Az elmúlt hónapokban az ELTE oktatói is felhívták a figyelmet a koronavírus-járvány mentálhigiénére gyakorolt negatív hatásaira. Balázs Judit az új helyzettel járó szorongásról beszélt, Rácz József a korábbi járványok hatásait összegezte, Király Orsolya és Demetrovics Zsolt pedig a problémás internethasználattal foglalkozott.
Balázs Judit a 24.hu-nak adott interjút, amelyben a világjárvány miatt kialakult bizonytalanságról, szorongásról és a lehetséges megküzdési stratégiákról is beszélt. A koronavírus teremtette új helyzetben nehéz megítélni, hogy meddig tart a jogos aggodalom, és mikortól beszélhetünk problémás reakciókról.
Fontos kiemelni, hogy ez a járvány olyan korban történik, amikor az európai társadalom számára alapvető érték az egyéni szabadság, az internet segítségével pedig rendkívül gyorsan terjednek a hírek az egész bolygót érintő pandémiáról. Mindezek tükrében teljesen normálisnak tekinthető, ha az ember stresszel, szorongással reagál a megbetegedéstől való félelemre. A szakember azt tanácsolja, hogy az, aki motiválatlanság vagy figyelemhiány miatt nem képes elvégezni a munkáját, alvási nehézségekkel küzd, gondjai vannak az evéssel, esetleg kilátástalannak látja az életét, mindenképpen kérjen segítséget.
Könnyen kikövetkeztethető, hogy a korlátozások fenntartásával együtt nő a pszichés nyomás is. A pszichiáter a következőket javasolja a lelki egészség megőrzésének érdekében: igyekezzünk megfelelő mennyiségű, hiteles forrásból származó információhoz jutni, mert ezzel megelőzhetjük a bizonytalanságérzet fokozódását. Próbáljunk minél több olyan elfoglaltságot találni, amiben örömünket leljük, és törekedjünk – a járvánnyal kapcsolatos szabályok betartása mellett – korábbi napi rutinunk megtartására. Balázs Judit felhívja a figyelmet, hogy a kezdetben elterjedt „szociális távolságtartás” helyett célravezetőbb a „fizikai távolságtartás” és az „érzelmi közelség” kifejezések használata. A gyakorlatban ugyan mindkettő arra ösztönöz, hogy maradjunk otthon, azonban míg a „szociális távolságtartás” azt sugallja, hogy lépjünk hátrébb a kapcsolatainkban, addig a „fizikai távolságtartás” arra utal, hogy személyes találkozások hiányában is fenntartható a családtagokkal és a barátokkal az érzelmi közelség.
Az eddigiekből is látszik, hogy kevés ismeretünk van arra vonatkozóan, hogy milyen pszichológiai hatásai lehetnek a koronavírus miatti bezártságnak. Rácz József írásában egyes korábbi járványok (SARS, MERS, H1N1, Ebola) kapcsán készült vizsgálatok tanulságait összegzi, majd ezek segítségével fogalmazza meg a COVID–19 lehetséges pszichiátriai következményeit.
A járványgörbe szakaszait az USA droghasználattal és mentális egészséggel foglalkozó kormányzati szerve, a SAMSHA irányelvei alapján a következő részekre oszthatjuk: 1. a katasztrófa előtti bizonytalanság, 2. a hatás periódusa (intenzív érzelmi reakciók – hitetlenség, sokk, pánik), 3. a hősies fázis (mindenki a bajba jutottak megsegítésére fókuszál), 4. mézeshetek (optimizmus, hogy hamarosan minden visszatér a régi rendbe), 5. kiábrándulás (az optimizmus csüggedésbe vált, ez a fázis hónapokig vagy akár évekig is tarthat), 6. felépülés (az életvitel feletti kontroll visszaszerzése). Rácz megjegyzi, hogy pandémiák esetében megváltozik a lefutás: az 1-2-3. fázisban következik be a figyelmeztetés és a pandémia (esetszám-növekedés, majd a fertőzések csúcspontja), az 5. és a 6. fázis nem a helyreállításé, hanem átmenet egy következő fertőzési fázisba. Ezek alapján azt feltételezi, hogy amennyiben a helyreállítási fázis esetében több évvel számolunk, úgy a feltételezett őszi-téli második hullám éppen a helyreállítás elején ér minket, így aztán ez a fázis lassabban tud kialakulni, és a hatása is kisebb lesz.
A koronavírus-járvány első hulláma utáni, a mentális egészséget érintő utóhatásokra történő felkészüléshez, adhatnak fogódzót a korábbi világjárványokkal kapcsolatos kutatási eredmények. A pszichiáter olyan vizsgálatokat gyűjtött össze, melyek több fázisúak, a karantén idején kezdődtek, és annak feloldása után is folytatódtak. Az év elején jelent meg a Lancetben egy tanulmány, mely a karantén pszichológiai hatásait summázza. A kutatók megállapították, hogy az esetek többségében megjelent a depresszió és az ingerlékenység, sokaknál alvászavarok léptek fel. A SARS-ra vonatkozó vizsgálatok azt mutatták, hogy a felépült betegek 50 százalékának volt szorongásos tünete, kínai kutatók publikációiból pedig kiderül, hogy a járvány utáni 3. évben 42,5 százalékban fordultak elő pszichiátriai betegségek (a járvány előtt ugyanebben a csoportban az arány 6 százalék volt).
Fő kockázati tényezőként a szociális és a fizikai távolságtartást jelölték meg. A karantén alatt és után gyakoribbá váltak a párkapcsolati, illetve a gyerekek ellen elkövetett bántalmazások (ezek aránya Magyarországon is nőtt az elmúlt hónapokban), emelkedett az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a játékfüggőség mértéke. Az elszigeteltséggel és a magánnyal magyarázták hongkongi tudósok, hogy a 65 év felettiek körében növekedett az öngyilkosságok száma. Több tanulmány kiemeli a stigmatizációt, melyet az akut fázisban a megbetegedéstől való félelem és a karanténnal kapcsolatos intézkedések válthatnak ki, a felépülés során pedig az elhúzódó gyógyulás, a teljesítménycsökkenés vagy a fáradtság miatt címkézhetik a kívülállók a betegeket.
Király Orsolya és Demetrovics Zsolt, kutatótársaikkal együtt, a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedésekben rejlő kockázatokat elemzik a Comprehensive Psychiatry c. folyóiratban megjelent írásukban.
A vírustól való félelem, az anyagi bizonytalanság és a bezártság depressziót, stresszt okozhat, ezt pedig vannak, akik pszichoaktív szerekkel és egyéb viselkedéses addikciót kiváltó tevékenységekkel (pl. túlzott internetezés, sorozatnézés, online vásárlás) próbálják oldani. A digitális eszközök egyrészt nagyon jó szolgálatot tesznek a járvány és a karantén alatt, hiszen segítségükkel naprakész információkhoz juthatunk, lehetővé teszik az otthonról történő tanulást, és biztosítják a barátokkal való kapcsolattartást, azonban a szinte egész napos internetezés folyományaként megjelenhet a problémás internethasználat is, ezért a szakértők a digitális eszközök alkalmazásával kapcsolatban is megfogalmaztak néhány tanácsot.
Azt javasolják, hogy készítsünk egy napirendet, melyhez aztán tartjuk is magunkat, figyeljünk oda az elegendő mennyiségű alvásra, a megfelelő táplálék-és folyadékbevitelre, tartsuk a kapcsolatot a családdal és a baráti körrel. Limitáljuk a képernyő előtt töltött időszakokat, iktassuk be a nem digitális eszközök használatát is, pl. a telefonunk helyett karórán nézzük meg, hogy mennyi az idő. A szerzők szerint a járvány alatt különösen fontos odafigyelni arra, hogy az online jelenlét megnövekedett ideje ne vezessen egészségtelen szokások kialakulásához.
Május elején az ELTE PPK Pszichológiai Intézete és az NN Biztosító online tanácsadást indított a Facebookon. Az Üljünk le egy szóra! c. sorozatban a lelki egészséget érintő kérdésekről beszélnek az ELTE oktatói. Az eddigi alkalmak során, egyebek között, szó esett már a családon/párkapcsolaton belüli konfliktusokról, a függőségekről, a magányról, az internetes bullyingról, a depresszióról és a megélhetés miatti félelmekről is.
A nap 24 órájában ingyenesen hívható lelki elsősegély telefonszolgálat száma felnőtteknek: 116-123, fiataloknak: 116-111. A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyerekeknek fenntartott segélyvonalának száma: 06-80-505-101.
Képek: United Nations, Pinterest
