A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be nemzeti Himnuszunkat. Szintén ezen a napon ünnepelné 79. születésnapját Cseh Tamás, a XI. kerület egykori Pro Cultura díjas művésze, aki 2009-ben Óbuda posztumusz díszpolgára lett. Január 22-én emlékezünk meg Weöres Sándor halálának évfordulójáról is, melynek tiszteletére ezen a napon adták át a róla elnevezett Weöres Sándor Színházat Szombathelyen. A magyar kultúra napja alkalmából Budapest számos programmal várja az érdeklődőket.
Az út a boldogabb élethez a műveltségen keresztül vezet. – Kodály Zoltán
Központban a Pray-kódex – Országos Széchényi Könyvtár
2022. január 21-én 14 és 17 óra között a Pray-kódex díszmásolatának készítéséről szóló előadással és a kódex digitalizálásának folyamatát végigkísérő bemutatóval, valamint épület- és raktársétákkal, restaurátorműhely-bemutatókkal várja látogatóit az Országos Széchényi Könyvtár. A könyvtár őrzi a legősibb (12. század végén keletkezett) összefüggő magyar szövegemléket, a Halotti beszéd és könyörgés című nyelvemlékünket is tartalmazó Pray-kódexet.
További információk a programról ide kattintva találhatók.
Magyar kultúra napja a Nemzeti Múzeumban
A Nemzeti Múzeum január 22-én 13 órától több érdekes programmal is várja az odaérkező látogatókat. Mesélő falak címmel épülettörténeti sétára invitálja a kedves vendégeket az első magyar múzeum klasszicista épületében: izgalmas történetek lesznek hallhatók, nemcsak az évszázados terekről, hanem a bennük megfordult híres történelmi személyekről, valamint azok különös történeteiről.
Délután 2 órakor exkluzív tárlatvezetésben lehet részünk az Ars et virtus. Horvátország és Magyarország: 800 című kiállítás keretein belül. Szende László kurátori tolmácsolásában hallhatunk majd történeteket az Árpád-házi királyok horvát trónra kerüléséről, a két nemzet 800 éves közös múltjáról, a közös kultúra gazdag örökségének megismeréséről, valamint a művészeti kapcsolatokról, építészetről.
15 órától „A leghosszabb század nagyjai” – A 19. század története címmel válik megtekinthetővé az a kiállítás, amely a Magyar Királyság kialakulásának sorsáról szól. Megismerhetjük Széchényi Ferenc hatásának történetét a magyar kultúrára, valamint a reformkor nagyjait, a márciusi ifjakat és a dualizmus mindennapjait.
A forrás és további információk ide kattintva érhetők el.
Klebelsberg Kultúrkúria
E jeles nap alkalmából a Magyar Népmese Színház előadásában és Rumi László rendezésében díjkorlát nélkül megtekinthető a Rózsavitéz című kalotaszegi népmese. A főszereplő Rózsavitézt – akinek Illés Dániel bújt a bőrébe – kiszemeli a Tündérkirály lányának, a Mester Nikolett által megformált Tulipánvirágnak. A lány mostohája azonban közbeavatkozik, hiszen saját lányának szeretné hitvesül a fiút. A bonyodalom tovább fokozódik, a fiataloknak számtalan furfangos próbán kell helytállniuk, ám szerencséjükre segítséget kapnak egy obsitos katonától, Mukitól. Ám, hogy mi az izgalmas megpróbáltatás vége, a meséből kiderül.
Ezen a napon egy másik díjtalan programmal is kedveskedik a Klebelsberg Kultúrkúria: Radnóti – Bálint András estjével, melyről ő maga így mesél:
„Valahányszor költői estet készítettem, mindig kicsit magamról is beszéltem. Most Radnóti költészetében azt keresem, ami az ő magyarságtudatáról, zsidóságáról és katolicizmusáról szól, és szeretnék beszélni a saját családomról, a gyökereimről. Az est folyamán Radnóti-versek, naplórészletek, levelek, korabeli újságcikkek, törvények szövegei hangzanak el, de elmondok néhány saját történetet is. A közönség körbeül, egy térben vagyunk, együtt gondolkodunk.”
Csáki Judit ekképp ajánlja az estet: „Bálint András értő és érzékeny előadásában versekből, levelekből, naplórészletekből, visszaemlékezésekből, hivatalos iratokból kirajzolódik előttünk Radnóti portréja és a történelemnek egy olyan korszaka, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie.”
Földes Anna pedig az alábbiakban foglalja össze az előadás lényegét: „A Radnóti nem ‘még egy’ ismeretterjesztő és interpretáló szándékkal szerkesztett szavaló est, nem a versmondó magamutogató, gyönyörűséges produkciója, hanem az azonosulás és kirekesztettség személyes élményéből fakadó önvallomás.”
A forrás és további információk ide kattintva találhatók.
A magyar kultúra napja alkalmából csupán ízelítőként szolgálnak a fent említett események, Budapesten és az ország számos részén megannyi kulturális programmal kedveskednek a látogatóknak. A magyar kultúra napjának megünneplése szép kifejeződése hazánk nagyjai iránti tiszteletünknek és alkalom tetteikről való megemlékezésünkre.
A főkép forrása itt érhető el.
