Idegenség és otthonosság, hibriditás, identitás, nacionalizmus és transznacionalizmus, kisebbségek, migráció, gender, térpoétika és határ voltak annak a konferenciának a hívószavai, amelyet az ELTE BTK A Nyugat és kora, illetve az 1945 utáni magyar irodalom doktori program, valamint a Magyar Irodalomtörténeti Társaság november 20-án pénteken Határidentitások az irodalomban címmel szervezett.
A határok feltérképezése, megszüntetése és átlépése minden téren megtörtént a konferencián. A rendezvényre határon innen és túlról is érkeztek doktorandusz hallgatók, hogy ismertessék jelenlegi kutatásaik eredményeit. Voltak előadók Pécsről, Budapestről, Debrecenből, Újvidékről, Miskolcról, Szegedről és Kolozsvárról. De nem csak a szó topográfiai értelmében jelent meg a határfogalom.
Urbán Csilla Újratérképezés: transznacionális irodalom és kulturális identitás című előadásában migráns írókat vizsgált. Lebontotta a hazai és idegen fogalmak közti oppozíciót (vagy mondhatnánk úgy is, határt), és bemutatta, hogy a transznacionalitás fogalmában a nemzeti identitás kategóriája miként formálódik. Rámutatott arra is, hogy a globalizáció nem napjaink jelensége, hanem már a 16. századtól kezdődő folyamat. Kutatása során hangsúlyos szerepet kapott a kultúratudományok térbeli fordulata mint elméleti irány, melynek következtében a személyes és történelmi emlékezetben is hangsúlyos szerepet kap a térbeliség. A második világháború után az emberek elbizonytalanodtak abban, hogy egyáltalán létezik-e történelmi fejlődés, van-e szerepe az időnek, valamint a nagy számú embertömegek mozgása, menekülése is a térbeliség szerepét juttatta előtérbe.
A határ és az identitás kérdésköre nem csak a migrációs irodalommal kapcsolatban merült fel. Csorba Anett Marlene Streeruwitz a feminista irodalom meghatározó szereplőjénél vizsgálta a nőiség kérdését, Bihari Gábor pedig Gozsdu Elek novelláit ismertette maszkulinkutatási szempontból. Mindkét előadó rámutatott a szövegekben rejlő bináris oppozíciókra és azok lebontási lehetőségeire.
Határon lévő identitásokként jelentek meg a perem(lét) szereplői Kulcsár Sarolta előadásában, aki az utcazenészek irodalmi megjelenését vizsgálta. Zsupos Norbert és Farkas Zsuzsanna előadása is Mészöly Miklós Saulus című regényével foglalkozott, ugyan nagyon különböző megközelítési móddal, de az identitásválság, az önazonosság kérdésköre mindkettőjüknél fontos szerepet kapott. Előkerült a konferencián József Attila, Csáth Géza, Orbán Ottó és Tandori Dezső egy-egy műve is valamint szó volt olyan külföldi írókról, mint Ernest Hemingway vagy Kazuo Ishiguro japán regényíró. A vizsgálat tárgyául választott szerzők tehát nem csak Magyarország határán mutattak túl, hanem olyanok is szerepet kaptak, akik talán kevésbé ismertek az átlagolvasó számára.
Az előadások a szűken értett irodalmiság határát is átlépték, nyitott és a társadalmiság kérdéseire érzékeny szemmel közelítettek az előadók az irodalmi szövegekhez például a migráció, az idegenség, a gender és identitás kulcsfogalmakkal.
Magára a konferenciára is az egymásra való nyitottság és érdeklődés volt jellemző, az egyes szekciókat izgalmas viták és kérdésfeltevések követték, melyek minden bizonnyal inspiratívan hathattak az előadókra és további kutatásaikra. A szekciók elnökei az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék oktatói voltak:Bartal Mária, Gintli Tibor és Schein Gábor. A konferencia a Nemzeti Tehetség Program keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával valósult meg.
Az előadók névsorát és az elhongzott előadások pontos címét ITT tudjátok megtekinteni.
