Rég volt olyan alacsony a felsőoktatásban tanulók száma, mint idén, háromszázezer fő alá esett a hallgatók létszáma. Az állam jelenleg sokat spórol ezen a helyzeten, de később komoly gondokat okozhat a diplomások számának csökkenése. De nem csak a hallgatók számában van visszaesés, hanem a középiskolában tanulók és az érettségit szerzők számában is.
Tizenhat éve nem tanultak olyan kevesen a felsőoktatásban, mint jelenleg, mindössze 295 ezer hallgató igyekszik diplomát szerezni. A kormány elsősorban a középfokú, szakképesítéssel rendelkező dolgozók számát kívánja növelni. Ennek ellenére a sikeres szakvizsgások száma 48 ezerre csökkent, ami 13 százalékos csökkenést jelent. Radó Péter kutató szerint kétszer nagyobb ütemben csökken a főiskolákon, egyetemeken tanulók létszáma, mint amit a népességfogyás indokolna, tehát arra sem lehet fogni a csökkenést, hogy kevesebb gyermek születik az országban. Nappali képzésben összesen 210 ezren tanulnak, ami hétezerrel kevesebb, mint az előző tanévben. Ez olyan, mintha egy közepes egyetem eltűnt volna egy év alatt. Radó szerint további csökkenésre lehet számítani.
Nem csak a felsőoktatásban csökkent a létszám, ha nem is ilyen drasztikusak a mutatók, de a középiskolákban is 5 százalékos a visszaesés tavalyhoz képest, összesen 446 ezer középiskolás diák koptatja az iskolapadot. A demográfiai változások miatt amúgy is csökken a létszám, de a tankötelezettség korhatárának 16 évre szállításával ez felgyorsult. Ez az érettségizettek létszámának csökkenésén is meglátszik, idén mindössze 72 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, ez ötezerrel kevesebb, mint tavaly.
Az oktatásra fordított összegeket a magyar nemzeti össztermék 4,75 százalékáról 3,93-ra csökkentette a kormány, így nem csak a fejlettebb gazdasághoz képest, hanem régiós szomszédainkhoz mérten is keveset költünk a fiatalok oktatására.
Forrás: eduline.hu, hvg.hu
Kép: regis.edu
