Az amerikai politikáról szóló Budapest American Studies Forum idei rendezvényén mindössze 16 hallgató vehetett részt: köztük Fazekas Patrik, aki a szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ anglisztika szakán végzi tanulmányait. Hogyan juthatott el másodévesként ilyen neves rendezvényre? Interjúnkból kiderül!
A fórum megvalósulása a rendszerváltozás után első szabadon választott miniszterelnökről elnevezett Antall József Tudásközpontnak (AJTK) köszönhető. A főként konferenciák, előadássorozatok, képzések- és kerekasztalbeszélgetések szervezésével foglalkozó közhasznú alapítvány második alkalommal szervezte meg „Budapest American Studies Forum” nevet viselő rendezvényét. Az elsőre 2016-ban került sor, melynek témája stílszerűen az amerikai elnökválasztás volt; ekkor került hatalomra Donald Trump, nagy port kavarva ezzel az egész világon. Az idei évben november 13-án és 14-én szintén az AJTK épületében, ugyanakkor kisebb létszámú csoportban (20 fő helyett 16) nyílt lehetősége a részt vevőknek arra, hogy az amerikai politikáról folytassanak diskurzust a meghívott szakértők segítségével.
A Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központot képviselve, s annak hírnevét öregbítve prezentálta gondolatait a rendezvényen Fazekas Patrik, másodéves anglisztika szakos hallgató. Fiatal kora ellenére rendkívül céltudatos és határozott; pontosan tudja, hogy mit, mikor és miért akar, ugyanakkor – szavaival élve –, a szerencse fia is lehetne: az ELTE pont akkor érkezett Szombathelyre, amikor felvételi előtt állt, így nem is volt kérdés, hova jelentkezik első helyen. Ahelyett azonban, hogy életét Fortunára bízná, maga igyekszik saját szerencséjét kovácsolni. Sikeres Cambridge C2 szintű nyelvvizsgája után 2020-ig szeretné letenni a felsőfokú német nyelvvizsgát, miközben a francia és a kínai nyelv alapjait is elkezdte már. Ambiciózus hallgatónkat a fórumon szerzett élményeiről kérdeztük.
Fotó: Pálmai Zsolt
Hogyan és miért jelentkeztél Budapest American Studies Forum 2018-re?
A szervezők levélben értesítették az egyetemeket, az oktatók pedig azoknak a diákoknak továbbították, akikről úgy gondolták, érdekelné őket ez a lehetőség. Esetemben az amerikai irodalomtanárnőm, dr. Kádár Judit főiskolai docens hívta fel rá a figyelmem. A jelentkezés feltétele volt a megadott témák valamelyikéhez kapcsolódó esszé elkészítése. Megírtam, elküldtem, majd néhány nap múlva jött az email, hogy sikerült, tehát én is részt vehetek a fórumon.
A fórumra az Európai Unió minden tagországából jelentkezhetnek felsőoktatásban tanuló fiatalok, akár elsőévesek is. Milyen volt a hallgatói összetétel?
Többségében ELTE és Corvinus-hallgatók voltak jelen, de voltak külföldiek is: akadt köztük olasz, cseh, ugyanakkor volt Budapesten tanuló, de ukrán származású lány, valamint szintén a fővárosban egyetemista, de jordán származású férfi is. A legizgalmasabb családi háttérrel rendelkező lány lengyel és mexikói amerikai bevándorlók gyermeke; tanulmányait jelenleg Lengyelországban folytatja. Érdekes rálátása lehet az amerikai politikára, így egy igazán különleges aspektusból szemlélheti ezeket a folyamatokat – meglehet, hogy ezért választották őt ki a jelentkezők közül. Legtöbben egyébként „American Studies” mesterképzésben vesznek részt, így nemcsak hobbiszinten találkoznak ezzel a témával.
Kik vettek részt szakértőként a fórumon?
Elsőként Mike Gonzalez tartott előadást az amerikai külpolitika ideológiai hátteréről, aki egy republikánus agytröszt („think tank”) tagja; ez olyan tanácsadó szervezetet jelent, amely pártpolitikai helyzetben versenytanácsokat ad. Donara Barojan a NATO egyik szervezetét képviselve fejtette ki gondolatait arról, hogy a közösségi médián keresztül hogyan befolyásolják a választásokat – ezeket több ország példáján keresztül szemléltette. Christopher Butler egy republikánus alapítvány (Americans for Tax Reform) tagja. A szervezet fő célja az adók mértékének csökkentése, így ő pénzügyi aspektusból vizsgálta a párt álláspontját különböző kérdésekben. Végül a washingtoni egyetemről érkezett az oknyomozó riporter, Cheryl W. Thompson a társadalmi megmozdulásokról beszélt.
Fotó: Pálmai Zsolt
Mióta foglalkozol az amerikai politikai helyzettel?
Sosem foglalkoztam kimondottam vele, csak az angol nyelvtanulással egybekötve találkoztam az amerikai kultúrával és politikával. Továbbra sincs tervben az, hogy jobban elmélyedjek benne, csak hobbiszinten érdekel, mert szeretek képben lenni a nagyvilág eseményeivel. Összességében mind a négyen olyan információkkal szolgáltak, melyeket internetes források segítségével nem igazán lehet elérni. Magas szakértelem jellemezte őket, így nagyon tanulságos volt hallgatni őket.
Milyen témával jelentkeztél a fórumra?
Az esszémnek a figyelemfelkeltő “The Oscillating Nature of US Politics” („Az Egyesült Államok politikájának oszcilláló természete”) címet adtam, ami arra utal, hogy periodikusan ismétlődik, hogy mikor kik vannak hatalmon. Ezt a jelenséget „amerikai ingának” szoktam nevezni. A kisebb pártok elenyésző szerepe miatt gyakorlatilag kétpártrendszer van; a republikánusok és a demokraták között dől el, hogy ki nyeri a választásokat. Az elnök azonban maximum 8 évig lehet hatalmon, így utána a másik következik. Leegyszerűsítve: demokrata után republikánus, republikánus után pedig demokrata. Mivel az említett pártok számtalan dologban nem értenek egyet, rendszerint a két végletet képviselik. Ilyen „hot topics” például a klímaváltozás vagy az abortuszkérdés. Külpolitikájukat tekintve Trump hatalomra kerülésével megváltozott a többi országhoz való viszonyulásuk; régi szövetségeseiktől szeretnének eltávolodni, kicsit önállósodni, maguk mögött hagyni a „világrendőr” szerepet, a globalizációval szemben pedig az amerikai kispolgárok érdekeit nézni. Nagy port kavart az is, hogy a republikánusok nem akarnak a klímaváltozás ellen tenni, rémhírek terjengenek arról, hogy nem is hisznek benne.
Honnan lehet az amerikai politikáról hiteles információkat szerezni?
A nevesebb újságíró vállalatokat megbízhatónak tartom, de személy szerint én az egyszemélyes kutató-riportereket kerülöm. Csak egyetlen jó forrást nem tudnék mondani. Mindig utána kell járni annak, hogy az adott portál írói, vagy akár részvényesei melyik politikai spektrum felé tendálnak. Ebben az esetben érdemes olyan cikkel összevetni, amelyet a másik oldal támogatói közöltek le, így lehet jól megalapozott, hiteles információk birtokába jutni.
Fotó: Pálmai Zsolt
Donald Trump elnökségével kapcsolatban a klímaváltozást gyakran szóba hozzák, te is említetted, hogy egyesek szerint a republikánusok nem is hisznek benne. Lehet, hogy az USA éppen most okoz visszafordíthatatlan károkat ezen a téren?
Elnöksége maximum 8 évig tarthat, így ezt követően jönnie kell egy demokrata elnöknek, aki meggyőződésem szerint megpróbálja újra felvenni a kesztyűt a klímaváltozással szemben. Úgy gondolom, már a választási kampányában is meghatározó szerepet fog játszani ez a gondolat. Ha a világ többi országa összefogna és megegyezne ezen a téren, akkor talán ki lehetne egyenlíteni azt a veszteséget, amit most az USA okoz, például azzal, hogy kilépett a párizsi klímaegyezményből.
Az elnökválasztás óta az európai vezetők kezdenek kiábrándulni az Egyesült Államokból. Hogy látod, szerinted mely feltörekvő országoknak kedvezhet ez a folyamat?
Egyesek véleménye szerint az orosz befolyás fog nőni, ám szerintem nem jelent gazdasági veszélyt a többi nagy „játékosra” nézve; esetleg Kelet-Európában tudna még kicsit terjeszkedni. Az igazi nagyágyú Kína és India lehet. A hadseregekkel vívott konvencionális háborúk időszakának leáldozott – már minden a pénzről szól, ez alól a geopolitika sem kivétel –, ma pedig Kínának van a legnagyobb és leggyorsabban fejlődő gazdasága, így kiemelendő: ha Kína képes ezt tartani, az USA pedig továbbra is elutasítja a kereskedelmi megállapodásokat, akkor szerintem Kína befolyása fog leginkább nőni.
Lesz folytatása ennek a témának, akár szakdolgozat, akár TDK dolgozat formájában?
Komoly karrier-aspirációm nincs az amerikai politikával kapcsolatban, de ha újra szembejön velem egy ilyen lehetőség, akkor élni fogok vele.
