ELTE-s siker egy különös mezőnyben

Január 17-én zajlott a Nagy Diák IQ-teszt vetélkedősorozat döntője a Várkert Bazárban. A rendezvényen két győztest is hirdettek, egyikük pedig egyetemünk matematika szakos hallgatója, Nagy Kartal lett. De miért avattak két győztest, ha nem döntetlen lett az eredmény?

A versenyt a DUE Médiahálózat szervezte, a Mensa HungarIQa és a Rejtvényfejtők Országos Szövetségének közreműködésével. A háromfordulós megmérettetés egy online teszttel indult, amelyet bárki kitölthetett 17 és 24 éves kor között. A tesztet – amely több éves fejlesztés eredménye, betanulhatatlan, adaptív IQ-teszt – több mint 18 ezren töltötték ki tavaly ősszel.

Közülük a 125 pont feletti eredményt elérő versenyzők jutottak tovább a második fordulóba, amely már élő tesztírást jelentett. A több mint 3000 versenyző a Mensa HungarIQa hivatalos felvételijét töltötte ki, amelyen 135 ponttal lehetett továbbjutni a harmadik fordulóba. A 135 fölötti IQ-val rendelkező döntősök a népesség legintelligensebb 1%-ába tartoznak.

Négyszázan jutottak be az utolsó fordulóba, akik közül 222-en jelentek meg a január 17-én tartott döntőn. A nagyszabású rendezvényen a versenyzők egy több részből álló, közönség előtt zajló show keretében mutathatták be tudásukat. A nézők kivetítőn követhették a feladatokat, amelyeken a résztvevők épp dolgoztak. Itt már nem csak a helyes megoldás, hanem az idő is döntő tényező volt.

Itt azonban történt valami: az elődöntőbe már külön jutott be 10 lány és 10 fiú. Közülük került ki a 2-2 döntős. Először a két lány mérte össze magát a végső IQ párbajban, majd a két fiú. Így került ki győztesen a lányok közül Kadocsa Rebeka Dóra, a BME negyedéves gépészmérnök hallgatója, és Nagy Kartal, az ELTE matematika szakos hallgatója, akinek a döntőben rendelkezésre álló 25 percből csak 11-re volt szüksége a feladatok megoldásához, így 12 másodperccel előzte meg a második helyezettet.

dijazottak_foto_kecskemeti_david

A fotón balról jobbra: Kecskés István, a DUE elnöke; Kadocsa Rebeka Dóra 1. helyezett; Nagy Kartal 1. helyezett; Illés Boglárka, az EMMI helyettes államtitkára. Fotó: Kecskeméti Dávid

A döntő feladatsora online is elérhető.

A győztesek jutalma egy-egy Samsung Galaxy táblagép volt, amelyet Illés Boglárka, az EMMI helyettes államtitkára adott át.

Egy csodálatos elme

Nagy Kartalnak úgy sikerült elnyernie az első helyet, hogy saját bevallása szerint a vetélkedő előtt még sosem töltött ki IQ-tesztet, de a rejtvényeket nagyon szereti. Kartal illeszkedik az eddigi győztes fiúk sorába, hiszen 2014-ben egy elméleti matematikát és programtervező informatikát tanuló ELTE-s győzött, 2015-ben pedig szintén ELTE-s informatikus fiú nyert.

Arra a kérdésre, hogy van-e összefüggés a reál irányultságú tanulmányok és a versenyen elért kimagasló eredmény között, Kartal azt válaszolta, hogy „Szerintem van összefüggés. A legtöbb feladatban előkerült valahogy a matematika, és ez a reál irányultságúaknak kedvezett.” Azért természetesen ő sem úgy indult neki a versenynek, hogy biztosan, matekosként, nyerni fog, hiszen az elején egyáltalán nem számított a győzelemre. „Ahogy jöttek az újabb és újabb fordulók, úgy egyre közelebb éreztem magam a sikerhez.”

iq teszt szerv

Fotó: DUE

A nagy kérdés: és a lányok? 

Elsőre talán nem tűnik furcsának, hogy kettéosztották nemek szerint a mezőnyt, hiszen ez gyakori eljárás sportversenyeknél. De indokolható-e ez egy tisztán szellemi vetélkedőn?

Az intelligencia fogalma meglehetősen vitatott a tudományos diskurzusban. Arról sincs konszenzus, hogy van-e különbség a férfi és a női intelligencia között. Egy ilyen helyzetben került döntés elé a Nagy Diák IQ-teszt szervezőbizottsága (amely cikkünk megjelenéséig nem válaszolt megkeresésünkre). Az utolsó előtti fordulóban szétválasztani a mezőnyt kompromisszumos megoldásnak látszik: nagy vonalakban kirajzolódnak az erőviszonyok, mielőtt megtörténne a különválasztás. Így pedig két győztes is örülhet, nincs rivalizáció a nemek között, fiúk és lányok is megkapják a bátorítást: nekik sikerült, neked is fog!

Viszont nem derült ki, ki a legintelligensebb diák az országban. A versenyeknek az a célja, hogy kialakuljon egy rangsor, és a résztvevők megtudják, hol helyezkednek el ebben. A nemek szerinti elkülönítés ezt nem teszi lehetővé. Az IQ-teszt műfaja meglehetősen újkeletű, még nincs kialakult hagyománya, de néhány párhuzam, talá jobban megvilágítja a kérdést. A Nemzetközi Sakk Bajnokságban épp Polgár Judit mutatta meg, hogy nincs értelme egy külön női bajnokságnak, hiszen egy nő is legyőzheti a férfiak mezőnyét. Vagy tegyük fel, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőiben külön fiú és lány győzteseket avatnak.

A Nagy Diák IQ-tesztet idén negyedik alkalommal rendezték meg, az ELTE hallgatói mindeddig kimagaslóan szerepeltek. De érdemes lenne azt is megnézni egyszer, hogy a teljes mezőny ellen hogyan teljesítenek.

Kiemelt kép: DUE