“Közelíteni kellene egymáshoz a természet- és a bölcsészettudományos oktatást, hiszen mindkettő a kutató emberi szellem megnyilvánulása, illetve meg kellene hívni a bölcsészettudományi karokra olyan természettudományokkal foglalkozó embereket, akiknek irodalmi, művészeti érintettségük is van. Hidakat kellene építeni a kettő közé, hiszen egy tőről fakadnak…”
Lénárt István matematikus, az ELTE TTK oktatója szerint az, hogy a két említett tudományterület között szakadék tátong egy hiba, azonban a március 12-én és 13-án megrendezésre kerülő Dialógus Konferencia ennek a távolságnak a megszüntetésével próbálkozik. Az ELTE irodalom- és kultúratudományi mesterképzésének hallgatói a Bölcsészettudományi Kar (BTK) Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének támogatásával megrendezett konferencián arra keresik a választ, hogy milyen hatással van az életünkre a bölcsészettudomány, és hogyan hasznosíthatók az eredményei az orvostudományban, a politikában vagy épp a munkaerőpiacon. Lénárt István a természettudományok szempontjából vizsgálja a bölcsészettudományok szerepét. Véleménye szerint a bölcsészet- és a természettudományok ugyanúgy a megértés, a megismerés eszközei.
„A mai napig vers- és irodalommániás vagyok, és semmiféle különbséget nem érzek az irodalom és a matematika, vagy a természet- és a bölcsészettudományok között. Ezt bizonyítja Lu Csi ókori kínai költő csodálatos verse is, az Ének a költészetről. Az alkotáslélektanról ír benne, és minden, amit megfogalmaz, illik a természettudományokra is. Úgy gondolom, mesterséges és helytelen az a szakadék, amely a két tudományág között van. Ezért döntöttem úgy, hogy a már több helyen elhangzott ötletemet – miszerint irodalmi szövegekben derítsek fel matematikai gondolatokat – elhozom erre a konferenciára is”- mondja Lénárt István.
„Sokszor faggatom arról a hallgatóimat, egy adott matematikus mikor, milyen környezetben élt és milyen kortársai voltak, méghozzá azért, hogy ne egy légüres térbe, egy, a matematika feliratú diliházba zárják be ezeket a tudósokat, hanem érezzék: annak a kornak résztvevői és kifejezői, amelyben éltek és alkottak” – hangsúlyozza a természettudományi kar tanára, aki szerint át kellene alakítani a természet- és bölcsészettudományos oktatást, közelítve a kettőt egymáshoz.
Lénárt István több példát is hoz, hogy bizonyítsa az emberi találmányok és alkotások ugyanolyanok. „Galilei az olasz irodalmi nyelv egyik megteremtője volt. Párbeszédek című műve ugyanakkora kincsévé vált az olasz irodalmi nyelvnek, mint a természettudományoknak. Bertolt Brecht pedig a Galilei élete című tandrámájában úgy írt a tudomány szerepéről és feladatáról, hogy azt minden tudós számára kötelező olvasmánnyá kellene tenni. Péter Rózsa magyar matematikusnő a háború évei alatt, 1944-ben írt könyvet a matematika népszerűsítéséről, amely hatalmas siker lett, és több mint húsz nyelvre lefordították. A Játék a végtelennel – Matematika kívülállóknak című könyvhöz Hegedűs Géza író készített fülszöveget, amelyben megfogalmazta: »az emberiség két részre oszlik, az egyik fele tud matematikát, a másik fele nem. A földi népek és a marslakók között aligha van nagyobb távolság, mint e két tábor között«. Péter Rózsának azonban sikerült áthidalnia ezt a távolságot.”
A konferencián többek között szó lesz a bölcsészet és az informatika, a bölcsészet és a matematika kapcsolatáról, valamint az irodalomnak a közösségi médiában betöltött szerepéről. A részletes programról az ELTE-BTK oldalán olvashattok részletesebben.
(Forrás: www.edupress.hu)
(Kép: cultura.hu)
