Dezső Tamás, az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék habilitált egyetemi docense az ELTE Eötvös Collegiumban tartott október 14-ei előadásán részletezte Kurdisztánban tapasztalt élményeit, beszélt az Iszlám Állam műemlékrombolásainak jelentőségéről, illetve a migráns-kérdés szálait is hosszasan bontogatta a résztvevők érdeklődésének köszönhetően.
Az Iszlám Állam által elpusztított műemlékek teljes feltá
rása egy nemzetközi UNESCO-projekt keretében valósul meg, amiben az ELTE BTK volt dékánja és a magyar küldöttség is fontos szerepet játszik. Dezső Tamás tehát nemcsak mint régész, asszirológus járt Kurdisztán területén, hanem mint a szegény gyermekeken segítő civil is tevékenykedett. Tavaly Észak-Szíriában fordult meg egy menekülttáborban, ahol pénzt vitt a gyermekeknek, tavasszal pedig egy keresztény menekülttáborba fog menni, ahol szintén segíteni fog.
A jelenlegi helyzet főként a 2011-ben induló arab tavasznak tudható be. Ez a jelenség – ahogy Huntington is állította – akkor következik be, ha egy társadalomban a 18-35 év közötti férfiak száma eléri az össznép 20 %-át, mindez nem mást eredményez, mint tüntetéseket, háborút.
A kereszténység világhódító szerepe különböző okokból mára már háttérbe szorult, ellentétben az iszlámmal. “Akik nem tanulnak a történelem hibáiból, késztetve lesznek arra, hogy újra és újra elkövessék azokat.” – Önmagában ez a kijelentés nem feltétlenül jelentene globális problémát, csakhogy a „hibák” rengeteg áldozatot követelnek.
Észak-Szíriában töltött idejéről elmesélte azt is, hogy körülbelül 1340 TV csatorna áll a tévénézők rendelkezésére, és hogy mutatnak olyat is, amit nálunk nem…
Megtudtuk
, hogy az iraki múzeumokat szimbolikusan három nagy rablás érte az elmúlt évek, évtizedek során. Rengeteg műtárgy tűnt el, megközelítőleg akkora mennyiségben, amely megegyezik a világ összes olajkészletével.
Azonban nemcsak itt találkozhatunk meglepően magas számokkal. Jelenleg 350 000 fő felett van a Magyarországon áthaladt migránsok száma. Az előadáson szemléltetett ábra szerint a migránsok 37 %-a szíriai, 26 %-a afganisztáni, 14 %-uk európai, de 14873-an vannak a pakisztániak, 8734-en pedig az irakiak. Kiderült a nemek és életkor szerinti megoszlásból, hogy a legjellemzőbb a fiatal férfi populáció. Ami még érdekesség, hogy a Salamon-szigetekről is van két migráns, főként ezzel támasztotta alá az előadó azt az állítását, hogy különbséget kell tenni migráns és menekült között. Véleménye szerint több a migráns, mint a menekült, ezért úgy gondolja, a problémákat ott helyben kell megoldani, ott kell segíteni.
A befogadó országokban párhuzamos társadalmak jönnek létre, tehát nem az asszimiláció a mérvadó. Dezső Tamás szerint Európa nem fog beleroppanni, fel fogjuk tudni dolgozni a migráns-vándorlásokat. Ez az egész jelenség arra jó, hogy „felébressze az alvajárókat”, hogy mi lesz majd akkor, ha igazán nagy baj fog történni, például ha kifogynak a kőolaj-, édesvíz-tartalékaink – ezen kellene elgondolkoznunk, a befogadás módszertana helytelen.
Képek: felvettek.elte.hu, Talabér Dominika
