25

cikk

A hálózat csapdájában – Az Eötvös Konferencia második napja

Az Eötvös Konferencia második napján megtartott plenáris előadáson hivatalosan a természettudományok jutottak szóhoz, azonban a hálózatkutatásról szóló előadás bőven tartogatott meglepetéseket a társadalomtudománnyal foglalkozóknak is.

„A mai estét egy indulat szülte” – Beszélgetés a liberalizmusról a BTK-n

Szerda este a Filozófiai Kollégium szervezett beszélgetést a Trefort-kerti Campus főépületébe Liberalizmus, antiliberalizmus, illiberalizmus címmel. A beszélgetés résztvevői olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy lehetséges-e a liberalizmus által célként kitűzött igazságtalanságok felszámolása újabb igazságtalanságok létrehozása nélkül, szövetségre kell-e lépnie a liberalizmusnak a jobb- vagy baloldallal a céljainak eléréséhez, illetve mit is jelent a liberalizmus, és létezhet-e illiberális demokrácia.

Frontvonalban – A XVIII. Eötvös Konferencia első napja

Az Eötvös Collegiumban április 28. és 29. között zajlik a XVIII. Eötvös Konferencia, amelynek színvonalát nemcsak a közel 100 hallgatói előadás, de a meghívott plenáris előadók is biztosítják. A pénteki nap három plenáris programot is tartogatott, amelyekben szó esett frontvonalon átélt kalandokról, a Shakespeare drámafordítások pimaszságáról, és egy olyan iskolai értékelési módszerről is, amely forradalmasíthatja az oktatást.

A hétvégén vár az Eötvös Konferencia!

Az Eötvös Collegium április 28–29-én, pénteken és szombaton rendezi meg multidiszciplináris hallgatói konferenciáját. Itt szinte minden tudományterület iránt érdeklődő talál magának izgalmakat, hiszen nem csak egyetemünk hat karáról, de az ország több pontjáról is érkeznek hallgatók a rendezvényre.

Miért nem vehettél részt te sem a Sci-ndikátor versenyen

A Nők a Tudományban Egyesület Sci-ndikátor címmel rendezett tudománykommunikációs versenyt, amely során az egyetemi hallgatók megtanulhatták a nagyközönség számára is izgalmasan előadni saját tudományos kutatásukat. A versenyen azonban nem mindenki vehetett részt.

Szemben az álhírrel – Tibi atya, a leghitelesebb hírforrás

A Független Médiaközpont március 28-án rendezte meg kerekasztal-beszélgetését és műhelyfoglalkozásait az álhírekről. Mi köze van az álhírnek a pletykához? Hogyan bújik ki a felelősség alól a Facebook és a Google? Van-e esélye egy átlagos magyar állampolgárnak igazi hírekhez jutni? Ilyen kérdésekre keresték a választ a beszélgetés résztvevői, akik között Pulitzer-díjas amerikai újságíró, hazai képszerkesztő, és médiaelemző is helyet kapott.

A macskák mégsem utálnak minket

Egy múlt pénteken közzétett tanulmány megcáfolja az elterjedt nézetet, miszerint a macskák csak kihasználják a gazdáikat, hogy kaját kapjanak tőlük.

Saját hibáit tárta fel a világ legnagyobb újságja

A New York Times több mint 160 éves története során még sosem volt annyi előfizetője, mint most. A közönségük folyamatosan növekszik, a bevételeik szintén. Most mégis változtatni akarnak. Év elején nyilvánosságra hozott jelentésükből nem csak az derül ki, miért kell sürgősen cselekedniük, hanem az is, milyen elvek mentén jutottak a világ vezető médiumának szerepéhez.

Te is bedőlsz a tudományos álhíreknek?

Mikor álhírekről van szó, általában azt gondoljuk magunkról, hogy minket sosem vernének át. De mi a helyzet a tudományos álhírekkel? Most kipróbálhatod, bedőlsz-e!

Esti kérdések – A filozófia vége?

Az Eötvös Collegiumban a hétvégén megrendezett Esti kérdések konferencia a filozófia és az irodalom kapcsolatát járta körül. Vasárnap a filozófiai nézőpont dominált két plenáris és hat további előadásban is. A nap folyamán olyan kérdések merültek fel, mint hogy hogyan lehetséges akaratlanul alkotni, hogyan szimulál az elménk történeteket, vannak-e a jelenvalón kívüli másik világok, és mi történik, ha lefejezzük a filozófiát.

Esti kérdések – Filozófia vs irodalom?

Az Eötvös Collegium Esti kérdések című konferenciájának szombat délutáni szekciója a Filozófia az irodalomban címet kapta. A Margócsy István plenáris előadásával induló szekció inkább az irodalom felől vizsgálta a két tudományterület viszonyát.

Esti kérdések – Filozófia és irodalom I. nap

Az Eötvös Collegiumban szombat délelőtt folytatódott az Esti Kérdések konferencia, amelynek megnyitó workshopjáról is tudósítottunk. A szombat délelőtti Filozófia és Irodalom című szekcióban a két plenáris előadást három további előadás követette.

Olyan könyvet mutattak be a magyar sajtótörténetről, mint eddig soha

Kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be Buzinkay Géza „A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig” című könyvét február 15-én az ELTE BTK-n. Az eseményen kiderült, miért nem készülhetett eddig átfogó magyar sajtótörténeti munka, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a szerzőnek, és hogyan sikerült egy több szempontból példátlan munkát letennie az asztalra.

Furán nézel ki a szelfiken? Nem az arcoddal van baj

Miért lett hihetetlenül népszerű a szelfizés? És miért látjuk magunkat sokszor idétlennek a szelfiken? Már ezekre a kérdésekre is léteznek tudományos kutatáson alapuló válaszok. Miután az Oxford English Dictionary 2013-ban a selfie szót választotta az év szavának, a trend előtt egy ideig tanácstalanul (vagy érdektelenül) állt a tudományos világ nagy része. De csak egy ideig.

ELTE-s siker egy különös mezőnyben

Január 17-én zajlott a Nagy Diák IQ-teszt vetélkedősorozat döntője a Várkert Bazárban. A rendezvényen két győztest is hirdettek, egyikük pedig egyetemünk matematika szakos hallgatója, Nagy Kartal lett. De miért avattak két győztest, ha nem döntetlen lett az eredmény?

A vérnyomás is befolyásolhatja a születendő baba nemét

Gyermekvállaláskor a születendő baba neme az egyik legfontosabb kérdés. Megválaszolására léteznek ősi módszerek, például hogy milyen ételt kíván a kismama, vagy fordulhatunk a csillagokhoz is, vagy az újabb korokban az orvostudományhoz, ami most újabb befolyásoló tényezőre bukkant.

Te is használod, pedig száz éve megmondták, hogy nem kéne

Az emberek sokszor figyelmen kívül hagyják, amit az orvosok vagy a tudósok tanácsolnak nekik, akkor is, ha ezzel saját egészségüket veszélyeztetik. Elég olyan mindennapi élvezetekre gondolni, mint a cigaretta vagy a gyorskaja, az alkoholról már nem is beszélve. Vannak témák, amikről azt hihetnénk, már nem tudnak újat mondani. Pedig úgy tűnik még mindig nem tudjuk, hogy mit hova (ne) dugjunk.

Egészséges-e megszüntetni a menstruációt?

Minden nő megtapasztalja, mégis keveset beszélünk róla, és zavarba jövünk, ha szóba kerül. Pedig rengeteg szempontból hatással van a nők mindennapjaira. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ennek nem kellene így lennie. A tudomány mai állása lehetővé teszi, hogy ideiglenesen szüneteltethető legyen a menstruáció, akár több évig is. Ha a nők nagy része tényleg kényelmetlenségként éli meg a havi vérzést, és komoly fájdalmai vannak, miért nem rohannak az orvoshoz, hogy megszüntessék?

A Találkozások konferencia II. napja ‒ Irodalomtudomány

A konferencia szombati napja az irodalomtudomány jegyében telt. Az Eötvös Collegium Magyar műhelyének sajátossága, hogy irodalmi és nyelvészeti kabinet működik teljesen szimultán, összefonódva. A Találkozások cím is utal a fő célkitűzésre: találkozási pontokat teremteni, hogy minél több átjárás legyen a két tudományterület között, illetve bevonni olyan határterületek szempontjait is, mint a színháztudomány, a művészetelmélet, vagy az esztétika. A második nap négy szekciójában olyan kérdésfeltevések hangzottak el, mint hogy mit láthatott Kosztolányi Itáliában, milyen is az online színház, mi a „másik művészet”, vagy hányféle módon fonódhat össze kép és szöveg.

A Találkozások konferencia I. napja ‒ Nyelvtudomány

November 18–19-én zajlott az irodalom- és nyelvtudományra, valamint azok határterületeire koncentráló Találkozások konferencia az Eötvös Collegiumban. A Magyar műhely hallgatói konferenciáján 35 előadó vett részt határon innen és túlról. A pénteki nap alapvetően a nyelvtudományi szekcióké volt, de a zárószekció filológiai szempontjai már az irodalomtudomány felé irányították az érdeklődést. A hallgatói előadások rendkívül sokszínűek voltak: a skandináv pragmatika, az elképzelt szamurájnyelv, a boszorkányperek, vagy a Besenyő család találkozása a metapragmatikával mind-mind szóba kerültek. Ezek mellett számos más fontos kérdést is megvizsgáltak a résztvevők, például milyen sémák mentén szólnak egymáshoz hallgatók és oktatók, volt-e sci-fi a 19. században, miért jó a funkcionális nyelvtan, illetve „hova” is sírunk be, mikor azt mondjuk, „besírtam”.

Találkozások konferencia az Eötvös Collegium Magyar műhelyében

November 18–19-én, pénteken és szombaton rendezi meg az ELTE interdiszciplináris szakkollégiumának, az Eötvös József Collegiumnak egyik legnagyobb szakmai műhelye hallgatói konferenciáját. A Magyar műhely kétévente szervez műhelykonferenciát, amelyen két kabinetnek megfelelően főleg irodalmi és nyelvészeti témájú előadások hangzanak el. Idén 35 előadó érkezik a határon innen és túlról. Két nyelvészeti, és öt irodalmi szekcióban hangzanak majd el előadások, illetve mindkét nap egy-egy plenáris előadással indul, olyan szakmai tekintélyektől, mint Tolcsvai Nagy Gábor és Kulcsár-Szabó Zoltán.

Különös térkép a Földről, ahogy még sosem láttuk

Ha azt a szót halljuk, világtérkép, nagyjából mindenkinek ugyanaz ugrik be. Egy kétdimenziós térkép, amin Grönland ugyanakkora, mint Afrika, az Antarktisz pedig alig látszik a kép alján. Ezt a torzulást a Mercator-vetület okozza. A térképészeknek ugyanis ki kellett fejleszteniük egy módszert, amellyel a Föld gömb alakú felszínét síkban tudják ábrázolni. Gerardus Mercator flamand tudós 1569-ben úgy oldotta meg a kérdést, hogy a Föld gömb alakját „hengeresítette.” Ezzel tengeri navigációhoz tökéletesen alkalmas térképet alkotott, ezért a módszere széles körben el is terjedt, a sarkokhoz közeli objektumok így viszont aránytalanul nagynak tűnnek az ábrázolásokon.

Mit etessünk a marhákkal, hogy ne büfögjék tele metánnal a légkört?

Az emberi tevékenységhez köthető metángáz 44%-át a haszonállatok bocsátják ki. A főleg marhák által felbüfögött és szellentés útján távozó metán 3,1 gigatonna szennyezést tesz ki évente. Ez nagyjából annyi, mint az egész Európai Unió éves szén-dioxid kibocsátása. A metán azonban 36-szor nagyobb hatással van a globális felmelegedésre, mint a szén-dioxid. Egy új felfedezéssel most akkora hatást érhetünk el, mintha egész India szén-dioxid kibocsátását megszüntetnénk.

Végre megnézhetjük közelről a legközelebbi földszerű bolygót

Az Alfa Centauri körül keringő földszerű bolygókról még sosem készült közvetlen felvétel. Egy csapat asztronómus most bejelentette, hogy 2019-ben űrteleszkópot lő fel, hogy végre láthassuk a hozzánk legközelebbi naprendszer lakható zónában lévő bolygóit. A Project Blue ötletét egy olyan kép adta, amelyet a Voyager 1 készített a távolodó Földről még 1990-ben. A képen a bolygónk csak egy sápadt, kék pontnak látszik. Ha hasonló képet látnánk az Alfa Centauri egyik bolygójáról is, az komoly esélyt jelentene arra, hogy a bolygó lakható.

Földön kívüli élet lehet a Jupiter egyik holdján

A Jupiter egyik legnagyobb holdjának, az Európé felszínének több kilométer vastag jégrétege alatt olyan óceán rejtőzhet, amely mikroorganizmusoknak ad otthont. Miután az Antarktisz jégtakarója alatti tavakban élő szervezeteket találtak, nem kizárt, hogy hasonlók vannak a Jupiter jeges holdjainak felszíne alatt. Éppen ezért 2022-ben űrszondát küldenek a távoli bolygó kisérőinek feltérképezésére.