Idén november 6-7. között került megrendezésre a XXI. Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny – ezúttal rendhagyó módon az online térben mérethették meg magukat a fiatal szónokok. A verseny győztese, a legszebben beszélő versenyző és a Szónok Születik Retorikaiskola különdíjasa Berki Júlia lett a Károli Gáspár Református Egyetemről. Czipa András, a Miskolci Egyetem hallgatója a második, Bagoly Annabella, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karáról pedig a harmadik helyen végzett. A legjobb kötelező beszédért különdíjban részesült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetének hallgatója, Juhász Bence, a legjobb rögtönző Nánia Hanna lett, aki a Nagy Mózes Elméleti Líceumban tanul. Várhidi Attila, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja a legnagyobb szókincsű szónoknak járó különdíjat kapta a Tinta Könyvkiadótól. Pölcz Ádámmal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának oktatójával, a verseny szervezőjével beszélgettünk a verseny menetéről, a rendkívüli helyzet lehetőségeiről és tanulságairól, retorikáról, nyelvi humorról, a közönség szerepéről, célokról és tervekről, hagyományok megőrzéséről és elindításáról.
A Kossuth-szónokverseny hagyományosan egy kétnapos program. A verseny napját minden évben egy retorikai konferencia előzi meg, mely a szónoklás művészetét és a beszédek éppen aktuális témáit tudományos oldalról is megvilágítja a résztvevők és az érdeklődők számára. Általában a konferenciáknak, s – ha lehet – egy szónokversenynek még inkább esszenciális része a közönség előtt való szereplés. Idén azonban a járványhelyzet fokozódása miatt nem volt lehetőség a személyes jelenlétre, a konferencia pedig épp ezért végül el is maradt. Hogyan alkalmazkodtak a szervezők és a versenyzők a különleges helyzethez? Illetve milyen változások voltak a rendezvény menetében az eddig megszokottakhoz képest?
Az előző húsz évben a Kossuth-szónokverseny mindig egy össz-Kárpát-medencei rendezvény volt, ahol fizikai értelemben is összegyűltek a határon túli és a magyarországi versenyzők. Az utóbbi időben pedig már a határon túli versenyzők adták a mezőny zömét, ami nagy öröm volt számunkra, hiszen ez tulajdonképpen magát a versenyt is – idézőjelesen – nemzetközi ranggal ruházta föl, holott a résztvevők mégiscsak magyar nyelvű szónoklatokat adtak elő. A mostani helyzetben semmiképp sem szerettük volna, ha ez a két évtizedes hagyomány megszakad, úgyhogy mindenféleképpen meg akartuk rendezni a versenyt – ezúttal a személyes jelenlét elengedésével, mert ezt már csak az utazási korlátozások és a fertőzésveszély miatt sem lehetett volna megoldani. Úgy gondoltuk, hogy a korábban hagyományosan meghatározott feladatokat, tehát a kötelező beszédet, amire a versenyzők előre felkészülhettek, illetve a rögtönzés műfaját – ha egy picit át is alakítva, de – szeretnénk megtartani. Ezért ezúttal videófelvételeket kértünk az online versenyre benevezőktől. Azt kértük, hogy rögzítsék előre a kötelező beszédet és azt egy megadott határidőig – november 3-áig – töltsék fel, hogy a zsűrinek legyen ideje az értékelésre. A rögtönzésre alapesetben fél óra felkészülési időt szoktunk adni. Ez most úgy zajlott, hogy a versenyzők pénteken, azaz 6-án, délelőtt 10 órakor megkapták a két témát, és két órájuk volt arra, hogy eldöntsék, melyiket választják, majd kidolgozzák azt és fölvegyék a videót, végül pedig feltöltsék a YouTube-ra (nem nyilvános videóként), illetve beküldjék a linket a zsűrinek. Tehát ezt az öt dolgot kellett két óra alatt elvégezni – ez egyébként mindenkinek sikerült is, szóval ilyen tekintetben a szónokversenyt sikeresen zártuk.
Idén a konferenciát sajnos el kellett engednünk. Logisztikailag is egyszerűbb volt így, a szervezést is valamelyest megkönnyítette, hogy most kifejezetten csak a szónokversenyben kellett gondolkodnunk. A versenyt mindenképp szerettük volna megtartani, mert mindig az a hangsúlyos eleme ezeknek a rendezvényeknek.
Hogyan zajlott a videós beszédek elbírálása? Ugyanazokat a szempontokat vették figyelembe, mint általában?
Igyekeztünk úgy meghatározni a követelményeket, hogy lehessen az eredeti szempontokat érvényesíteni. Tehát például a szónok testbeszédét is szokta figyelni a zsűri, hogy mennyire illik ahhoz a tartalomhoz, amit elmond. Illetve a versenyző hanglejtését, hangerejét, kiejtését is szokták értékelni az érvek és a beszéd tartalma mellett. Próbáltuk úgy meghatározni ezeket a technikai követelményeket, hogy a videóban is értékelhetők legyenek. Ezért teljes alakos felvételt kértünk, vagyis olyat, amin legalább deréktól fölfelé látszanak a szónokok, hogy a gesztikulációjukat és a mimikájukat is meg lehessen figyelni. A felvételnek nyilván jól hallhatónak kellett lennie; arra kértük a versenyzőket, hogy ezt ellenőrizzék is a feltöltés előtt. Végül mindenki jó, elfogadható felvételt küldött be. Természetesen egyik videó sem lehetett vágott, egyben kellett felvenniük a beszédet és nem szerkeszthették meg az anyagot – mivel ezt élőben sem lehet. Annyi előnye volt ennek a videós rögzítésnek, hogy többször lehetett próbálkozni: mindenki azt a verziót tölthette fel, amelyik a legjobban sikerült.
A kötelező beszéd mindig a nagyobb pontszámú, a rögtönzés pedig kevesebb pontot ér. Idén harminc pontot lehetett szerezni a kötelező beszéddel és tizenötöt a rögtönzéssel. Minden zsűritag megnézte a felvételeket és pontozott – ezt a zsűrititkárok összesítették. A zsűri november 6-án, pénteken este egy Zoom-értekezleten alakította ki a végleges álláspontját; a szervezőkkel együtt összefésülték a pontok táblázatát, megállapították a helyezetteket és kiválasztották a különdíjasokat.
Az már a verseny felhívásából is jól látszik, hogy a szervezők készültek olyan forgatókönyvekkel, amelyek a járványhelyzet fokozódását, az egyre szigorúbb korlátozásokat is figyelembe veszik, és megpróbálják ezek mellett is biztosítani a verseny problémamentes lezajlását. Az egyik komolyabb szigorítást pont pár nappal a rendezvény előtt vezették be. Ez hozott valamilyen változást a tervekhez képest? Voltak váratlan helyzetek a verseny közben?
Szerencsére nem voltak váratlan helyzetek. Igyekeztünk időben nekiállni a szervezésnek. Már tavasszal, mikor a vírushelyzet elkezdődött, azon gondolkodtunk a szervezőkkel, hogy hogyan rendeznénk meg a versenyt, ha novemberre nem cseng le a járvány. Júliusban azért meghirdettük az eredeti formában, de szeptember közepe-vége felé már láttuk, hogy így nem lesz kivitelezhető. Úgyhogy a zsűri két titkárával, Lózsi Tamás és Tóth M. Zsombor tanár urakkal leültünk megbeszélni, hogy ők hogyan látják a helyzetet, és hárman kialakítottunk egy közös álláspontot arra nézve, hogy mit is lehetne csinálni. Egyébként a kötelező beszéd témáját is kicsit erre a vírushelyzetre reflektálva állapítottuk meg már eredetileg is. Márai Sándor Mennyből az angyal című verséből választottuk az „Ilyen nagy dolog a Szabadság?”-sort. Erre lehetett akár ’56-os témát, akár a vershez kapcsolódó beszédet kidolgozni. De nagyon adta magát az a kérdés is, hogy a szabadság egy ilyen járványhelyzetben mekkora jelentőséget nyer, hiszen rácsodálkozunk, hogy milyen nagy dolog az, hogy akkor mehetünk ki az utcára, amikor akarunk, vagy akkor látogatjuk meg a nagymamánkat, amikor csak szeretnénk. Nem biztos, hogy ez korábban olyan nagyra értékelt szabadság volt. A rögtönzéses témák között is volt egy olyan, ami a járványhelyzetre engedett reflektálni. Két témát adtunk meg, és az egyiknek az volt a címe, hogy Ki/Mi van a maszk mögött?, a másiknak pedig az, hogy Ment-é az e-könyvek által előrébb a világ?. A tizenhárom versenyző közül tizenkettő a maszkos témát választotta, tehát mindenkinek volt mondanivalója a járványhelyzetről. Ezt többnyire az álarcosbállal kapcsolták össze a résztvevők, de olyan is volt, aki orvosi szempontból értelmezte a kérdést. Szóval a kreativitás eléggé gazdagon megmutatkozott ebben a rendhagyó helyzetben is.
A járványhelyzet tehát sok szempontból hozott változást a verseny menetében. Mind technikai téren, mind a témákat tekintve. A lényeg azonban ugyanaz maradt: a szónoklatok. Milyen hosszúnak kell lennie egy ilyen szónoki beszédnek? Milyen nyelvi regiszterekben szoktak mozogni a versenyzők szövegei? Inkább irodalmias; tudományosabb jellegű vagy teljesen másfajta beszédek hangzottak el idén?
A retorikában is többféle szituáció létezik. Az, hogy milyen műfajú beszédet választanak a versenyzők, mindig az adott témától is függ, illetve attól is, hogy mondjuk fiktív helyzetbe képzelik-e bele magukat vagy a jelenlévőknek, tehát mondjuk a zsűrinek meg a versenyzőtársaknak szól-e a beszéd. Volt már olyan is, hogy valaki teljesen fiktív helyzetbe képzelte bele magát, és azt is nagyon jól megoldotta – bár neki így egy kicsit nehezebb feladata volt. De a lényeg, hogy mindig az adott helyzet választja meg a beszéd műfaját. Ha valaki például egy bírósági helyzetet képzel el, akkor valószínűleg törvényszéki beszédet fog mondani. Ha politikai beszédet mond, akkor feltehetőleg tanácsadó beszéd lesz, ahogy az is, ha mondjuk képzeletben az osztálytársait akarja meggyőzni valamiről. Az, hogy milyen nyelvi regisztereket használnak, megint csak a helyzettől függ, de az általános szabály a retorikában, hogy nem tilos másoktól átvenni gondolatokat, tehát szabad íróktól, költőktől, politikusoktól, filozófusoktól és egyéb tudományos gondolkodóktól idézni – tehát a szépirodalmi regiszter alkalmazása megengedhető, sőt előnyt jelent. De az általuk használt regisztereket is bele lehet emelni a beszédekbe – akkor is, ha a versenyző egy egyszerűbb, hétköznapibb nyelvezetet használ, mert ezek az idézetek megerősíthetik, alátámaszthatják az álláspontját, és ráadásul még a szónok műveltségéről is árulkodnak, ami szintén jó pont.
A kötelező beszéd mindig hat perc hosszúságú lehet. Ez azért egy eléggé hosszú idő. A szövegüket fejből kell megtanulniuk a versenyzőknek és papír nélkül kell elmondaniuk. Ha valaki papírból, vagy vázlatból mondja el, akkor az pontlevonást jelent, mivel itt éppen az a lényeg, hogy a versenyző mennyire tudja belsővé tenni azokat a gondolatokat, amiket (a felkészítője segítségével) ő maga alakít ki. A rögtönzés egy rövidebb műfaj: ez legfeljebb három perc lehet. Ezeket akkor, helyben dolgozza ki a versenyző, ezért a rögtönzés során van lehetőség a vázlat használatára – de ez sem lehet felolvasás! Ekkor a rögtönzés spontán jellegét kell a zsűrinek figyelnie.
Az akaratlan vagy szándékos szlenghasználat, illetve nyelvi humor mennyire fér bele a kötelező és a rögtönzött beszédekbe?
A humor sosem tilos, sőt! Már Cicero is megírta, hogy humor és nevetés nélkül nagyon nehéz helyzetben lennének a szónokok. Amikor a szituáció úgy adja, akkor természetesen lehet és kell is humorral élni. Az előző években mindig volt egy különdíj, amelyet a leghumorosabb szónoknak osztott ki Dudás Róbert Gyula, a különdíj kitalálója és felajánlója. Tavaly például egy ELTE-s tanítóképzős hallgató vitte el ezt a díjat. Mindenki, aki ott ült és hallgatta a szónoklatát, őszintén, könnyekig hatóan nevetett, mert a versenyző annyira jól fogta meg a témát. Idén nem volt lehetőség átadni ezt a díjat, mert a humor akkor él, hogyha van hozzá közönség. A szónoklat egyébként is erősen közönséghez kötött. Ezért idén nem is volt olyan egyszerű a versenyzők helyzete, mert a szónokversenyen egyébként ott ülő közönség és a köztük kialakuló kapcsolat nélkül kellett a beszédeiket elmondaniuk.
Úgy tudom, hogy a már említett A leghumorosabb szónoknak járó különdíjon kívül más különdíjaik is vannak. Idén milyeneket osztottak ki?
Általában az első három helyezettet szoktuk díjazni, illetve a zsűri szokott még odaítélni különdíjakat. Idén, az indulók számára való tekintettel, csak két különdíjunk volt: a legjobb rögtönzőnek és a legjobb kötelező beszédet elmondónak adtunk különdíjat. Valamint három egyéb különdíj is volt még. Fontosnak tartottuk, hogy ilyen körülmények között is díjazzuk a legszebb kiejtéssel beszélő versenyző produkcióját. Az ő díját a Magyar Nyelvi Szolgáltatóiroda ajánlotta föl. Lényeges dolog a retorikában a szókincs is, azaz, hogy ki mennyire változatosan használja a nyelvet. Már hosszú évek óta a Tinta Könyvkiadó ajánlja fel a leggazdagabb szókincsű szónoknak járó különdíjat, amit idén is odaítéltünk. Mióta a tanítóképzőben zajlik a verseny, azóta a Szónok Születik Retorikaiskola is minden évben kioszt egy különdíjat. Ez mindig egy olyan versenyzőnek jut, akiben látnak valamiféle továbbfejlődési lehetőséget, melyet egy retorikai tanfolyam keretében akár professzionális szintre is lehet fejleszteni. A korábbi években a legjobb női szónokot és a leghumorosabb szónokot is jutalmaztuk, valamint a zárt e hangot legszebben ejtőt is.
Ugyan a retorikai konferencia idén nem került megrendezésre, nagy hagyománya van a verseny történetében. Ez általában hogyan szokott zajlani? Idén esetleg várható olyan tanulmánykötet megjelenése, amely a konferenciára készült, de végül el nem hangzott előadásokat tartalmazza?
Amikor a Kossuth-szónokversenyt 1999-ben megalapította Adamikné Jászó Anna professzorasszony, akkor az volt a cél, hogy a Magyarországon akkoriban kevéssé jelenlévő retorikai hagyományt újra bevezessük a köztudatba. A retorikai konferenciáinkról eddig megjelent kötetek a retorika különböző, egészen apró résztémáit dolgozták föl. Például tartottak nálunk előadásokat a testbeszédről, az érvek fajtáiról, a média és a retorika kapcsolatáról, sőt, az egyházi retorikáról, a bemutató beszédről és még a törvényszéki beszédről is. Tehát valóban apróbb résztémákat választottak ki. Korábban évente jelentettük meg a tanulmánykötetet, de mióta az ELTE TÓK-on van a verseny, azóta kétévente szoktuk. Pont azért, hogy legyen elegendő időnk feldolgozni a bejövő anyagokat. Az eredeti koncepcióból azt eddig is megtartottuk – és továbbra is meg fogjuk tartani –, hogy a versenyzők beszédéből retorikai elemzéseket közlünk. Kvázi tananyagként, „okulásként” is szeretnék ezeket a beszédeket közreadni. A legutóbbi kötetünk a Beszédnemek – nemek beszéde címet viseli. Ez a reformációtól napjainkig fogja át a retorikát – kicsit az akkor éppen divatba jövő gender-retorikával is foglalkoztunk abban az évben, 2016-ban, illetve a reformáció aktualitása is terítéken volt. Most már a retorika határterületei felé is szeretnénk kiterjeszteni a tanulmányokat. A következő kötet január-február környékén fog megjelenni. Ez a tavalyi retorikai konferencia anyagát fogja tartalmazni, tehát a Kossuth Lajos retorikájával foglalkozó, valamint Kossuth retorikai vonatkozásait vizsgáló tanulmányok lesznek benne. Tavaly Kossuth Lajos halálának 125. évfordulója volt, és ennek tiszteletére rendeztünk egy Kossuth Lajos és a retorika című konferenciát. Ez az alkalom egyben a huszadik szónokverseny megünneplése is volt.
Milyen a zsűri összetétele?
A zsűriben évek óta ugyanazok az emberek vesznek részt. Ez egy hattagú bizottság, és a tagjai közt van újságíró, nyelvész, retorika-tréner, sőt még egy egykori versenyzőnk is ül köztük. Viszonylag állandó grémiumunk van. A zsűri elnöke körülbelül tíz éve Kiss Róbert Richard, aki az egyik médiatámogatónk is. Ő nyelvész és Prima Primissima-díjas újságíró.
A verseny az egész Kárpát-medencéből és több szakról várja a jelentkezőket. Idén jellemzően honnan „érkeztek” a versenyzők?
Az eredeti versenykiírásban évtizedek óta az szerepel, hogy bölcsészeknek, pedagógusjelölteknek, jogászoknak szól a felhívás – szóval azoknak, akiknek „kenyerük a beszéd”. De sosem utasítottunk vissza senkit, aki más szakterületről jött és meg akarta magát méretni. Volt már agrármérnök és biológus versenyzőnk is. Bárki indulhat, aki késztetést érez magában. Ez egy „össz-egyetemi” verseny is.
Rendszeresen van versenyzőnk Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről is. Idén Erdélyből és Kárpátaljáról is voltak határon túli versenyzőink.
Gimnazisták, középiskolások is részt vehetnek a Kossuth-szónokversenyen. Idén hogy zajlott az ő jelentkezésük?
Általában úgy zajlik a gimnazisták delegálása, hogy a sátoraljaújhelyi Édes Anyanyelvünk versenyen a legjobb szóbeli eredményt elérőket meg szoktuk hívni a Kossuth-szónokversenyre – ugyanúgy, ahogy az Eötvös József középiskolai retorikaverseny helyezettjeit is. Ők megmérettethetik magukat az egyetemisták mezőnyében is. Volt már olyan, hogy egy középiskolás nyerte meg az egyetemistáknak rendezett versenyt. Tizenhét éves kortól lehet nálunk indulni (egészen harminc éves korig). És igen, volt már tizenhét éves versenyzőnk is a korábbi években. Idén csak egy gimnazistánk volt, de ő el is hozta a leggazdagabb szókincsű szónoknak járó különdíjat.
Általában hányan szoktak indulni a versenyen?
Általában huszonöt-harminc induló szokott lenni. Idén tizenhárom versenyzőnk volt. Örültünk, hogy összejött a mezőny fele a jelenlegi körülmények között is.
Visszatérő versenyzők is vannak?
Voltak visszatérő versenyzőink. Aki a zsűriben egykori versenyző és későbbi versenytitkár, Dudás Róbert Gyula, korábban minden Kossuth-szónokversenyen részt vett. Volt helyezett és különdíjas is. Ő végigjárta az összes helyezést, amit csak lehetett. Én magam is visszatérő versenyző voltam annak idején, mert minden évben elindultam. Most is voltak olyanok, akik már sokadik alkalommal vettek részt a Kossuth-szónokversenyen. Ők a versenyzés öröméért és nyilván általában az itt tartózkodás öröméért járnak vissza.
Milyen jövőbeli terveik vannak? Elkezdtek már gondolkodni a következő Kossuth-szónokversenyen?
Nagyon reméljük, hogy jövőre már személyesen tarthatjuk meg a versenyt, mert a szónoklatok lényege a személyes jelenlét – ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Gondolkodunk azon, hogy kicsit „fölturbózzuk” a versenyt egy új műfajjal. Nekem régi álmom egy disputavetélkedő megszervezése. Az ELTE azért jeleskedik a kimagasló disputa-eredményekben, úgyhogy már csak ezért is fontos lenne ezt itt kipróbálni, vagy esetleg egy hagyományt elindítani. Majd meglátjuk, hogy ez beválik-e. Emellett gondolkozunk azon is, hogy a szónokversenyhez kapcsolódóan a középiskolásoknak indítunk anyanyelvi videópályázatot. Az ő korosztályukat is szeretnénk megszólítani. Szeretnénk, ha az ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke és maga a tanítóképző még láthatóbbá válna ezen pályázatok és versenyek által.
A verseny támogatói az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara voltak.
A különdíjakat a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, a Tinta Könyvkiadó és a Szónok Születik Retorikaiskola ajánlotta fel.
A verseny médiatámogatói a Globoport Media Holding (dr. Kiss Róbert Richard), az ELTE Online és az Interkulturális Kutatások Kft. voltak.
A kiemelt kép forrása: http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400552.htm
