Elektronikus zene töltötte meg a Zenepedagógiai Tanszék falait

Honnan indult az elektronikus zene? Milyen technikai berendezésekkel kísérleteztek először? Hogyan fejlődött az elektronikus zene technológiai háttere és hol tart jelenleg? – többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ azok az érdeklődők, akik belekóstoltak az elmúlt hetekben az ELTE SEK Zenepedagógiai Tanszéke által kínált elektronikus szemináriumba (Electronic Music University – EMU). A kezdetek kezdetén nagyon kuriózumnak számított elektronikus zenével foglalkozni, de ma már annyira nyitott a zenei világ az internet által, hogy a mindennapjaink során szinte mindenhol fellelhető ez a stílusú zene. A kurzus éppen ezért elméleti hátteret kívánt nyújtani az effajta zene megismeréséhez azáltal, hogy egy-egy előadás során az érdeklődők bepillantást nyerhettek az elektronikus zene történetébe, illetve megismerkedhettek az adott korok meghatározó művészeivel, a gépekkel és a hangszerekkel, valamint – a felvételkészítéstől a masteringig – az Ableton szoftverrel is.

A kurzus megálmodója Mayer Petra (Shizuka) volt, aki kérdésünkre elmondta, hogy nagyon sok zenei műfajban kipróbálta már magát. „Korábban egy zenekar tagja voltam (New Level Empire), a Petőfi Rádióban is dolgoztam több mint négy évet, sőt, ezek mellett dalokat is írtam, ám nem szóltak annyira szépen, ahogy azt elvártam volna magamtól. Éppen ezért folyamatosan képzem magam, jelenleg például szolfézsra járok, valamint két éve stúdiózok Ausztriában a Falco dobásával, Michael Graffal” – mesélte. Hozzáfűzte: az ő célja is az, hogy minél többet tudjon a dalképzésről és az elektronikus zenéről, ami rendkívül sokszínű, így megszületett a fejében a kurzus ötlete. Szívügyének érezte, hogy ez szülővárosában, Szombathelyen valósulhasson meg. A szokatlannak ható tervet örömmel fogadta a Zenepedagógiai Tanszék, a megvalósítást pedig Petra sikeres pályázata támogatta, melyet a Nemzeti Kulturális Alaphoz nyújtott be. Így jött létre tehát az Electronic Music University, mely „egy olyan szeminárium, ahol időrendi sorrendben próbáltuk bemutatni a hangszerek kialakulását, azok változását, és azt, hogy a technika fejlődésével milyen új utak nyíltak meg a zenekészítésben” – mondta Petra.

A Tanszék vezetője, dr. Pozsonyiné Falusi Anikó szerint „egy leendő énektanárnak kifejezetten jó, ha tud más stílusokról is, nem csak arról, amit majd tanítani fog”. Ez utóbbi Magyarországon a Kodály Zoltán-koncepció, mely a Nemzeti alaptanterv (NAT) által determinált tanítási módszer – tudtuk meg. Úgy véli, a pedagógusoknak szükséges tudnia arról a zenéről, ami a gyerekeket manapság körbeveszi, hiszen ha egy felmerülő kérdés esetén a tanár érdemi választ tud adni, jobb kapcsolat alakítható ki a pedagógus és a diák között. „Nekünk, pedagógusoknak nyitottnak kell lennünk mindenre, hiszen később majd ebből kristályosodhat ki a hallgatóinkban az, hogy a zene melyik ága áll hozzájuk a legközelebb” – tette hozzá. A tapasztalataikat tekintve elmondta, hogy ő maga is sokat tanult a kurzuson, de „akárki ült ide be, azt mondta, hogy érdekes volt részt venni ezen a szemináriumon”.

Az előadásokat hétről hétre látogatta többek között Zsolti Tamás, végzős angol–földrajz osztatlan tanár szakos hallgató. „Tizenhárom éves koromban született meg az első mixem, amelybe tizenhat különböző dalt válogattam össze, köztük saját bootleget is. Rá három évvel felfigyelt rám DJ Junior, és ezután a Rádió1 kezdte el játszani a munkáimat, sőt, később még Daniel Rems műsorában is keverhettem” – idézte fel első emlékeit, melyek során kapcsolatba került az elektronikus zenével. „Saját zene írásában nem vagyok jártas, hiszen korábban csak mixeket készítettem” – mondta. Hozzátette, hogy ugyan vannak ötletei, de ezeket technikai tudás hiányában nem tudja még megvalósítani. „Mivel úgy gondoltam, hogy ez a kurzus segíthet ezek megfelelő elsajátításában és a zenei kreativitásom fejlesztésében is, nem volt kérdés, hogy részt veszek-e rajta” – tette hozzá.

A szemináriumok során folyamatosan új tanárok tűntek fel; az oktatói gárda igazán sokszínű volt. Maga Petra is tartott előadásokat az elektronikus zeneszerkesztésről, valamint a színpadi produkciót élővé tévő effektről, de ezek mellett számos kollégáját felkérte, hogy tanárként vegyen részt a kurzuson. „Nagyjából mindenkivel volt valamilyen munkakapcsolatom, így tudtam, hogy melyiküknek milyen rálátása van erre a zenei szcénára, ez alapján kértem fel őket” – árulta el Petra. Lesinszki Dávid (BassLime) a beatboxról, a mikrofon használatról és az emberi hangból készült zenéről tartott előadást. „Habár hiphop zenével foglalkoztam mindig is, erre az elektronikus zenei kezdeményezésre nem tudtam nemet mondani” – írta a Facebook oldalán. Valóban, Dávid közel két évtizede tevékenykedik hiphop és RNB DJ-ként, ám az utóbbi években inkább beatboxszal és loopolással hívta fel magára a figyelmet. Bár az emberi hangot mindig is felhasználták a zenében, de az előadásából az is kiderült, hogy hogyan születhet egy teljes dal úgy, ha semmilyen hangszer nem áll rendelkezésünkre, csupán a hangunk és az effektek.

Zsankó Péter (Slam Jr.) zenészből lett DJ, majd producer; érdekes színfoltja a szemináriumnak, teljesen más szemszögből közelíti meg az elektronikus zenét, mint a többiek – tudtuk meg Petrától. Ő a műfaj különböző irányzatait mutatta be közel harmincéves tapasztalataira alapozva. „Szívesen beszélek arról a rendkívül érdekes és csodálatos dologról, ami ilyen hosszú ideje életem része. Különösen izgalmas, hogy egy ilyen intézmény falai közé került ez a fajta zeneművészet” – Péter ezzel a kis, az EMU Facebook oldalán elrejtett üzenettel várta az érdeklődőket. Krajczár Péter (Krash) szintén dolgozott már együtt Petrával, mégpedig a New Level Empire zenekarban, ahol – egyik alapítótagként – Péter a billentyűs hangszereket képviseli. (Nem véletlen, hogy előadásán szinte csak a szintetizátorokról beszélt.) Első közös stúdiómunkájuk eredménye a The Last One című számuk, mellyel A Dal (2014) műsorba is bekerültek; egészen a döntőig jutottak. Péternek azonban nem ez az egyetlen kötődése A Dalhoz: már tíz olyan dalt szerzett, ami bejutott a show-műsorba.

Bernáthy Zsiga (BernathY) is tartott előadást a szemináriumok egyikén, aki a techno egyik magyar meghonosítójának, a legendás A. E. Bizottság zenekar tagjának, a DJ-nek és nem utolsósorban a Munkácsy Mihály-díjas képzőművésznek, Bernáthy Sándornak a fia. „Zsiga érdekes összeállítást hozott el: édesapja által összegyűjtött régi hangszerektől eljutottunk odáig, hogy ma már iPadről hogyan tudjuk irányítani ezeket az eszközöket” – mesélte Petra.

Milkovich Mátyás, a több mint húsz éve létező elektropop zenekar, a Neo alapító frontembere hazánk úttörő elektronikus zenészproducereként ismert. Neve ismerős lehet a Petőfi Rádióból is, ahol Petra kollégájaként ő a dalelemzéssel foglalkozó, Dr. ZeneHouse című műsort készítette – „elég őrült módon”, ahogy ő fogalmaz. Megtudtuk ugyanis, hogy minden esti adásra – teljesen a nulláról – újra hangszerelte a soron következő dalt, hiszen így be tudta mutatni sávonként, hogyan épül fel. A szeminárium során az ő előadásai felölelték az elektronikus zene egész történetét és a hangszerek fejlődését. „Sokan laikusként azt hiszik, hogy az elektronikus zene az utóbbi évtizedek terméke, holott gyökerei több száz évre tekintenek vissza. Nagyon régóta fejlődő műfaj, rengeteg jó zenét és érdekes kísérletet tartalmaz” – mondta.

De hogyan is került ennyire szoros kapcsolatba az elektronikus zenével? „Nagy rajongója vagyok mind általánosságban a zenének, mind az elektronikus zenének. Gyerekkorom óta jelen van az életemben, zongorázni tanultam, a családunkban is fontos szerepet játszott. Nagypapám is játszott több hangszeren, nagy bakelit gyűjteménye volt. Mindig szólt nálunk valami, a komolyzenétől elkezdve a populáris zenéig” – emlékezett vissza a kezdetekre. Az elektronikus zene szele – elmondása szerint – kiskamaszkorában érintette meg, ekkor ugyanis (az 1980-as években) „nagyon benne volt a levegőben, így nem lehetett mellette elmenni”. Gimnazistaként már elektronikus zenét készített a barátaival – persze ekkor még nagyon kezdetleges, játékszintű szintetizátorokon –, s innentől nem volt megállás. Pár év múlva már saját stúdióban kísérletezhetett a különböző hangszerekkel és a zenekészítés fortélyaival, majd a zenekaralapítást követően fellépések sora vette kezdetét. „Miközben folyamatosan követtem a műfajt, zeneiskolába járó diákként egyre inkább feltárult előttem a komolyzene. Viszont a látóterem is fokozatosan tágult, rájöttem arra, hogy mennyire izgalmas a zene, arra, hogy mennyi információt és érzést közvetít, és arra is, hogy mennyi olyan dologra képes az emberi lélekben, amire más nem” – folytatta a történetét. Hozzáfűzte: „Gyakorlatilag egész életemben az elektronikus zenével foglalkoztam. Rengeteg hangszerem van már otthon, melyeket az elmúlt évtizedek során gyűjtöttem össze. Mindegyiknek lelke van, mindegyik máshogy szól, ezért zeneszerzőként szívesen kísérletezek ezekkel”. Mátyás szerint az elektronikus zene olyan kulturális szegmens, ami itthon kissé mellőzött, pedig sokakat érdekelhetne. Éppen ezért tartotta fontosnak Petra kezdeményezését, bár – ahogy fogalmazott – őt bármi érdekli, ami a zenekultúrát magasabbra emeli és jobban megismerteti azt az emberekkel.

Április 29-én, hétfőn fejeződik be a hatalkalmas Electronic Music University,
ám ha felkeltettük az érdeklődésedet, még most sem késő belekóstolni!

Időpont: 2019. április 29. (15:30 – 19:30)
Helyszín: ELTE SEK Zenepedagógiai Tanszék, Liszt-terem (9700 Szombathely, Géfin Gyula út 28.)

Nem ismered ki magad a zenekészítés világában? Ne aggódj, 15:30-tól felteheted a kérdéseidet Mayer Petrának az ABLETON zenekészítő szoftverrel kapcsolatban!
Érdekel az elektronikus zene története azoktól az évektől, amikor születtél?
Akkor közöttünk a helyed, ugyanis 16:30-tól Milkovics Mátyás ezt fogja bemutatni a ’90-es évektől!
A Rave mint elektronikus zenei műfajra vagy kíváncsi? Mindenképp gyere el, mert 17:30-tól Ágoston Dániel fogja bemutatni a műfajt és életstílust, ami ma újra virágkorát éli.
A mastering világa érdekel? Szuper, mert Sellyei Tamás hangmérnök pont erről fog beszélni 18:30-tól! (Lehetőség nyílik a hallgatók dalai helyszíni masterelésére is.)

Az előadásokon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, melyet az EMU Facebook oldalán privát üzenetben lehet megtenni.

(Az elektronikus szemináriumot a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, a hangrendszerről pedig a Lambda Labs gondoskodott.)

Márk Martina galériája