Ki tudja ezt kifizetni?

Eddig is tudtuk, hogy drága a diplomához vezető út, de azt nem, hogy ennyire – akkor is milliók röppenhetnek ki a zsebünkből, ha időben befejezzük az alapképzést.

Természetesen óriási különbségek lehetnek: nem mindegy, hogy hol tanulunk és hol lakunk, ösztöndíjasok vagy önköltségesek vagyunk-e, illetve milyen tanszerekre van szükségünk.

A legolcsóbb szakokon körülbelül egymillió forintra jön ki a háromévi önköltség – ezek a bölcsész- és a pedagógiai képzések, mint például az óvodapedagógia vagy az andragógia. De például már egy mérnöki vagy népszerű gazdasági szak is megdobja a költségeket.

A művészeti és az egészségügyi szakok ára a legsokkolóbb: tízmilliónál is többet fizethetünk ki csak a tandíjra, de a kötelező tanszerek is itt a legdrágábbak, százezret simán ki lehet adni a szükséges eszközökre, könyvekre.  Kisebb tétel, de a könyvtári olvasójegyek árát is ide számoljuk, ahogy a jegyzeteket, füzeteket is.

Laptop vagy asztali gép nélkül már nem nagyon lehet átvészelni egy egyetemi képzést – nem tudjuk, milyen lehet tableten beadandót írni, programozni, vagy a tanulmányi rendszerrel küszködni, ezért számoljunk úgy, hogy legalább egy netbookra szükségünk van: mondjuk 50-60 000 forintért lehet egy ilyet kapni.

Ha az egyetemi évek alatt nem otthon lakunk, a kollégiumok a legolcsóbbak: havi 9 000 forintnál kezdődnek a három- és négyágyas szobák. Ennek a sokszorosát kell kifizetnünk akkor, ha albérletben lakunk. A budapesti árak a legrémisztőbbek, ne számítsunk arra, hogy havi ötvenezer alatt kijövünk, ha csak egy szobát bérlünk. A vidéki egyetemvárosok természetesen olcsóbbak szoktak lenni, akár havi 100 000 forint alatt is hozzájuthatunk egy kétszobás lakáshoz. A rezsin kívül az alkalmankénti hazautat, a helyi bérletet is mindenképp fizetni kell – és akkor az evéssel, szórakozással, kulturális programokkal még csak nem is számoltunk.

Forrás: eduline

Kép: lerablog.org

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]