Egyetemünk oktatóját, a rekreációs és turisztikai tábor fő szervezőjét, Tóth Enikőt kérdeztem a tábor múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A főszervező elmondása alapján hatalmas munka egy ekkora tábor megszervezése, amit még jobban megnehezít a járványügyi helyzet.
A rekreációs és turisztikai tábor már évtizedek óta jelen van a Sporttudományi Intézet hallgatóinak életében. Mi a tábor célja, mit tanít a hallgatóknak?
A táborok elsődleges célja mindig a tapasztalatszerzés, emellett szeretnénk az elsőéveseknek a szemeszter elején lehetőséget biztosítani arra, hogy egy kicsit jobban megismerjék egymást, így egyfajta csapatösszetartó programként is funkcionál. Bízunk benne, hogy egy életre szóló élménnyé válik, ha majd visszaemlékeznek rá a hallgatók. Mivel ez az első olyan időszak, amit sokan a családjuktól messze töltenek, így az önállóság megtapasztalására és a személyiségfejlődésükre is jó hatással bír az ötnapos tábor.
Az utóbbi években az elsőéves hallgatók (gólyák) kezdik ezzel a táborral az egyetemi életüket. Mi okból történt meg a változtatás?
Az ELTE PPK Szombathely Sporttudományi Intézet mintatanterve teljesen megegyezik az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet mintatantervével, és két évvel ezelőtt az őszi szemeszterre helyezték át, így mi is igazodva hozzájuk szeptemberben táboroztatunk.
A Sporttudományi Intézet a Rekreációs táboron kívül hirdet sí- és vízi tábort is, előbbinél a síléccel, utóbbinál pedig a kenuval nőnek össze a hallgatók. Ennek a tábornak is van ikonikus „haladási eszköze”?
A Szombathelyen belüli és a vonzáskörzetébe tartozó úticélok megközelítéséhez a kerékpár a legalkalmasabb eszköz, így aki régebben használta a kétkerekűt, itt újra felelevenítheti a közlekedés effajta szépségeit, emellett megismerheti a környék kerékpáros útvonalait, a lejtők és emelkedők mellett pedig a táj szépségeit.
A tábor már több helyszínváltoztatáson esett át. Tavaly az Őrségben táboroztak a hallgatók. Jó döntésnek bizonyult a váltás?
A váltás teljesen egyedi eseten alapul, ugyanis gyermekeket várok, és igyekeztem úgy megszervezni a tábort, hogy amennyiben valami probléma adódna, ami miatt nem tudok aktívan részt venni egy-egy programnapon, akkor a kollégák segítségével nélkülem is zökkenőmentesen zajlódjanak le a tábori programok.
Sajnos nem mehetünk el szó nélkül a vírushelyzet mellet, hisz egy táborról beszélünk, amin 40-50 ember vehet részt. Mennyire változtatta meg a tábor programját?
A szájmaszk és a kézfertőtlenítő sajnos alapvető kelléke lett a tábori felszereléseknek. Kis létszámú csoportokban való közlekedéssel igyekszünk a fertőzésveszélyt csökkenteni, a programok nagy részét szabadtéri helyszínekre szerveztem, emellett a 1,5 méteres távolság betartására is ügyelünk, és végül a tavalyitól eltérően csak az utolsó éjszakát töltjük külső helyszínen együtt, a többit a hallgatók egyénileg oldják meg.
Nagyon kevesen látnak bele egy egész hetes tábor megszervezésének színfalai mögé. Megosztana velünk egy-két gondolatot ezzel kapcsolatban? A sportszakos hallgatók többsége még fog ilyen szervezési feladattal találkozni tanulmányaik során.
Ez egy ötnapos tábor, és igyekeztem változatos programokkal megtölteni, ami sokféle foglalkozás szervezését igényli. Az előkészületi munkák már a tavaszi félévben elkezdődnek, itt a tervezési feladatok, a programok ésszerű összerakása zajlik, majd a nyár elején már a költségvetés részével foglalkozunk, ekkor kérünk árajánlatokat is a vállalkozóktól, és amennyiben az ELTE vezetősége engedélyezi, akkor jöhetnek a helyszíni bejárások, a szerződéskötések és a pontos programegyeztetések. Az augusztusi időszak már a konkrét programterv tudatában a hallgatói tájékoztatók összeállításáról szól és az információk e-mailen és a Neptun-rendszeren keresztüli átadásával telik. Persze minden évben merülnek fel egyedi kérdések, kérések, amit a tábori költségek befizetésekor igyekszünk mindig megválaszolni, megoldani. Elmondható összességében, hogy a tervezéstől az utómunkáig több hónap telik el.
Képek: ELTE PPK Sporttudományi Intézet Facebook-oldala