EZF – bronzérmes szemszögből

Közeleg az idei ELTE Zenekarok Fesztiváljának döntője, hiszen már le is zajlott az első két forduló a Kerekes Napok és az Ajtósi Napok keretében. Május 8-án, a Lágymányosi Eötvös Napokon pedig a legjobb együttesek mérik össze tudásukat – illetve zenéjüket.

 Ráhangolódásként a tavalyi EZF-en dobogós helyezést elért zenekarok beszélnek a versenyen szerzett tapasztalataikról. A cikksorozat első részében a ”bronzérmes” Daily Bop mesélt az – azóta kettévált, mégis jelentős sikereket megélt – együttes élményeiről.

Az eredetileg Blind Pony névre hallgató zenekar néhány tagja korábban is sikeres együttesekben lépett fel, de az új formáció célja teljes mértékben önmaguk és a közönség szórakoztatása volt. 2010 nyarán csatlakozott a számok színezéséért felelős gitárosként Illyés Márton, majd Ujlaki Tamás Mamut, és az énekes lányok, Hadi Barbi és Farkas Kriszti. Ezt követően váltottak a – saját bevallásuk szerint igen vicces, ám vállalhatatlan Blind Pony helyett – a Daily Bop névre.

Az együttes érdekessége, hogy minden tag hozzájárult tudásával a zenei stílus kialakításához, így különböző műfajokat ötvöz egyedi módon. Page metál vonalról érkezett Mamut rappelt, Stupek jazz-t tanult, Marci pedig rock/blues zenekarban játszott. Ilyen módon keveredett a jazz, funk, rock, blues és pop is, amivel sikerült teljesen eltérő hangzások és stílusok használatával újszerűt alkotni.

A Daily Bop nevében az együttes gitárosát, Illyés Mártont kérdeztem az ELTE Zenekarok Fesztiváljáról, és a rendezvény nyújtotta lehetőségekről:

Milyen szinten állt a zenekar, mikor neveztetek az EZF-re?

Ez egy elég vicces történet, ha jól számolom a válogató a 2. koncertünk volt, a döntő a 4. Ehhez mérten a dobogós helyezésnek nagyon örültünk.

Mit vártatok az EZF-től?

Nagy mulatságot, sok ingyen sört, jó hangosítást, egy jól sikerült koncertet és persze ELTE-s rendezvényeken való fellépési lehetőséget.

Mi volt a legkedvesebb élmény a versenyről?

A selejtező nagyszerű hangulatban telt a Griff Koliban. Annyira kedvesen fogadtak minket, hogy mire eljutottunk a színpadig – az elfogyasztott pálinkának is köszönhetően – nagyon jókedvűek voltunk. A döntőt igyekeztünk komolyabban venni, de ott sem vittük túlzásba.

Mennyit fejlődött az együttes az elmúlt évben?

Mindenki rátalált a saját útjára, ami ugyan elágazott egymástól, de ettől függetlenül bőven voltak sikerek. Mamut az X-faktor legjobb 150 versenyzője közé került (videó a szereplésről), Page pedig új, Dereng nevű zenekarával szintén sok fellépésen van túl.

Ebben milyen szerepet játszott az EZF-en való eredményes részvétel?

Mindenkinek lökést adott, hogy egy friss zenekarral is ilyen szépen lehet szerepelni. Nagyon pozitív kritikát kaptunk, ez elég önbizalmat adott a továbbiakhoz. Nem tragédiaként fogjuk fel, hogy ez a formáció nem az eredeti formájában folytatódik.

Marci jövőbeli tervei között szerepel egy új együttes alapítása társaihoz hasonlóan: Farkas Péter basszusgitáros, és Stupek András gitáros közösen folytatják, míg Ujlaki Tamás Mamut, Pap Dávid Page, és a zenekar egykori vokalistája, Farkas Kriszti azóta is rendszeresen fellépnek.

Illyés Márton ezek mellett leszögezte, hogy rögös út áll a feltörekvő zenekarok előtt, így ezt csak szerelemből érdemes csinálni. A közönség előtti szereplésre – annak ellenére, hogy rengeteg klub van Budapesten és országszerte – bármelyik tehetségkutató jó lehetőséget kínál. Végezetül egy jó tanács az idei versenyzőknek: “Próbáljanak meg nem feloszlani, ha már a döntőig eljutottak “

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]