Hallgatói szervezetek az ELTE-n 1. – Interjú a Politológus Műhellyel

Új sorozatunk főszereplői az ELTE-s hallgatói szervezetek. Az interjúkon keresztül igyekszünk minél átfogóbb képet mutatni róluk, hogy a hallgatóknak egyszerűbb legyen eldönteni, hova éri meg számukra jelentkezni. Először az ELTE ÁJK diákjaiból formálódott Politológus Műhely leköszönő elnökével, Balázs Lászlóval és a posztot újonnan betöltő Fábián Ritával beszélgettünk.

Hogyan kerültetek az ELTE ÁJK politológia szakra?

Laci: Harmadéves, végzős politológushallgató vagyok az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Először nem sokat tudtam arról, hogy mi is az a politológia. Emlékszem, a nővérem hívta fel arra a figyelmemet, hogy ez érdekes lehet, talán tetszene nekem, ezért a jelentkezéskor megjelöltem ezt a szakot is. Ezután jobban elmerültem a témában, utánaolvastam a dolgoknak, így végül, a módosításkor az ELTE politológia került az első helyre nálam. Ezt a döntésemet azóta sem bántam meg.

Rita: 2018-ban kezdtem a tanulmányaimat az ELTE-n, jelenleg én is harmadéves vagyok politológián. Sokáig én sem tudtam, hogy pontosan mit foglal magában a politológia szak. A pályaválasztáskor az ELTE jogi nyílt napjára jöttem el, mert nézelődtem, illetve volt itt ismerősöm is. Mielőtt ezzel az ismerősömmel találkoztam volna a nyílt nap végén, még volt egy kis időm, így beültem a politológus nyílt nap keretében szervezett Mráz Ágoston–Tóth Csaba vitára. Tudni kell ezekről a vitákról, hogy mindig nagyon színvonalasak. Olyan jó volt a hangulat az esemény alatt, hogy a nyílt nap után egyből rákerestem a politikatudományi képzés tanrendjére. Még aznap este az ELTE ÁJK politológiát állítottam be a jelentkezési rangsorom első helyére.

Az alapszakos diploma megszerzése után milyen terveitek vannak?

Laci: Szeretnék továbbtanulni mesterszakon, két képzést is szeretnék elvégezni. Az első rögtön az ÁJK politológia mesterszaka lenne, hogy teljes legyen a képzésem, 5 évben. Ezután egy kisebb, specifikusabb mestert is szeretnék elvégezni.

Rita: Én is szeretnék mesterszakra menni. A mesterképzés-választásomhoz nagyban hozzájárult a Politológus Műhely-tagságom. A szervezeten belül a Kommunikációs Munkacsoporthoz csatlakoztam, itt találkoztam először a kommunikációval, mint munkafeladattal. A Műhelynek köszönhetem azt, hogy rájöttem, mennyire szeretem ezt az alágat, a politikai kommunikációt. Így a további tanulmányaimat kommunikációs mesterképzésen tervezem végezni.

Milyen céllal jött létre a Politológus Műhely?

Laci: Hat ELTE-s politológus hallgató alapította a szervezetet, lassan már nyolc évvel ezelőtt, 2013. november 14-én. Céljuk elsősorban egymás szakmai segítése, a közösség formálása volt. Szerettek volna olyan eseményeket szervezni, amelyek segítségével könnyen megismertethetik a politika világát akár más szakokon, karokon, más egyetemeken tanuló hallgatókkal, akik nem foglalkoznak mély szinteken a témával.

Rita: Nemrég felvettük a Politológus Műhely alumni tagjaival és az alapítókkal is a kapcsolatot, ugyanis készítettünk egy tájékoztató füzetet a Műhelynek, amelyben tőlük származó idézetek is helyet kaptak. Ők is elmondták, hogy a cél az volt, hogy létrejöjjön egy szakmai közösség, amely képes teret adni az önmegvalósításnak és az önképzésnek, ami 2013-ban, az alapításkor még nem volt jelen az ELTE ÁJK-n és a politológusközösségben olyan szinten, mint amit ők elképzeltek a Műhelynek. Tulajdonképpen egy közösségi motorral rendelkező, önmegvalósító szakmai szervezet létrehozása volt a céljuk.

Mi motivált bennetek, amikor jelentkeztetek a Műhelybe?

Laci: 2018-ban kezdtem el az alapképzést, még az első évemben jelentkeztem is a Politológus Műhelybe. Bennem az elején volt némi félelem az iránt, hogy egyből csatlakozzam valamely hallgatói szervezethez. Sokat gondolkoztam azon, hogy egy kicsit várok, majd a későbbi félévek során csatlakozom valahová. Végül azonban több, külső motiváció hatására jelentkeztem a Műhelybe. A döntés meghozatalában segített a műhelyesek nyitottsága, befogadó hozzáállása, mentoraink segítőkészsége, bátorítása. Szimpatikus volt számomra ez a közösség, úgy éreztem, szívesen csatlakoznék hozzájuk. Szerencsére elsőre felvételt nyertem a szervezetbe.

Rita: Már az egyetem kezdetekor nagyon fontos volt a számomra, hogy minél többet tudjak kihozni az itt eltöltött időből. Hiszen mindenkitől azt hallottam, valamint a mentoraim is gyakran hangoztatták, hogy az egyetem annyiból áll, amennyit beleteszel. Ezt a filozófiát követve aktívan kerestem a diákszervezeteket. Sok helyen találkozhattam már a Politológus Műhellyel. A mentoraink nagy része tagja volt a szervezetnek, továbbá a felvételi során, a programsorozatok alkalmával is megismerkedhettünk azzal, hogy mit jelent a Politológus Műhely tagjának lenni. A szervezet által rendszeresen megtartott Workshop Weeken a tagok tartanak előadásokat saját témáikban, így láthattam, hogy a tagok lehetőséget kapnak interaktív foglalkozások megtartására is. A közösség és a szakmai lehetőség egyforma mértékben motiváló erőként hatott számomra a jelentkezéskor.

Hogyan befolyásolta az egyetemi éveiteket a szervezeti tagság?

Laci: A szervezeti tagság számomra nemcsak az egyetemen eltöltött éveket befolyásolta, de nagy hatással volt az életemre is. A sok munka segítségével, amit a Politológus Műhelyen belül végeztünk és vállaltunk, rengeteget fejlődtünk mind emberileg, mind szakmailag. Tagjaink több tudományterületről érkeztek, így mindig sokféle nézőpontot ismerhettem meg, ezáltal az én látásmódom is egyre jobban tágult, szélesebb lett. Számomra hatalmas plusz volt, hogy tapasztalatot gyűjthettem a vezetés, a rendezvényszervezés és az emberekkel való kommunikáció terén is. Ezeket a készségeket a jövőben biztosan kamatoztatni tudom majd. Továbbá a kezdetekben mentoraink mellett a Politológus Műhely idősebb tagjaitól is kaptunk segítséget a tanulásban, ami segítette az előmenetelünket.

Rita: Én is csak ismételni tudom, hogy a Politológus Műhely mennyi élet- és munkatapasztalatot nyújtott a számunkra, ami a későbbiekben is hasznos lesz. Mindemelett a tagság egy olyan erős motiváló erővel is bír. Most olyan elhivatottsággal rendelkezem, amely nem feltétlenül lenne jelen az életemben, ha nem csatlakozom a szervezethez. Rengeteget tanultam az elmúlt évek alatt. A Politológus Műhely olyan hely, ahol mindenki megismerkedhet azzal, hogy a társadalomtudományoknak és a politikának milyen mélységei vannak, milyen sokrétű valójában ez a tudományterület. Több olyan vitát is folytathattunk, akár szervezett formában, amelyekre a képzés során nem került sor. Ez szintén nagyban hozzájárult a különböző nézőpontok megismeréséhez. Segít a munkámban, hogy képes vagyok több perspektívából megvizsgálni az adott társadalmi kérdéseket.

Hogyan jutottatok el az elnöki pozícióig?

Laci: Korábban a Műhely több munkacsoportjában is dolgoztam, tisztséget azonban nem vállaltam, egyszerű tagként voltam jelen a szervezetben. Később azonban úgy éreztem, hogy alkalmas lennék a vezetői pozíció betöltésére, eredményesen tudnám segíteni a szervezet további fejlődését. Beadtam a pályázatomat az elnöki tisztségre, amit a tagság el is fogadott, megszavaztak. Az elnöki mandátumom 2020. március 1-én vette kezdetét.

Rita: Én végigjártam a szervezeti ranglétrát. Először a kommunikációs munkacsoportban kezdtem dolgozni, akkor még a médiaszereplésért felelős referensi tisztséget töltöttem be. Egy évvel később indultam a kommunikációért felelős alelnöki tisztségért, amit meg is nyertem. Ennek a ciklusomnak vagyok jelenleg a végén. Úgy éreztem, hogy az a tapasztalat, amit tisztségviselőként, a Műhellyel kapcsolatban összegyűjtöttem, a legjobban elnökként kamatoztatható. Egy nagyon izgalmas versenyhelyzetből kerültem ki győztesen. Remélem, hogy elnökként a lehető legtöbbet tudom majd nyújtani a szervezetnek.

Milyen kihívásokkal jár ez a feladatkör?

Laci: A vezető pozíciókhoz nem árt, ha az ember tudja kezelni a hirtelen kialakult helyzeteket, amihez kell egy bizonyos szintű problémamegoldó képesség. Ezeket a készségeket az elnöki pozíció betöltése remekül fejleszti, mivel a problémák mindig hozzá futnak be, és sokszor rajta áll a végső döntés, ami erősíti az ítélőképességét is. A problémák kezeléséhez rengeteg türelem kell. Ha ez hiányzik egy elnökből, akkor nagyon könnyen el tud veszni a sok feladat között. Olyan attitűddel kell hozzáállni a dolgokhoz, hogy amibe belekezd, annak igenis van értelme, a döntéseket pedig a legjobb tudása szerint hozza majd meg.

Milyen előnyökkel jár a tagság? Szakmailag sok pluszt tudtok nyújtani a hallgatóknak?

Laci: Az egyetemi alapképzéseken túlnyúlóan rengeteg pluszt tudunk adni a hozzánk csatlakozóknak. Vannak különböző munkacsoportjaink, amelyek más-más specifikus belső képzésekkel rendelkeznek. Mindemellett lehetőséget biztosítunk olyan szakemberekkel, oktatókkal vagy éppen politikusokkal való találkozásra, akikkel az egyetem falai közt általában nem lenne mód megismerkedni. A szervezeten belül rendszeresen szervezünk vitákat, beszélgetéseket aktuális témákról, hogy ezzel is fejlesszük retorikai készségeinket, érveléstechnikánkat. Az idősebb tagok pedig sok tudást tudnak adni az újaknak, így állíthatom, hogy a tagság emberileg, közösségileg és szakmailag is sokat nyújt a hallgatók számára. Több kutatást is végeztünk már, de az előző tavaszit szeretném kiemelni, amely a legnagyobb volumenű volt. A távoktatással foglalkoztunk, felmérésünket pedig több mint 2200 hallgató töltötte ki országszerte. A kutatást felsőbb éves hallgatók vezették, tőlük is olyan tudást kaptunk, amit később akár elemző intézeteknél vagy kutató intézeteknél is hasznosítani tudunk.

Rita: Belső képzéseink és a különböző projektek remek lehetőséget biztosítanak a témák közötti kísérletezésre, hogy az ember szakmailag a legkülönbözőbb témákkal foglalkozhasson. Könnyebben felderítheti, hogy mi az a terület, ami valójában érdekli. A tagsággal, a feladatok elvégzésével olyan készségeket lehet elsajátítani és fejleszteni, amelyek közvetlenül alkalmazhatók a munkaerőpiaci versenyben, valamint a jövőben végzett munkafolyamatok során is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy nemcsak politológusok csatlakoznak hozzánk, hanem jogászok és közgazdászok is vannak a tagjaink között. Jelenleg 5 egyetemről vannak hallgatók a szervezetben, amit különleges előnynek tartok. Amikor az ember beül a saját képzésére, ott az évfolyamtársaival együtt gondolkozik abból a nézőpontból, paradigmából, amely az ő tudományukra jellemző. Amikor a jogász és közgazdász tagok megnyilvánulnak kutatásaink és beszélgetéseink során, gyakran kizökkent minket a politológus gondolkozásból, hiszen egy jogász gondolkodásmódja eltérő sémákat követ. A kettő remekül kiegészíti egymást, könnyen rávilágít egymás hibáira, pontatlanságaira. Minél sokszínűbb szervezetet igyekszünk létrehozni, így a tagjaink csak gazdagodni tudnak a szakmai fejlődés tekintetében.

Hogyan éritek el a hallgatókat?

Laci: Elsősorban a közösségi médiában való specifikus, célzott hirdetésekkel igyekszünk elérni. Továbbá akkreditált diákszervezet vagyunk a Budapesti Corvinus Egyetemen is, ezért ott is próbálunk megragadni minden promóciós lehetőséget, amit csak felkínálnak. Természetesen ott vagyunk a nyílt napokon, továbbá részt veszünk a gólyatáborokon, és az ELTE ÁJK Orientációs Napok harmadik napján is rendszeresen megtalálhatók vagyunk.

Rita: A közösségnek ebben is kulcsszerepe van. Először csak politológusokból állt a szervezetünk. Az alapképzést elvégző hallgatók más-más mesterképzésre mentek tovább, így az ő közreműködésükkel sikerült elérnünk más egyetemekre is. Nagy szerepük volt abban, hogy az ottani hallgatók is megismerjék a Műhelyt.

Tapasztalataitok szerint mi jellemző a tagok politikai aktivitására? Tájékozottak a közéleti kérdésekben?

Laci: A felvételink egy része azt célozza meg, hogy felmérjük a csatlakozni kívánók tájékozottságát a közélettel és a politikával kapcsolatban. Aki jelentkezik hozzánk, az egy bizonyos szinten érdeklődik a korábban említett témák iránt, hiszen a nevünk is elég árulkodó e téren, hogy mi ezzel foglalkozunk. Jellemző azonban, hogy sokan nem a politika egésze iránt érdeklődnek, hanem annak egy specifikus része, például a külpolitika vonzza őket. Vitacsoportunkban folyamatosan cikkeket osztunk meg egymással, rávilágítunk különböző nézőpontokra, így fenntartjuk egymás tájékozottságát. Gyakran én is előbb értesülök innen friss történésekről, mint egy hírportált felkeresve vagy a közösségi médiát olvasva.

Rita: A szervezett programjaink is ebbe az irányba mutatnak. Nemcsak szakértőket szoktunk vendégként meghívni belső képzéseinkre, hanem közszereplőket is. Ennek is olyan célzata van, hogy az általánosabb közéleti tájékozottságunkat fenntartsuk. Szervezett vitáinkon gyakran kerülnek terítékre aktuálpolitikai témák is. Fontosnak tartjuk a tájékozottság fokozását a szervezeten belül és kívül is, ezért a közösségi média felületeinket is szeretnénk erre használni. Például a Facebook-felületünkön a rendszerváltással kapcsolatban volt egy informatív posztsorozatunk, az Instagram oldalunkon pedig van egy #mizuapolitikaban című rovatunk, ahol az aktuálpolitikai eseményeket foglaljuk össze rövid, képes formátumban, hogy a legfontosabb események a lehető legtöbb emberhez eljussanak.

Ösztönzitek tagjaitokat a társadalmi felelősségvállalásra?

Laci: Igen, amennyire csak tudjuk, próbáljuk buzdítani őket egy ilyen attitűd elérésére. Rendszeresen részt veszünk az ELTE ÁJK által szervezett jótékonysági eseményeken. Karácsonykor a szervezeten belül adománygyűjtést szerveztünk, élelmiszerrel támogattuk a Mikulásgyárat, az Amigos a Gyerekekért Alapítvány segítésére pedig tagjainkról gyűjtöttünk adományokat. Próbálunk minél több, főként jótékonysági eseményen részt venni. Úgy gondolom, hogy a Műhely által szervezett események is ösztönző erővel bírnak. Kiemelném itt a február 16-án tartott kerekasztal-beszélgetésünket, ahol hat politikussal beszélgettünk az ellenzéki összefogásról. Ennek az elsődleges célja az volt, hogy a nagyközönséggel megismertethessük, hogyan néz ki ez az összefogás, mi is várható 2022-ben.

Hogyan befolyásolta a vírushelyzet a működéseteket? Milyen programokat sikerült előtte megvalósítanotok? Most milyen lehetőségeitek vannak?

Laci: Szerintem minden olyan közös programot sikerült megszerveznünk, amit csak lehet. Egyedül külföldön nem jártunk még közösen, de a vírushelyzet megszűnése után ez is tervben van. Amikor tavaly márciusban berobbant a járvány itthon is, egyáltalán nem voltunk felkészülve. Különböző felületeket próbáltunk ki, a félév végére aztán kellő tapasztalatot szereztünk az online térben is. Rendszeresen szerveztünk online közösségi programokat, játék- és vitaesteket, belső képzéseket. A szakértőkkel és politikusokkal való beszélgetés sem maradt el, csupán minden mással együtt átkerült a virtuális felületekre. Aztán következett egy kis felszabadulás is, nyáron közösen tudtunk táborozni, sok helyen jártunk együtt az országban. Novemberben azonban ismét következtek a lezárások, de ez nem ért minket váratlanul. Az őszi félév folyamán már hibrid módon működtünk, voltak személyes és online eseményeink is. Nem voltunk már felkészületlenek, tisztában voltunk azzal, hogy melyik felületek a megfelelők, milyen programokat kedvel a tagságunk. Az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektettünk a vezetéssel a belső programokra és a belső működés megtartására, az volt a legfontosabb, hogy ne essünk szét ezalatt a helyzet alatt.

Rita: Ezenkívül megpróbáltuk nemcsak egyszerűen átvinni az online térbe a működésünket, hanem kihasználni annak előnyeit is. A Laci által említett kerekasztal-beszélgetésünk sem kerülhetett megrendezésre tantermi keretek között az adott időpontban. Volt olyan meghívott, akinek át kellett mennie egy tv-műsorba, ezért az ottani váróból jelentkezett be, más pedig az Országgyűlésből jelentkezett be. Így ők valószínűleg fizikailag nem tudtak volna megjelenni az eseményünkön. Nagy szabadságot ad a számunkra, hogy bárki bárhol van az országban, be tudjuk kapcsolni szakmai, közösségi programjainkba, továbbá az előadóknál sem probléma, ha valaki külföldön tartózkodik, könnyen csatlakozhat a határon túlról is.

Milyen kapcsolatban vagytok a többi hallgatói szervezettel?

Laci: A vírushelyzet előtt közös nagyeseményt szerettünk volna megvalósítani a Bibó István Szakkollégiummal, amely sajnálatos módon meghiúsult a járvány miatt. A Tudatos Ifjúságért Alapítvány meghívására tartottunk már a középiskolások számára egy beszélgetéssel egybekötött előadást a politológia szakról és a Politológus Műhelyről is. A Paradigma elemző intézettel a vírushelyzet előtt volt egy közös podcastsorozatunk is. Több tagunk végzett ennél az intézetnél gyakornokságot, egy alumni tagunk, Gáspár Kristóf pedig jelenleg is ott dolgozik.

Rita: Voltunk már látogatóban a CEU-nál, emellett volt közös könyvbemutatónk a Századvéggel is. Az ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatával való együttműködésünk következtében valósult meg több HÖK-kel kapcsolatos kutatásunk. Igyekszünk minél több lehetőséget megragadni, nyitottak vagyunk minden szervezet felé.

Hogyan zajlik a felvételi eljárásotok?

Laci: A szemeszter első hetében megindult a felvételi eljárásunk, aminek keretein belül egy workshop weeket tartottunk. 5 tagunk tartott a saját témájában előadást, köztük én is. Összességében nagyon jól sikerült, az érdeklődők aktívak voltak. Ezt a már említett nagyeseményünk követte az ellenzéki politikusokkal, amit a nagy érdeklődésre való tekintettel élőben lehetett követni a Facebook-oldalunkon. Február 23-ára pedig egy nyílt, belső képzést szervezünk Dr. Boda Zsolttal a zöldpolitikával kapcsolatban, 24-ére pedig egy beszélgetést Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Az eseményen való részvétellel a csatlakozni kívánók bepillantást nyerhetnek egy belső képzésünk menetébe. Az eseménysorozatot pedig a hagyományos Meet the Műhellyel zárjuk, amit idén Zoom the Műhelyre neveztünk át. Itt a Műhely közösségi oldalát lehet megismerni, lehetőség lesz a tagokkal való beszélgetésre, a Műhely felépítésének és rendszerének megismerésére. Ezután bárki leadhatja a jelentkezését február 28-ig.

Rita: A jelentkezési határidő után kezdetét veszi a felvételi folyamat. Az első megmérettetés egy írásbeliből áll, ahol általános tájékozottságot, gondolkodásmódot, logikai készséget mérünk. A visszajelzések alapján ez nem szokott túl nehéz lenni. Ezután az írásbelin túljutókat egy szóbeli fordulón próbáljuk jobban megismerni személyesen. Természetesen ez a Zoom felületén nem lesz ugyanolyan, de igyekszünk itt is minél közvetlenebb hangulatot teremteni. Március közepe táján megszületik az eredmény, a jelentkezők értesítést kapnak döntésünkről.

Kinek ajánlanátok a csatlakozást?

Laci: Elsősorban olyan egyetemistáknak, akiket érdekel a politika és a közélet világa. Mivel a szervezet székhelye Budapesten található, ezért főként a fővárosi hallgatóknak ajánlanám a csatlakozást. Szívesen fogadunk mindenkit, aki rendszeresen, akár napi szinten szeretne foglalkozni a politikával, emellett szeretne új ismereteket is szerezni.

Rita: Várunk mindenkit, aki szívesen csatlakozna hozzánk, boldogan foglalkozna a közélettel képzéstől függetlenül, akár tudományos szinten.

Van olyan célotok, amit szívesen megosztanátok?

Rita: A minőségi fejlődést mindenképpen fontosnak tartom. Amit következő elnökként szeretnék kitűzni magunk elé, az a nyitás a külsős kommunikációnkban. Szeretnék egy közvetlenebb, interaktívabb kommunikációt kiépíteni, legyen szó tudományos együttműködésekről vagy a közösség szintjéről.

A Politológus Műhelybe való jelentkezési határidő: 2021. február 28.

Még többet megtudhattok a szervezetről, ha felkeresitek Facebook– és Instagram-oldalaikat, illetve honlapjukat.

Képek forrása: Politológus Műhely