Az idén száz éve született Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-díjas költő, esszéíró és műfordító életét bemutató kiállítás április nyolcadikáig megtekinthető a Várkert Bazár Déli panoráma teraszán „Lélegzetnyi végtelen” címmel.
Az 1922. január 3-án, Budapesten született Nemes Nagy Ágnes számos verses- és esszékötete, gyermekirodalmi írásai és műfordítóként végzett tevékenysége kiemelkedő helyet biztosítanak számára a magyar irodalom nagyjai között. A kiállításon látható tablókon nem csak a költő életéből, verseiből kapunk részleteket, hanem a kortárs írókkal, költőkkel való kapcsolatába is betekintést nyerhetünk. Szoros viszony fűzte Áprily Lajoshoz, akit még a Baár-Madas Református Leánylíceumban tanulva ismert meg, és akinek nagy hatása volt Nemes Nagy Ágnes pályájának későbbi alakulására, első műfordítási kísérleteit is megmutatta igazgatójának.
Később kamaszkorának meghatározó költője Babits Mihály lett, disszertációját is róla írta, életének későbbi szakaszában is szívesen foglalkozott Babits munkásságával.
Mialatt magyar–latin–művészettörténet szakos hallgató volt a Pázmány Péter Tudományegyetemen, az akkor már elismert íróval, Szerb Antallal is felvette a kapcsolatot, akivel később többször is találkozott, hogy irodalmi kérdésekről beszélgessenek.
Fiatalkori barátai közé tartozott még Szabó Magda, akivel, bár eltérő karakterek voltak, hosszú évtizedekig jó kapcsolatot ápolt, gyakran leveleztek és figyelemmel kísérték egymás munkásságát.
1946-ban Nemes Nagy Ágnes a Magyar Írószövetség tagja lett, és az Újhold nevű irodalmi folyóiratot is ebben az évben alapította férjével, Lengyel Balázzsal. Első könyvét is az Újhold adta ki „Kettős világban” címmel, amellyel a költő a Baumgarten-díjat is elnyerte. A Nyugat nyomdokaiba lépő folyóirat azonban rövid életűnek bizonyult, 1948-ban megszűnt, miután visszavonták az engedélyét.
Ugyanebben az évben lehetősége nyílt rá, hogy a kortárs magyar irodalom nagyjaival, mint például Weöres Sándorral, Pilinszky Jánossal vagy Ottlik Gézával együtt ösztöndíjjal részt vegyen a Római Magyar Akadémián és Párizsban egy tanulmányúton.
Az 1950-es években első felében a cenzúra miatt szinte csak műfordítóként és pedagógusként tevékenykedhetett, valamint gyermekeknek szóló műveket publikálhatott, így második kötete csak 1957-ben jelenhetett meg, Szárazvillám címmel.
A kiállítás Nemes Nagy Ágnes pedagógiai tevékenységének is emléket állít, kiderül például, hogy a később szintén Kossuth-díjat nyert Tandori Dezsőt is tanította, illetve támogatta irodalmi pályájának elindításában.
Az 1960-as évektől újra publikálhatta verseit, a Lovak és angyalok című kötetéért megkapta a József Attila-díjat.
Nemes Nagy esszéíróként és műfordítóként is kiemelkedően teljesített; 1975-től kezdve esszéit több kötetben publikálta, írt például Babits Mihály költészetéről is, műfordítóként pedig Victor Hugo, Bertold Brecht vagy Molière műveit ültette át magyarra.
Az 1980-as évekre a magyar irodalmi élet egyik meghatározó személyisége lett, külföldi írótalálkozókon vagy felolvasó esteken, verseit több nyelvre is lefordították és számos folyóiratban és antológiában megjelentek.
Költészetére leginkább a tárgyilagosság, racionalizmus, a letisztult nyelvezet és az erőteljes képi világ jellemző, például egyik leghíresebb versében, a Fák címűben (amelyből néhány sor a kiállítás egyik tablóján látható) is megtalálhatóak ezek a stílusjegyek. Lírája egyszerre tűnik titokzatosnak, de szenvedélyesnek és bizonyos értelemben személytelennek is, hiszen a lírai én megjelenítése sokszor nem jelenik meg a verseiben, hanem egyfajta személytelen tárgyiasság jellemzi a műveket.
Védd meg című verse, amely 1967-ben jelent meg, pontosabban négy sor a műből („…a szív, a rángva gyulladó, a szív, hasas hófellegekben, minthogyha bent, míg vág a hó, egy város égne véghetetlen…”) ihletként szolgált Enyedi Ildikó számára is a Testről és lélekről c. filmjének elkészítésekor.
Nemes Nagy Ágnes születésének centenáriumára számos programmal, eseménysorozattal készülnek, „Viszonylagos öröklét – Nemes Nagy Ágnes 100” címmel beszélgetéssorozat is indult. További információk ide kattintva érhetők el.
Kép forrása: Színház.online
