Az új felsőoktatási stratégiával kapcsolatban már most változásokról beszélnek. Növelni szeretnék a külföldi hallgatók arányát, azok számát, akik az adott képzést befejezik, egyaránt mérnék a hallgatók és dolgozók kompetenciáját és 2020-tól kötelező lenne az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga a felvételizőknek a legújabb javaslatok szerint.
A felsőoktatási stratégia lényegesen átalakult, de még további tizenegy kérdés vár tárgyalásra. A Felsőoktatási Kerekasztal pénteken ül össze – jelentette ki Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában december 2-án.
Elmondta, hogy a hosszú távú irányelveket már elfogadták, nem a stratégia lényegi kérdéseiről lesz szó. Most a 2020 utáni felvételi követelményekről, illetve a felsőoktatási dolgozók életpályamodelljéről tárgyalnak.
Az államtitkár szerint a felvételi eljárásban tervezett változások bevezetéséig még hat év van hátra, így mind a hallgatóknak, mind az oktatóknak van lehetőségük a felkészülésre. A 21. század sokkal szélesebb körű tudást és kompetenciákat igényel. Már a felsőoktatásba belépéskor magasabb követelményeket kell támasztani a hallgatókkal szemben, és az intézményekben oktatókkal szemben is.
A beszélgetés során kijelentette, hogy megszüntetni nem, maximum a hatékonyság növelése érdekében átalakítani terveznek egy-egy intézményt.
Az államtitkár szerdán az MTI-nek kifejtette, hogy az új felsőoktatási koncepció a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőséget adna a tehetséges fiataloknak arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba. Most nagyon magas a lemorzsolódás aránya, ezen szeretnének változtatni azzal, hogy magasabb bemeneteli feltételeket határoztak meg.
Az államtitkár szerint a szorgalom nem pénzkérdés, aki felsőoktatásban szeretne tanulni, annak saját magával szemben is nagyobb elvárásokat kell támasztania, hiszen később, a munkaerőpiacon is ezzel fognak szembesülni a fiatalok. Kiemelte: teljes félreértés, hogy a felsőoktatásba való bekerülést jövedelmi viszonyokkal hozzák kapcsolatba. Sőt, szeretné megteremteni a kormány a szakiskolákból a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét is. Ennek megvalósításához a Németországban nagyon jól működő Bachelor of Engineering képzési formát vizsgálják.
Azonban a követelményeket nem csak a hallgatókkal szemben növelik, az oktatókkal és intézményekkel szemben is nőnek az elvárások. Mivel a kormány olyan képzéseket szeretne, amelyek később a munkaerőpiacon is tudnak hasznosítani a hallgatók, “mindenkinek oda kell tennie magát”.
Forrás: www.edupress.hu; eduline.hu
Kép forrása: MTI
