„Herbálfigyelő” – dizájner drogok fogyasztói az Instagramon?

Napjaink egyik legfőbb problémája a kábítószerfogyasztás, azon belül is a „designer” drogoké, amelyeknek újabb és újabb típusai naponta jelennek meg a piacon. A kérdés nemcsak a szakma embereit, hanem a laikusokat is foglalkoztatja, lényegében olyannyira központi kérdéssé vált, hogy egy külön instagram-oldalt hoztak létre a kábítószer hatása alatt álló fiatalok megfigyelése céljából.

A kriminológia TDK „Dizájner drogok az utcán – szerhasználók testközelben” című, 2019. október 8-i ülésén a herbálként is emlegetett dizájner drogok hatásairól, a büntethetőségről, a felelősségi kérdésekről, valamint arról volt szó, hogyan is kezeli a főváros embere azokat a helyzeteket, amikor közterületen lévő, kábítószer hatása alatt álló személyekkel találkozik. A kérdésköröket Fejes Ida PhD-hallgató, valamint Molnár Anna kriminológia szakos végzős hallgató moderálása mellett járták körbe a beszélgetés során Dr. Fórizs Éva pszichiáter, addiktológus szakorvos, a Nyírő Gyula Kórház TÁMASZ Gondozójának vezetője, illetve Sárosi Péter drogriporter, az Európai Bizottság drogügyi tanácsadó testületének tagja.

Arra a kérdésre, hogy miként reagálnak az emberek arra a helyzetre, ha megpillantanak az utcán egy szerhasználat hatására bódult személyt, az úgynevezett „Herbálfigyelő” példája talán az egyik legjobb, ugyanakkor legsajnálatosabb válasz is egyben.

A „Herbálfigyelő” egy Instagram-oldal, amely jelenleg nagyjából 10 000 taggal működik, és ez a szám naponta emelkedik; az erkölcsileg mindenképpen megkérdőjelezhető oldalnak rengeteg követője van. A csoportot azzal a céllal hozták létre, hogy azok az emberek, akik közterületeken belefutnak egy drog hatása alatt álló személybe, azzal készítsenek közös képet, vagy legalábbis az adott személyről, és ezt a képet töltsék fel erre a közösségi oldalra, hogy mindenki jót mulathasson rajta. Mindamellett, hogy az oldal ilyen irányú működése a legalapvetőbb személységi jogokat is sérti, teljes mértékben eltiporja az emberi méltósághoz való jogot is.

Az oldal egyébként abból a szempontból is megközelíthető, hogy annak ellenére, hogy szinte minden olyan személyről képeket töltenek fel a felhasználók, akikről úgy vélik, valamilyen „herbál” hatása alatt állnak, nem feltétlenül biztos, hogy igazuk is van. Sokan vannak, akik ilyesmit nem fogyasztottak, hanem esetleg valamilyen pszichikai vagy egyéb típusú betegséggel küzdenek, akár lehet éppen epilepsziás rohamuk is, és őket is megszégyenítik azzal, hogy akaratukon kívül ilyen képeket szivárogtatnak ki róluk a világhálón. Sajnálatos, hogy a mentők azonnali értesítése helyett fotózgatni kezdik ezeket az embereket, mikor segítséget nyújthatnának az egyébként sok esetben éppen életveszélyben lévő személyeknek, hiszen a dizájner drogoknál alapvetően ritkán lép fel túladagolás, sokszor inkább a fulladás vezet tragédiához, ami viszont azonnali cselekvéssel elkerülhető lenne.

Ennek ellenére a „herbál” – nevével ellentétben – mégis az egyik legveszélyesebb kábítószertípus, mégpedig azért, mert laboratóriumban állítják elő, különböző és állandóan változó szerek összekeverésével. Szinte sosem lehet napra pontosan tudni, hogy melyik dizájner drogban éppen milyen összetevő található, annak érdekében ugyanis, hogy kicsússzanak a büntethetőség alól, újra és újra előállítanak egy olyan kábítószertípust, ami még nem szerepel a büntethető szerek folyamatosan frissített listáján. Ezzel a módszerrel ugyan időlegesen ki tudnak bújni a hatóságok általi felelősségre vonás alól, hiszen csak a végtermékek büntetendők, de egyre veszélyesebb szereket állítanak elő. Ugyan a kannabiszhoz hasonlóan ez is az agyra hat, de teljesen másképpen; nagyon könnyen alakul ki függőség, és sokkal erősebb a pszichoszomatikus hatása is.

letöltés

Designer drogok különböző toxikus anyagok keverékéből. Forrás: kulvarosialdozatsegites.hu

Mivel a dizájner drogok kevertek, sosem tiszta anyagokat tartalmaznak, előállításuk nagyon olcsó, így főleg a szegényebb réteghez tartozók használják őket. Legtöbbször éppen azért, hogy meg tudjanak feledkezni arról, hogy milyen rossz helyzetben vannak, amelyből nem tudnak kitörni, csak oly módon, hogy mindenféle mesterségesen kikevert szerrel elbódítják magukat, hallucinációkat idéznek elő. Ezek az emberek, akárcsak a hajléktalanok, egyszerűen ki akarják kapcsolni a gondolataikat, amihez ebben látják a legjobb megoldást, hiszen a reménytelenségből már nem találnak más kiutat. Sok esetben a hajléktalan is azért fogyaszt hatalmas mennyiségű alkoholt, hogy ugyanezt a hatást érje el. Egyszerűen csak „túl akarnak élni”.

A másik indok a „herbál” fogyasztására, hogy olyan gyermekkori traumák érték ezeket a mély szegénységben élőket, amikre egyszerűen nem akarnak emlékezni, és a drogok hatására képesek kilépni a térből és az időből. Sárosi Péter korábban eltöltött néhány napot ilyen szegény sorsú telepeken élők között, ahol folyamatosan forgatott, valamint mélyinterjúkat készített olyan nőkkel, akik gyermekkori megerőszakolásukról meséltek neki, és arról, hogy a szer nélkül újra és újra át kell élniük a gyermekként elszenvedett borzalmakat.

Érdemes még a kérdést megvizsgálni a büntethetőségi oldalról is. Jelenleg Magyarország az egyik legszigorúbb elvi rendszert képviseli a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények tekintetében. Elkészült egy drogstratégia is, amely a kábítószerhelyzet rendezése érdekében lefektetett minden olyan elképzelést, amelynek megvalósítása sikereket érne el a „Drogmentes Magyarországért” folytatott harcban, a probléma ugyanakkor az, hogy a gyakorlatban ebből kevés dolog valósult meg.

Jól látható, hogy az utóbbi években egyre szigorodó büntetőpolitika nem csökkentette az ország kábítószerkrízisét, sőt, további problémákat szült. Ahogy a BTK ide vonatkozó szabályai szigorodni kezdtek, egyre több kábítószeres kényszerült sokkal inkább rejtőzködni, segítséget egyre kevésbé kérnek az erre létrehozott fórumoktól, mindemellett pedig olyan emberek is bekerülnek az igazságszolgáltatásba, akiknek az ügyét a kábítószerrel kapcsolatban nem is igazán lenne célszerű a rendőrség keretein belül rendezni. Egyrészt nem feltétlenül alkalmas a büntetőjog a kábítószer-fogyasztás kérdéseinek megoldására, másrészt pedig látható, hogy egy olyan személy számára, aki komoly függőséggel küszködik, nem visszatartó erő a számára kilátásba helyezett börtönbüntetés kiszabása. A börtönökön belül is vannak olyan próbálkozások, amellyel próbálják visszaszorítani a drogfogyasztást. Érdekességként érdemesnek tartom például megemlíteni, hogy korábban gyakran előfordult, hogy papírformában készítettek el valamilyen kábítószert, amelyet levélként jutattak be az elítélthez. Ennek kiküszöbölése érdekében vezették be, hogy az eredeti levelet nem, csak annak fénymásolatát lehet eljuttatni a rabhoz.

A probléma kérdése orvosi szempontból is jelentős, hiszen láthatóan megnőtt a Hepatitis C, valamint a nemi úton terjedő megbetegedések száma is, aminek oka feltehetően az, hogy egyre kevesebben fordulnak segítségért, illetve hogy megszüntetik azokat a tűcsere-programokat, ahol korábban sikeresen tudták időben kiszűrni a betegségeket.

A valós megoldás még bizonyára nagyon messze van, de jó kezdeményezésnek tűnik, hogy a szakma néhány embere úgy látja, a kábítószerfüggőség is betegség, amelyet kezelni kell, főként kiemelni a személyt korábbi környezetéből, mert a kábítószer fogyasztása tünet, aminek sokszor valami mélyebb oka van; hatványozottan igaz ez a „herbált” fogyasztók esetében.

Fejléckép: Granite Recovery Centers