Rengeteg nagyszerű festő tevékenykedett a múltban és tevékenykedik most is, de vajon ezek a festmények csupán szépek, vagy van valami mögöttes tartalom, esetleg rejtélyes dolog ezekben a művekben? Ezúttal még négy híres festményt gyűjtöttem össze, amiknek bizony évek hosszú munkája árán, de kiderítették a titkát.
Minden festmény megmutat nekünk valamit. Ez lehet egy tárgy, egy érzés, vagy akár egy egész világ is. Sokszor ezeknek a műveknek mögöttes tartalma is van, melyekre nem egyszerű rájönni. Mindegyik művész a maga módján alkot, ezért nem húzható fel egy minta, mindegyik mű egyedi. Az alábbi négy mű viszont kiemelkedik a tömegből, ugyanis évszázadok munkájával, de megfejtették, milyen titkokat is rejtenek. Van, ami új stílusirányzatot nyitott meg, de fellelhető olyan is, aminek komoly üzenete van a szemlélő számára.
4. Hans Holbeim: Követek
Hans Holbeim a német reneszánsz mesterek második generációjának tagja, a reformáció korának utolsó nagy festője volt. 1533-ban Londonban festette a Követek című képet, a leghíresebb anamorfózist használó festményt. A kép két életnagyságú férfit ábrázol, illetve egy elnyújtott, amorf formát, ami látszólag értelmetlenül uralja a kép alsó negyedét. A különös részlet akkor válik érthetővé, ha nem a szokásos módon nézzük a képet, hanem ferde szög alól: ekkor egy emberi koponya képét látjuk meg. A Hans Holbein-utánzók terjesztették el a „ferdén nézendő kép” módszerét Anglia, majd Európa-szerte. Általában Leonardo da Vinci a Codex Atlanticusban található két vázlatrajzát tartják a műfaj első ismert megjelenésének. Ha megfelelő látószög alól vesszük őket szemügyre, akkor az egyik egy csecsemőfejet, a másik pedig egy szemet ábrázol.
Fotó: szon.hu
3. Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár
Az Arnolfini házaspár a holland Jan van Eyck fára festett olajfestménye, amit 1434-ben készített. Érdemes megfigyelni a két alak mögötti tükröt. Először azt hihetnénk, hogy csak két alak van a festményen, de ha jobban szemügyre vesszük, még két alakot vélhetünk felfedezni. Úgy tartják, hogy a tükörben látszódó vörös alak maga az ördög. A képet a tükör fölött szignálták és dátumozták: „Johannes de eyck fuit hic. 1434” (azaz „Jan van Eyck volt itt. 1434”). A párt egy emeleti szobában ábrázolja nyáron, amit a kintről látható cseresznyefa is sugall. A szoba mindazonáltal nem hálószoba, mint gyakran mondják, hanem egy francia vagy burgundi stílusú előszoba.
Fotó: Wikipédia
2. Leonardo da Vinci: Mona Lisa
A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503–1519 között készült leghíresebb festménye. Ezt a művet rengeteg rejtély övezi. Sokan úgy gondolják, hogy magát a művészt ábrázolja nőként, de olyan verzió is létezik, ami szerint nem is egy nőt, hanem egy férfit festett meg. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása. A képet 1911-ben ellopták, de 1913-ban előkerült. Leonardo a festményt soha nem nevezte el, ezt később Giorgio Vasari tette meg, az életrajzírója. Ha jobban ránagyítunk a képre, akkor a jobb szembe egy „LV” monogramot találhatunk, ami minden bizonnyal da Vinci monogramja.
Fotó: Origo
1. Csontváry Kosztka Tivadar: Az öreg halász
Csontváry Kosztka Tivadar Az öreg halász című képében elképesztő részleteket találtak. Nápoly környéki utazása során készíthette 1901 körül, és életében soha, sehol nem állította ki. A jelentős miskolci műgyűjtő, Petró Sándor halála után, 1977-ben került a Herman Ottó Múzeum gondozásába. Első látásra semmi különleges nincs a festmény aszimmetriájában. Azonban, ha jobban szemügyre vesszük, tükrözve két tökéletes képet kapunk. Az egyik tükrözésnél egy öregembert, aki összekulcsolja a kezét és komoran tekint előre, mögötte a víz nyugodt. A másik tükör viszont félelmetes, magát az ördögöt ábrázolja teljes valójában, a tenger viharos és a tűzhányó is működik a háttérben.
Fotó: librarius.hu
A művészet és a kultúra még számtalan titkot hagyott számunkra, hogy megfejthessük. Nem csak festményekben találhatunk elrejtett utalásokat: írók, költők, szobrászok is előszeretettel alkalmazzák.
A cikk első része ide kattintva olvasható.
Forrás: kultura.hu, Wikipédia, Youtube
