A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megrendezett VII. Országos Tanácsadó Konferencia 10. szekciójában foglalkoztak mentorok, egyetemi oktatók, pedagógusok, tanácsadók, oktatási szakértők és főiskolai hallgatók ezzel a kérdéssel.
Megoldásként arra jutottak, hogy minden érintettnek: a felsőoktatásnak, a tanácsadásnak és a vállalatoknak is össze kell fognia annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fiatalok munkavállalását.
Szuhai Nóra, aki a „Legjobb vagyok” Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, a szekció vezetője kiemelte a fiatalok támogatottsága megszűnik, amikor kilépnek a közoktatásból, és ezt az űrt szeretné betölteni a „Legjobb vagyok” azzal, hogy a 18-35 év közötti fiatalokat segíti pályaorientációs, önismereti, karrierépítési útján és munkahelyi integrációja során. Olyan szakembereket hívott meg a konferenciára, akik azokkal a kérdésekkel foglalkoznak, amik e folyamat közben felvetődnek.
Dr. Király Zsolt főiskolai docens, a Budapesti Gazdasági Főiskola munkatársa, egyben a Tehetségek Akadémiájának alapítója és trénere többek között arra is kitért előadásában, hogy a vállalatok részéről továbbra is a legnagyobb kihívás a megfelelő emberek megtalálása és megtartása, a legnagyobb kockázati tényező pedig, hogy a tehetségek elhagyják az országot. Megjegyezte, hogy a fiatalok elhelyezkedését nehezíti, hogy mást gondolnak mind az egyetemista és a főiskolai hallgatók, mind az oktatók, valamint a vállalatok is arról, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekkel a munkavállalónak rendelkeznie kell.
Tratnyek Magdolna egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa szerint annak dacára, hogy egyre többen keresnek munkát, a munkáltatók nem találnak megfelelő készségekkel rendelkező jelentkezőket, és a fiatalok a tanulásból a munkába vezető út minden pontján nehézségekkel találkoznak – derült ki az előadásból. Fontos olyan megoldásokat keresni, amik javítanak ezen a helyzeten, és ami a legfontosabb: az érintett szereplőknek együtt kell működniük.
Dr. Bártfai Edit közoktatási szakértő és tréner elmondta, az iskoláknak nyitnia kell a külvilág felé. Kiemelte: nem 8. osztályban kell pár napos vagy hetes pályaválasztási tanácsadást adni, hanem már elsőtől, sőt óvodától el kellene kezdeni arra nevelni a gyerekeket, hogy felelősek a tetteikért és jövőjükért.
Agócs Magdolna, a „Legjobb vagyok” Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a megoldást a „Legjobb Vagyok” az önkéntesség és gyakornoki program összefonódásában látja, ahol a fiatalok mentorálást és segítséget kapnak a motivációk tudatosításában, kompetenciák feltérképezésében, a karrierút készítésében, a tanulási és önismereti folyamatok során, valamint a célok tudatosításában.
Végül egy olyan modell került bemutatásra, amely segítheti, hogy a hallgatók és oktatók a munkaadók által elvárt kompetenciákat fejlesszék. A Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai dr. Kabai Imre vezetésével az európai szinten elismert diplomás pályakövetési modelljük eredményeiből kiindulva alakítják ki a dolgozók munkahelyi fejlesztésének eszközét: a Percepciós Diszkrepancia Térképet. Lényege, hogy a beosztott munkavállalók nyilatkoznak arról, hogy az általuk végzett tevékenységekhez mely kompetenciákra van szükségük, és milyen mértékben rendelkeznek azokkal, majd a közvetlen vezetőiket is megkérdezik ugyanerről. Ahol ezek a vélemények a legnagyobb mértékben eltérnek, azok az elsődleges munkahelyi konfliktusforrások és gyengeségek. A mérőeszköz nem csak a munkaadóknak ad segítséget, hanem a hallgatóknak és oktatóknak is, hiszen látszik belőle, melyek azok a kompetenciák, amelyekre a különböző pozíciókban és munkakörökben szükség lehet, és amelyeket fejleszteni kell a hallgatókban.
Forrás: www.edupress.hu
Kép: www.edupress.hu
