Hamarosan jön a Virtuális Állásbörze, ennek kapcsán összeszedtünk néhány komoly álláskeresési hibát, amivel már a rajtvonalnál diszkvalifikálhatjuk magunkat.
1. Helyesírási hibák az önéletrajzban
Bár egyértelműnek tűnik, sokak számára mégsem az: bizony át kell nézni az önéletrajzunkat, helyesírási hibák után kutatva. Az ilyen hibák egy önéletrajzban nem azt jelentik, hogy nem vagyunk tökéletes helyesírók – ez előfordul. Sokkal inkább azt, hogy kevésbé érdekel, mit gondol rólunk a cég, vagy úgy általában a külvilág, és ennyi energiát sem szeretnénk fordítani az álláskeresésre. Így pedig még jó, hogy nem akarnak velünk dolgozni.
2. Vállalhatatlan Facebook-profil
Ne gondoljuk, hogy a HR-esek nem keresnek rá a profilunkra a legnagyobb közösségi oldalon. Számos olyan dolog kiderülhet az állásra jelentkező személyiségéről, ami az órákig szerkesztett önéletrajzból nem. És egyébként is, a HR-esek egész nap facebookoznak, még jó, hogy rákeresnek a lehetséges leendő kollégáikra. Tehát: ne valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt készült kép legyen a profilképünk, és ne a szexpartnerkeresőn használt képet tegyük ki ide is. Ha a képek rendben vannak, túl sok mindent nem igazán lehet elrontani; talán annyi, hogy ne posztoljunk kurucinfós és hasonló cikkeket a turáni magyar eredetről, világösszeesküvésekről, és rasszista viccek megosztására sem ez a legjobb platform. Az sem jó megoldás, ha nem vagyunk fent, vagy rejtett a profilunk. Persze, ha alapból teljesen vállalhatatlanok vagyunk, még mindig jobb elrejtőzni, hátha nem derül ki.
3. Túl “kreatív” önéletrajz
Mindenki hallott már történeteket arról, hogy valamilyen rendkívül kreatív önéletrajzzal sikerült munkát szerezni valakinek. Bár volt már, hogy működött a csokipapírra nyomtatott, vagy éppen parfümös önéletrajz (?!), a legtöbbször inkább csak arra jó, hogy az egész cég rajtad röhögjön, és a nagy nevetés közepette helyezzék iratmegsemmisítőbe az önéletrajzod.
4. Gyerekes e-mail cím
Aki nagyon “tehetséges”, annak az emailje már azelőtt a kukában landolhat, mielőtt megnyitnák az önéletrajzát. Senkit nem fognak komolyan venni, ha coronitababy93@freemail.hu, csajozogep@freemail.hu vagy valami hasonló címről ír. És bár nem vagyok HR-es, a freemailes címet szerintem már önmagában sem lehet komolyan venni. So 2000-es évek.
5. Sablonönéletrajzot küldözgetni a világ összes cégének
Bár munka nélkül lenni elég kellemetlen dolog, mégis maradjon bennünk annyi, hogy nem küldjük el ötezer helyre az önéletrajzunkat, csak mert épp látunk egy állásajánlatot. Sokkal jobb célzottan, cégre szabott önéletrajzzal és motivációs levéllel jelentkezni a nekünk tetsző állásokra, akár olyanokra is, amelyek nincsenek meghirdetve. Egy szívhez szóló motivációs levelet még akkor is komolyabban vesz a HR-es, ha épp nincs meghirdetve állás; sőt, ezzel tényleg jelezhetjük, hogy valóban szeretnénk az adott cégnél dolgozni, és még érzelmi kötelékek is fűznek hozzájuk, vagy termékeikhez. Ráadásul (sajnos mondhatjuk: jobb helyeken) sokszor meg sem hirdetik az állásokat, csak a kollégák ajánlásai alapján hívnak be bárkit is állásinterjúra. Egy – akár hónapokkal korábban elküldött – motivációs levéllel mi is felkerülhetünk erre a listára.
6. Nem elolvasni az ilyen listákat
Ez a hibák legnagyobbika: tele van a net ilyen listákkal, ami az álláskeresőket inti óva a lehetséges hibáktól – sokat közülük HR-es pozícióban dolgozók írtak. Ha tényleg szeretnénk állást, és internetelőfizetésünk is van, igazán nem vesz el sok energiát egy kis google-keresés, hogy legalább a legalapvetőbb hibákat kiszűrjük. A fent felsorolt hibákkal nem csak az a legfőbb baj, hogy önmagában nevetségesek – hanem az, hogy egy kis időráfordítással, igényességgel kiszűrhetőek.
Jó álláskeresést!
