Február 21-től látható a mozikban a Zöld könyv – Útmutató az élethez (Green Book) című film. A valós eseményeken alapuló történet az 1960-as évek Egyesült Államában játszódik, így egyfajta korrajzot is ad a nézőknek. A központi téma a rasszizmus és az elfogadás, de – sok más alkotással ellentétben – a Zöld könyv ezt kivételesen jó humorral tálalja. Filmkritikánkat olvashatjátok.
Dr. Don Shirley (Mahershala Ali) a ’60-as években már ismert zongorista volt, elismertségét a fekete bőrszíne sem befolyásolta. Amikor egy turnéra készült az Egyesült Államok déli államaiban, felbérelt maga mellé egy olyan sofőrt, aki remek problémamegoldó képességgel rendelkezett, s szükség esetén meg tudta őt védeni. Ő volt Tony „Lip” Vallelonga (Viggo Mortensen), a Zöld könyv pedig kettejük kapcsolatának alakulását meséli el. A film forgatókönyvét Tony fia, Nick Vallelonga írta, úgyhogy feltételezhető, hogy tényleg valóságos alapokra épül ez az alkotás.
Tony „Lip” egy olasz származású, munkásosztályhoz tartozó figura, akiben éppen annyi zsiványság van, hogy mindenki jó véleménnyel legyen róla. A kor szelleméhez mérten csak burkoltan rasszista, emiatt senkivel sem konfrontálódik. Ő egy egyszerű ember, akinek a családja a legfontosabb, néha forrófejű, könnyen felkapja a vizet. Nem érdekli az etikett, az intellektualitás, de megvan a magához való esze, minden helyzetben feltalálja magát. Az viszont neki is új helyzet, hogy egy fekete bőrszínű ember alatt dolgozzon, de el kell tartania a családját, szüksége van a pénzre.
Don Shirley gyakorlatilag mindenben más, mint Tony „Lip”. Művészlélek, kivételesen jó zongorista, nem szorul rá a kétkezi munkára. Más előkelőségekkel mindig szót tud érteni, ő a megtestesült etikett. Nincs családja, az élete fellépésekből és turnékból áll, a magánéletben introvertált. A rasszista megjegyzéseket csendben tűri, konfliktuskerülő személyiség. Ezért van szüksége egy olyan ember szolgálataira, mint Tony „Lip”, mert a déli államokban szinte törvényszerű, hogy bajba fog kerülni a bőrszíne miatt.
A Zöld könyv egy nagy utazás, szó szerint, és átvitt értelemben is. Az egész filmnek van egy road movie-jellege a turné miatt, de a két főszereplő is nagy utat tesz meg azáltal, hogy megismerik egymást. Tony „Lip” személyisége nagyon hamar kirajzolódik, pár perc után egy komplex kép alakul ki róla a nézőben, míg Don Shirley zárkózottságát az is érzékelteti, hogy őt sokkal lassabban lehet megismerni, kiismerni. A személyiségük közötti különbségek magukban hordozzák a komikum lehetőségét, és ez fantasztikusan megvalósul.
A szórakoztató elemek ellenére a film egy pillanatig sem veszíti el a komoly hangvételét, de a helyzetkomikumok és a frappáns visszaszólások arányát is tökéletesen eltalálja. A történet legvégére kiismerhető, hogy mikor és miből lehet komikum, de ez abszolút pozitív jelenség. Az utolsó poénnál már reménykedtem is, hogy az tényleg történjen meg, és nem kellett csalódnom. Ezek a vicces elemek emberivé, bájossá, befogadhatóvá tesznek egy olyan történetet, aminek fontos eleme a rasszizmus is. Szerintem ezt pontosan így kell csinálni.
A cselekmény – és a forgatókönyv – mellett sok más erőssége is van a filmnek. A két főszereplő kiemelkedően játszik. Viggo Mortensen minden gesztusa elárul valamit a szerepéről, ezt a karaktert bárhol és bármikor megnézném újra. Mahershala Ali is nagyszerűen játszik, a vidám és a drámai jeleneteit is nagy odaadással adja elő. Kettejük dinamikája tökéletesen működik, és nem túlzás azt állítani, hogy a színészek közül ők ketten dominálják az egész filmet. A mellékszereplők is jól működnek, de ők arányaiban nagyon keveset vannak a vásznon.
Peter Farrelly rendezői tevékenysége nagyon nagy meglepetés. Korábban sokkal bugyutább filmeken dolgozott, amik jellemzően az obszcén humorra építettek. Örömteli, hogy nem rontotta el ezt a remek történetet, de így is az ő rovására írom, hogy a 130 perces játékidő a végére kicsit soknak érződött. Nincs olyan jelenet, amitől könnyű szívvel megválnék, a remek operatőri munka miatt a nagytotálban készített snittekről sem mondanék le, úgyhogy csak a rendezőnek tudom ezt felróni. Ez az egyetlen csomó a kákán, ennél nagyobb baja egy filmnek se legyen.
A Zöld könyv összességében egy nagyon szórakoztató film, minden olyan mozirajongónak ajánlom, aki szereti a jó történeteket.
Képek forrása: IMDb
A szerző értékelése IMDb-n: 9/10
