Az új felsőoktatási kormánystratégia szerint Magyarország fejlődésének kulcsa a megfelelő méretű és minőségű hazai felsőoktatás, amely képes válaszolni a társadalmi és a gazdasági kihívásokra egyaránt. Ezt a teljesítményelvű felsőoktatás tudja megvalósítani.
A teljesítményelvű felsőoktatás megvalósítása érdekében számos stratégiai célkitűzés került megfogalmazásra a Fokozatváltás a felsőoktatásban című kormányzati stratégiában.
Versenyhelyzet, teljesítmény, minőség és siker – a jövő felsőoktatásának kulcsszavai:
A teljesítményelvű oktatási és tanulási környezet megvalósításához több intézkedés is szükséges. A tervezet szerint fontos az intézmények közötti oktatási és kutatási együttműködés kialakítása, közös képzések indítása, a meghatározó intézmények mentori szerepének megerősítése, a hallgatók gyorsabb fejlődését segítő hálózatok kialakítása, valamint a képzések közötti átjárhatóság biztosítása. Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni az oktatók teljesítmény-központú előmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit. Mindemellett a hallgatókkal szemben is növelni kell a bemeneti és kimeneti követelményeket is. A doktori képzés rendszere és az ösztönzés módja átalakításra kerül.
A kormányzati stratégia szerint szintén lényeges cél a kutatás világszínvonalúvá tétele. Ezt az intézmények közötti K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) hálózatok kialakításával szeretnék megvalósítani. Jelenleg a felsőoktatási intézmények együttműködése nem tipikus, ez az erőforrások elaprózódásához vezet. Ennek elkerülése érdekében szükséges a köztük lévő együttműködés erősítése.
Szintén fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás a városi és regionális fejlődés katalizátorává váljon, ezért meg kell erősíteni a felsőoktatás helyi gazdaságfejlesztésben gyakorolt hatását. Fontos a felsőoktatás szolgáltató funkciójának fejlesztése mind a hallgatók, mind a helyi társadalom irányába.
A kibontakozáshoz szükséges változások:
A tervezet fontosnak tartja, hogy a különböző képzési programokat úgy szervezzék át, hogy a hallgatók képességeiknek és lehetőségeiknek megfelelő, a munkaerőpiacon is hasznosítható tudást szerezzenek. Új intézménytípusok jelennek meg – egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme, közösségi főiskola – a profiltisztítás és a specializáció érdekében. Szükséges az intézményrendszer átalakítása oly módon, hogy az igazodjon Magyarország térszerkezetéhez, mindemellett a minőségjavulás irányába hasson. Törekedni kell a stratégiai fontosságú partnerállamokkal az intézményi szintű nemzetközi kapcsolat-rendszer erősítésére, a hallgatói és oktatói-kutatói mobilitás növelésére.
Ahhoz, hogy az intézményirányítás hatékonyan működjön, a külső érdekeltségi kör megjelenését erősíteni kell, valamint az akadémiai és gazdasági döntési kompetenciákat szét kell választani. Fontos a rektor és kancellár irányítási, értékelési és motivációs rendszerének megteremtése, a hallgatói önkormányzati rendszer újraszabályozása.
Speciális beavatkozási területek:
A kormányzati stratégia bizonyos képzési területeket külön kiemel, és azokra vonatkozóan speciális célokat tűz ki. Ilyen terület az orvosképzés, ahol a tervezet szerint szükséges a tárgyi infrastruktúra, valamint a képzés személyi hátterének fejlesztése. Az egészségügyi szakdolgozói felsőoktatás fejlesztése, a képzési módszertan piacképessé tétele a hazai igényeknek és a külföldi keresletnek megfelelően.
Azt már korábban is olvashattuk, hogy kevés az informatikus hazánkban, így nem meglepő, hogy ezt a képzési területet is külön kívánják fejleszteni. Változások az iparági trendek, a hazai vállalati igények és a nemzetközi tapasztalatok tükrében várhatóak ezen a területen.
A gazdaságtudományi képzés területén is változások várhatóak, így például a gazdasági alapszakok számának csökkenése, a mesterszakok kínálatának szélesítése a helyi munkaadókkal együttműködve a képzés finanszírozását és a gyakorlati képzések tartalmát és megvalósítását illetően. Fontosnak tartják a szakirányú képzésekben és a felnőttképzésekben való fokozottabb, a munkaadókkal összehangolt szerepvállalás erősítését.
Szeretnék elérni az agrár-felsőoktatásba jelentkezők számának növelését, ezen a területen bevezetésre kerülhet az új duális képzési forma, illetve várható a farmerképzés elindítása is.
Pedagógusképzés területén már elindultak az átalakítások – például az életpálya modell – ezeket 2017-ig be kell fejezni.
Finanszírozás:
A stratégia elvárásként tűzi ki a felsőoktatási intézményekkel szemben, hogy alaptevékenységük, oktatási és kutatási tevékenységük során egyre nagyobb mértékben támaszkodjanak a saját bevételekre, külső, piaci forrásokra, így a külső bevételi források stabilizálásával csökkenhet függőségük a mindenkori költségvetési forrásoktól. Az állami finanszírozás alapja egyértelműen a leadott teljesítmény kell legyen. A cél egy olyan szabályozás kialakítása, amelyben elérhető a működési, gazdálkodási stabilitás, az állami forrástól való függés csökkentése. Ennek megvalósítása érdekében egy olyan önköltségen alapuló feladat- és teljesítményalapú rendszert kell megteremteni, amely igazodik a munkaerőpiaci követelményekhez, valamint a költségvetési forrásokhoz.
Forrás: kormany.hu
Kép: hvg.hu
