A kriminológiával folytatódik az ELTE mesterszakjait bemutató interjúsorozatunk. Az ötödik részben Szabó Jankát kérdeztük a szak felépítéséről, a megélt kihívásokról és a diploma utáni elhelyezkedési lehetőségekről. Janka már befejezte egyetemi tanulmányait, jelenleg igazságügyi pártfogó felügyelőként dolgozik.
Milyen alapszakot végeztél? Miért döntöttél a kriminológia mellett?
Korábban közigazgatás-szervező alapszakot végeztem a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Egy barátnőm révén találtam rá a kriminológiára, amikor aktuálissá vált a továbbtanulás. Azelőtt nem is hallottam még erről a képzésről, de nagyon megtetszett, érdekesnek találtam. A felvételire való készülés alatt jártam jobban utána a részleteknek, de egyébként a szakdolgozatomat is hasonló témában írtam, amit rendkívül élveztem. Szerettem volna, ha felvesznek, ami sikerült is.
Mesélnél a képzés felépítéséről?
Azt szeretném elsősorban kiemelni, hogy szerintem kiemelkedően szakképzett, nagy tudású oktatók tanítanak ezen a szakon. Az elméleti oktatás volt a leginkább fókuszban, de tetszett: nagyon érdekes, színes óráink voltak. Emellett viszont bőven kapott helyet a gyakorlat is a képzésben, többször voltunk intézménylátogatáson, többek között büntetés-végrehajtási intézetekben, javítóintézetekben, átmeneti otthonokban.
Melyik volt a legérdekesebb óra a számodra?
Itt több órát is szeretnék megemlíteni. A szabadon választható tantárgyak közül a Börtönszociológia volt a nagy kedvencem. A kötelező tárgyak közül talán a Kriminálpolitika, amit első ízben nem nagyon éreztem a magaménak, de az idő előrehaladtával teljesen átlátható lett. Amit még roppantul szerettem, az A pártfogás gyakorlata volt. Ez egy két féléves, szabadon választható tárgy. Az első félévben egy elméleti felkészítés történik, hogy a második félévben egy javítóintézetből vagy egy fiatalkorúak részére fenntartott büntetés-végrehajtási intézetből hamarosan szabaduló fiúval vagy lánnyal a pártfogást gyakorolhassuk. Ekkor voltam a legtöbb intézménylátogatáson, előzetesen is megismerkedhettünk a kriminológiához kapcsolódó intézményekkel. Kaptunk egy-egy fiatalt kettes csoportokban, a szabadulásuk előtt több héten keresztül jártunk hozzájuk. Próbáltuk egymást megismerni, tanulni tőlük, és igyekeztünk mi is átadni valamit nekik.
Van olyan pillanat, amire különösen boldogan emlékszel vissza?
Sok szép emlékem van, jó volt a közösség, és szuper kapcsolataim voltak a csoporttársakkal, nehéz egyet kiemelni. Talán ez is a pártfogásos órához kötődik. Amikor a párommal először kijöttünk az általunk pártfogolt fiútól, nagyon jó érzés töltött el. Megosztottuk egymással, hogy ki hogyan élte meg ezt a beszélgetést.
Milyen konkrét tapasztalatokkal gazdagodtál a képzés alatt? Mit adott neked ez a szak?
Nagyon jól felkészítettek arra, hogy a diploma után el tudjak helyezkedni, ami sikerült is, jelenleg pártfogó felügyelőként dolgozom. Amit a legfontosabbnak tartok, az az, hogy jól tudom hasznosítani az egyetemen tanultakat. A közösség és a tanárok által jelentős szemléletváltás is történt nálam: a képzés alatt olyan dolgokat tanultunk, amiknek köszönhetően kicsit más szemszögből láthattuk a saját társadalmunkat is.
Milyen kihívásokkal szembesültél, amit egy most jelentkezőnek jó lenne tudni?
A legnagyobb kihívás talán az, hogy a képzés befejeztével korántsem biztos, hogy rögtön el lehet helyezkedni kriminológusként. Magyarországon nem annyira elterjedt ez a szakma, de erre minket is felkészítettek. Ajánlották, hogy keressünk társszakmákat, ha mindenképpen ezen a területen szeretnénk dolgozni. Szerintem ez ne törjön meg senkit, mert mindenképp nagyon értékes tudást nyújt ez a képzés.
Milyen témával foglalkoztál a diplomadolgozatodban?
A büntetés-végrehajtás témakörében a reintegrációval foglalkoztam. Nagyon érdekes kérdésnek találtam azt, hogy a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak a szabadulásuk után mennyire tudnak sikeresen reintegrálódni, visszatérni a társadalomba, távol maradni az újabb bűnelkövetéstől.
Említetted, hogy az elhelyezkedéssel kapcsolatban felmerülhetnek nehézségek. Tudnál mondani néhány lehetőséget?
El lehet helyezkedni például büntetés-végrehajtási intézetekben mint reintegrációs tiszt, pártfogó felügyelő. Gyermekvédelmi szakterületre is lehet továbbmenni, arról is sokat tanulunk a képzésen. Rendőrségeken, bíróságokon, ügyészségeken áldozatsegítőként is vannak lehetőségek a kriminológus diplomával rendelkezőknek. Olyan alapítványokhoz is el lehet menni, amelyek börtönből szabadult emberekkel vagy szegregátumokban élőkkel foglalkoznak. Több szaktársam helyezkedett el családsegítőként, ott is tudják hasznosítani az itt megszerzett tudást. Szerettem ebben a képzésben, hogy nagyon sokrétű, rengeteg területre nyújt betekintést, amiből ha egyet kiválasztasz, arra jól fel tudsz itt készülni.
Mesélnél kicsit a munkádról?
Jelenleg igazságügyi pártfogó felügyelőként dolgozom a fővárosban. Budapesten a fiatalkorúak és a felnőttkorúak pártfogása külön osztályon van, én felnőttekkel foglalkozom, ezen belül közérdekű munkabüntetéseket hajtok végre, ez egy alternatív büntetési mód. Aki felfüggesztett szabadságvesztést kap, és mellé elrendelik a pártfogó felügyeletét, azt is én hajtom végre. Emellett környezettanulmányokat készítek kegyelmi ügyekben.
Milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki jó legyen ezen a területen?
Másfél éve kezdtem el dolgozni, még friss vagyok a területen, de megpróbálok releváns választ adni. A legfontosabb talán az empátia, hiszen emberekkel dolgozunk. Jól kell bírni a stresszt, mert bőven akad abból is a munkavégzés során. Sokat dolgozunk jogszabályokkal, amik folyamatosan változnak, szinten kell tartani magunkat, nyitottnak kell lenni a mindig megújuló információk befogadására. Elítéltekkel, pártfogoltakkal dolgozunk: nem mindegy, hogy az ő életükre hogyan hat a munkánk, ezért felelősségteljesnek is kell lennünk.
Zárásként térjünk még kicsit vissza az egyetemhez! Hogy érezted magad az ELTE ÁJK-n?
Szuper évfolyamom volt. Jók voltak a közösségi események, amiken gyakran részt is vettem. Kéthetente, keddenként volt kriminológia TDK, érdekes témákat és témavezetőket sorakoztatott fel a kar, még néha most is visszamegyek, ha valami izgalmas van. Szerettem az ELTE-n tanulni, és élveztem a csoporttagokkal való közös munkát.
Hogyan tudnád bemutatni ezt a tudományterületet annak, aki még sosem hallott a kriminológiáról? Kinek ajánlanád ezt a szakot?
A bűnnel és a bűnözéssel foglalkozik ez a tudomány, de ezen belül több részhalmaza van. Én büntetés-végrehajtási területből írtam a szakdolgozatomat, más áldozatsegítéssel, alternatív büntetésekkel, szankciókkal foglalkozott. Ha valakit érdekelnek a bűncselekmények, a bűn, a különböző társadalmi rétegekkel és az emberekkel kapcsolatos elméletek, az meg fogja magát találni a kriminológiában.
A képek forrása: Az interjúalany fotói
