjának egyik döntőse, remek értékeléseket olvashatunk róla az internetes fórumokon is. Kiemelik belőle a végtelenül személyes, kitárulkozó vallomásokat, sőt esküsznek rá, hogy már a megjelenés előtt is sejteni lehetett, hogy a Magyar Copperfield az év legkiemelkedőbb kortárs irodalomkötetévé lesz.

Vári Fábián László: Tábori posta – Dr. Tóth Péter ajánlásával

Dr. Tóth Péter, a Magyar Nyelvtudományi Tanszék adjunktusa személyes kapcsolódási pontról mesélt az ajánlója kapcsán: „Vári Fábián László Kossuth-díjas költőt, írót és néprajzkutatót régóta ismerem, édesapámmal barátok voltak, és sokat segített nekem, amikor Váriban a helyi tájszólást vizsgáltam.” Az általa ajánlott mű, a Tábori posta – ami egyébként az író első regénye is egyben – néhány évvel ezelőtt jelent meg. „Mindenkinek jó szívvel ajánlom, aki érdeklődik a kárpátaljai magyar irodalom és a katonaélet iránt. A szerző ugyanis az 1972 és 1974 között az NDK-ban, az Elba völgyében töltött katonaéveiről, a laktanya életéről, mindennapjairól ír. »Mert hogy kerül egy magyar anya fia a szovjet hadseregbe, s ha már egyszer homlokára vette a vörös csillagot, miért pont német földön kell védenie a szovjet hazát? Van erre elfogadható magyarázat?«”

A magyar tanszék oktatóinak segítségével kiemelkedő, többféle műfaji kategóriába is besorolható alkotásokról olvashattunk ízelítőt, így mindenki találhat közöttük olyat, ami az ízlésének is megfelel. Sokszor azonban jó, ha kilépünk a komfortzónánkból és egy teljesen új úton indulunk el, mert ilyenkor tárulkozik ki előttünk a világ teljes valójában – mi pedig világlátásra születtünk, még akkor is, ha ezt legtöbben a könyvek dimenziójában tesszük meg.