A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Freund Tamást választotta új elnökévé. A nemzetközi hírű agykutató a szavazatok 58,51 százalékát szerezte meg.
A 61 éves, Veszprém megyei születésű neurobiológus már gimnazistaként érdeklődött az idegtudományok iránt. A biológia szakot a Szegedi Tudományegyetemen kezdte el, de az első év után átiratkozott az ELTE-re, és itt szerzett diplomát. Az ELTE Sikerek c. sorozat előadójaként elmondta, hogy a SOTE-n, Szentágothai János laborjában, a szintén ELTE-alumnus Somogyi Péter irányítása alatt indult a neuroanatómiai karrierje. Harmadévesként két hónapig az Oxfordi Egyetemen kutatott, majd ötödévesként az egész tanévet ott töltötte. Később négy évig volt vendégkutató Oxfordban, ahonnan Vizi E. Szilveszter hívta haza: a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) ajánlott neki osztályvezetői állást. amelynek 2002 óta igazgatója. Itteni munkája során dolgozta ki azt a modellt, melynek köszönhetően a magyar idegkutatás nemzetközi hírnévre tett szert.
Az ő nevéhez fűződik Magyarország legnagyobb anyagi támogatással rendelkező tudományos programja, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), mely első periódusában (2013–2017) 12 milliárd forintot kapott, a második fázisban – 2017 és 2021 között – pedig 6,5 milliárd forintból finanszírozzák a kutatásokat. Ebben a most zajló szakaszban, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, valamint az epilepszia, illetve a stroke korai felismerése és ezek gyógyszeres kezelése áll a fókuszban. Freund fő kutatási területe az agykéreg, a hippokampuszban zajló agyi memóriafolyamatokkal kapcsolatos kutatásokért 2011-ben Somogyi Péterrel és Buzsáki Györggyel egyetemben neki ítélték az akkor frissen alapított Brain Prize-t, vagyis az agykutatás Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat. Az MTA-nak 1998 óta levelező, 2004 óta rendes tagja, emellett az elmúlt hat évben ő volt az Akadémia élettudományi alelnöke. Hobbija a borászat és a zene, ő maga klarinéton játszik, és aktív tagja az Ars Nova Sacra kórusnak. Rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat.
fotó: Szigeti Tamás
Lovász László két ciklusának lejárta után új elnököt kellett választani az MTA élére, Freund mellett a másik jelölt Pléh Csaba nyelvész, pszichológus volt. Freund Tamás jelöltségét többen kritizálták a voksolást megelőző napokban, mivel a kutató korábban többször is kifejezte nemtetszését néhány, a kormányzati intézkedéseket elítélő és szerinte gyakran rosszul teljesítő társadalomtudóssal szemben. Ezen mondatai miatt később 67 társadalom-, és velük szolidáris természettudós is tiltakozását fejezte ki; levelükben azt kérték, az elnökjelölt nevezze meg, hogy mely folyóiratokban jelentek meg az általa kifogásolt tudományos közlemények.
A koronavírus miatt a szavazás távjelenlétben zajlott, az e-közgyűlés első fordulóját félbe kellett szakítani, mert a szerverek nem bírták a terhelést. A második fordulóban, a szavazatok 58,51 százalékát megszerezve Freund Tamás lett az új elnök. A frissen megválasztott elnökség főtitkára Kollár László Péter építőmérnök; a főtitkárhelyettesi posztot Erdei Anna immunológus, az ELTE oktatója tölti be. Élettudományi alelnöknek Kosztolányi György orvost, egyetemi tanárt ; társadalomtudományi alelnöknek Lamm Vanda jogtudóst, egyetemi oktatót; természettudományi alelnöknek Hudecz Ferenc kémikust, az ELTE korábbi rektorát választották.
Freund Tamás elnökként a kormány és az MTA közötti viszony normalizálására akar törekedni, „a tudomány és a politika között kétirányú kommunikációra van szükség” – mondta a szerdai online sajtótájékoztatón. A Széchenyi-díjas agykutató a tisztújítás előtt az InfoRádióban beszélt arról is, hogy az Akadémiának nyitnia kell a társadalom felé is, közvetlenebb beszédmódra van szükség. „Én elsősorban a fiatalokat céloznám meg, már csak azért is, mert nagy szükség van a tudományos kutatói utánpótlásra. Erre tettem egy konkrét javaslatot, hogy létre lehetne hozni a középiskolákban egyfajta alumniklubot, méghozzá azokban a középiskolákban, amelyeknek a volt diákjaiból köztestületi tag lett az Akadémián. Ha ezt sikerülne megszervezni, a kommunikáció a középiskolásokkal rendkívül hatékonnyá tudna válni. Ezt támogatná a Mindentudás Egyeteme újraélesztése, erre is most van remény, és legalább ilyen fontos küldetése az Akadémiának az áltudományok elleni küzdelem” – fogalmazott Freund.
