69

cikk

„Boltot nyitni könnyű, nyitva tartani nehéz” – Lezajlott a 20. Kossuth-szónokverseny

Az anyanyelvápolás fontossága, a közösségépítés, a felkészülés öröme, a kommunikáció fejlesztése vagy a feladott téma nyújtotta kihívás… Sok oka lehet valakinek indulni a Kossuth-szónokversenyen. Tudósításunkban megmutatjuk, milyen volt az idei (ünnepi) rendezvény!

Természettudomány élményszerűen – Az egykori ELTE Videóstúdió

Tudtad, hogy az ELTE TTK 1986-tól rögzített előadásokat, és készített más videóanyagokat? A különböző előadássorozatok – melyek közül például az Atomoktól a csillagokig című ma is tart, személyesen is meghallgatható! – minden korosztálynak tartogathatnak meglepetéseket, már általános iskolától. Épp ezért tartottuk fontosnak, hogy röviden bemutassuk a Videóstúdió munkásságát az alábbi cikkben.

Három program az őszi szünet előtt

Ezúttal holnapra és holnaputánra ajánlunk tudományos rendezvényeket. A Bolyai Szakkollégiumban Eötvös Lorándról, az Egyetemi Könyvtárban és Levéltárban a muzeális gyűjtemények jelenéről és jövőjéről, a BGGyK-n pedig a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarról lesz szó.

Így jegyzetel(je)tek ti – háromalkalmas műhelyfoglalkozás a jó jegyzetért

Jó jegyzetre márpedig szükség van. De milyen a jó jegyzet? És hogyan érhetjük el? Akik részt vesznek az Alkalmazott Nyelvészeti Diákműhely őszi, egyaránt elméleti és gyakorlati foglalkozásain, biztosan közelebb kerülhetnek a válaszokhoz – bármilyen szakosak legyenek is.

Milyen élmény is az Erasmus+? – Interjú három, a mobilitásban részt vett hallgatóval

Gondolkodsz azon, hogy milyen lenne, ha egy félévet külföldön töltenél Erasmuson? Akár egyetemi képzés, akár szakmai gyakorlat érdekel, az itt olvasható interjúnk hasznos lesz számodra: három, Erasmusról visszatért hallgató mesél a tapasztalatairól. Kárai Réka, aki idén végzett a Jogi Karon, Lengyelországban tanult; Bobek Fanni szintén joghallgatóként az Egyesült Királyságba utazott szakmai gyakorlatra; Abdul Kader Aida alkalmazott matematika szakos hallgató pedig Hollandiában töltötte a szakmai gyakorlatát. Mellettük Menyhárt Barbarát, az EHÖK külügyi alelnökét is megkérdeztük: egyrészt a mobilitási programhoz fűződő viszonyáról, másrészt arról, hogyan segíthet a HÖK a kiutazóknak.

Októberi nyelvjárásgyűjtés a Vajdaságban – négynapos kirándulásra jelentkezhettek!

2019. október 3–6. között kerül sor az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének idei őszi félévi nyelvjárásgyűjtésére. Ezúttal Szerbia, egész pontosan a Vajdaság az úticél. A szakmai programok mellett ismerkedésre, kulturális programokra, szórakozásra is adódik alkalom. Részletek a cikkben!

Keretek és határátlépések – Két konferencia szeptember első hetében

Mind az ELTE BTK Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, mind az ELTE TáTK Tudománykutató Központja (utóbbi az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottságával karöltve) szakmai napot szervez a jövő héten. Mindkét konferencia (illetve workshop) sokszínű programot ígér!

A kutató kíváncsisága: curiositas a római irodalomban – Interjú Tamás Ábellel

Az elmúlt időszakban többször is szó volt az Új Nemzeti Kiválóság Program pályázatairól. Most bepillantást engedünk abba, hogyan is működik ez kutatói oldalról: Tamás Ábel, az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék adjunktusa beszélt nekünk arról, hogyan körvonalazódott saját kutatásának ötlete (Bolyai+, ÚNKP-18-4), hogy milyen viszony van esetében a kutatás és az oktatás között, és egyáltalán arról a hazai és külföldi tudományos kapcsolatrendszerről, ami mindezt alapjaiban befolyásolja. Akit sikerült kíváncsivá tennünk, olvasson tovább!

Mi minden készülhet egy ÚNKP-pályázattal?

Május 23-án, csütörtökön 9 órától rendezik meg az Új Nemzeti Kiválóság Program zárókonferenciáját. Mindenki találhat kedvére való előadást.

Nyelv, poétika, kogníció – kerekasztal-beszélgetés és kötetbemutató

Május 21-én, kedden kötetbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervez az ELTE Stíluskutató Csoport és a Magyar Nyelvtudományi Társaság. A téma nyelvészet és irodalomtudomány határterületéről származik: a poétika nyelvészeti és irodalomtudományi megközelítéséről fognak ugyanis a kutatók beszélgetni.