Egy rendkívül időszerű és érdekes témát boncolgató előadáson jártunk a Pedagógiai és Pszichológiai Karon. Szeptember 21-én az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis tartott nyílt rendezvényt Az iskolapszichológus feladatai az LMBTQ diákok ellátásában címmel. Az előadó Dr. Forrás-Biró Aletta volt, az ELTE PPK Tanácsadás- és Iskolapszichológia Tanszék adjunktusa, egyben a Bázis vezetője is. A továbbiakban magáról a rendezvényről tudósítunk bővebben, egyben az előadás összefoglalását kíséreljük meg.
A rendezvényen érződött, hogy kifejezetten gyakorló szakemberek számára szerveződött, azonban a téma népszerűsége és mindennapi fontossága miatt nem csupán élvezhető, de kifejezetten hasznos volt félig laikusok számára is. N. Kollár Katalin, szintén PPK-s oktató bevezetőjében elmondta, milyen különleges ez a helyzet, bár maszkban, de legalább személyesen találkozhatnak a Bázis szakmai közösség tagjai újra, egy év után (online százhúsz iskolapszichológus kapcsolódott be az ország különböző részeiről). Kezdődhet is az előadás!
Az LMBTQI+ alapfogalmai
Először is, mi az az LMBTQI+? Ez a betűszó a leszbikus, meleg, biszexuális, trasznemű, queer és interszex közösségek összefoglaló neve, az előadó azonban a szexuális orientáció és nemi identitás fogalmának különbségét hangsúlyozta. Az első alá tartozik a biszexuális, meleg, leszbikus és az aszexuális, valamint a pánszexuális. A questioning fogalma mindkét kategóriába beletartozhat, attól függően, hogy mit kérdőjelez meg az illető: identitását vagy orientációját.
Nemi identitás csoportba tagolódnak a queer, a transznemű és az interszexuális fogalmak. Az interszexuális orvosilag mindkét nemhez tartozókat jelöl. Ebbe a kategóriába nem tartozik bele a cisznemű, mellyel azokat az embereket írjuk le, akik nemi identitása nem különbözik biológiai nemüktől, de ettől még szexuális orientációjuk eltérhet.
Ellentétben a gyakran hallott mondattal, nem lett hirtelen több LMBTQI+ ember, csupán jobban láthatóak. Hazánkban megítélésük különösen kettéválik az elfogadástól akár a kriminalizációig.
Amikor előbújik a genderkalács ember, avagy az identitás és orientáció kérdése
Az alapfogalmak tisztázása után következett a „The Genderbread Person”, magyarul genderkalács ember (az ELTE TÓK oktatóinak remek fordítása), mely egy igazán kedves ábra: elkülöníti az identitást, a vonzalmat, a biológiai nemet és az identitás kifejezését, amik egytől egyig összefüggnek, de nem feltétlenül jelzik előre vagy befolyásolják a másikat.
A coming outot, azaz előbújást Forrás-Biró szerint „hosszas, vergődő, kínlódó folyamat” előzi meg, különösen, hogy általában az egyébként is nehéz tinédzser korszakban történik meg, ezt követi a tudatosulás utáni mérlegelési időszak, majd ettől függően dönti el, megteszi-e a lépéseket afelé, hogy a világ elé tárja ezt, vagy nem. Nem feltétlenül kell ennek megtörténnie: a folyamat teljes lehet nyilvános előbújás nélkül. Ha ez nem az egyén döntése, az az „outolás”, melyre sajnos számos példát láthattunk a médiában, például a politikában: ilyenkor egy személyről a környezete adja ki ezt a privát információt, az engedélye nélkül.
Nemi szerep diszfória és transzneműség
A BNO a nemi szerep diszfóriát, nemi inkongruenciát, azaz össze nem illést betegségként írja le, a pszichológusok azonban inkább állapotként hivatkoznak rá. Az, hogy valaki transzként azonosítja magát, nem egy statikus történés, hanem egy önismereti folyamat eredménye. A szakma igyekszik tehát ellépni a patologizálástól. A nemi átalakító kezelések, műtétek egy uniós országban sem engedélyezettek 18 év alatt. Az önazonosság el nem érése rettenetes kín: nagyon ritkán előfordul, hogy megbánják a tranzíciót; ezt azonban hajlamos a sajtó felkapni, egy-egy esetről tudunk, pontos számadatok nem állnak rendelkezésre.
MtF illetve FtM a transzneműek fogalma, függően attól, hogy férfiből (male) nővé (female) vagy fordítva történt a nemváltása. Az átváltozás neve tranzíció vagy átmenet, melynek lépései a névváltoztatás – mely hazánkban 2020 márciusa óta nem lehetséges –, a hormonkezelés, a külső nemi jellegek megváltoztatása, továbbá a nemi megerősítő műtétek, sebészeti eljárások, melyhez szükséges többek közt pszichiáter, szakpszichológus és pszichoterapeuta egybehangzó szakvéleménye, ám ez egy hosszú folyamat..
A transz emberek más nyelvekben a rájuk hivatkozó névmásokat is megváltoztatják, továbbá az Mx nemtelen megszólítás – a Mr., Mrs. és a Miss mellett – is használatos. Érdekesség, hogy az új amerikai elnök, Joe Biden egyik első intézkedései közé tartozott a kormányzati portálokon ennek választható opcióként való bevezetése.
Hallhattunk egy idézetet egy előbújó nembináris embertől: ő arra kér, gondoljunk két csillagra, egyikre férfiként, másikra nőként: a körülöttük lévő rengeteg csillag egyike ő. Majd pedig következett pár érdekes statisztikai adat:
Magyarországon 2018-as adatok szerint a népesség 1,5%-a tartozik az LMBTQI+ közösségbe.
Ezek azonban becslések: nemzetközi szinten általában 6-12% közé esnek ezek az eredmények, példaként éppen Lengyelországot említette, hasonló kultúrkörnyezettel. Az ezirányú felmérések általában nagyon eltérő módszertannal, különböző nagyságú mintákon készültek, így nehezen összevethetőek, illetve számolni kell azzal is, hogy kevésbé elfogadó társadalmi közegben az emberek nehezebben vallanak LMBTQ+ voltukról.
Miért érdemes ezzel iskolapszichológusként foglalkozni?
Mert pályájuk során fognak találkozni LMBTQI+ diákokkal. A pszichés jólléthez az önazonosság megélése alapvető, ezt támogatja az iskolapszichológus. Érdemes tehát a kliens önmeghatározását követni, segíteni. Nem kizárt azonban, hogy már 18 évet betöltött, akár még 11. osztályos, vagy éppen más törvényekkel rendelkező országból érkező diákoknál már a transzneműség maga is megjelenhet az iskolai praxison belül.
Kiemelt iskolapszichológusi feladat az önismeret mélyítése, segítése, a nemi identitást vagy a szexuális orientációt érintő kétségek fontos stressztényezők lehetnek. Ajánlott az affirmatív megközelítés, mely számol a társadalom heteronormativitásának káros hatásaival, szemben a konverzív vagy a reparatív szemlélettel (amely ezt az állapotot kívánja megváltoztatni ).
Az LMBTQI+ fiatalok ráadásul egy veszélyeztetett csoport, nagyobb arányban jellemző rájuk a magányosság, a depresszió, akár a folyamatosan megélt kettősség és disszonancia okán. A kortársak általi bullyingnak való kitettség meglehetősen nagy, ennek nem feltétele a nyilvános coming out sem. Mind az önsértésre, mind az öngyilkossági kísérletre nagyobb a hajlandóság: az utóbbi extrém módon magas, amerikai adatok szerint 31%, szemben az azonos korú heteroszexuális fiatalok 4 százalékával.
Iskolapszichológusként nekünk az élő gyerek a cél.
Függetlenül attól, hogy maga a pszichológus személyesen mit gondol, mi a véleménye a témáról, az iskolapszichológusnak feladata segíteni. Ugyanakkor fontos nem átesni a ló túloldalára: az LMBTQI+ fiatalok sem feltétlenül nemi identitásukkal vagy szexuális orientációjukkal kapcsolatban érkeznek a pszichológushoz, ugyanolyan tanulási, kortárskapcsolati, családi problémáik lehetnek, adott esetben ezek miatt keresik fel az iskolapszichológust.
A szülőnek a gyereke bármilyen típusú másságával találkozni egy mellbevágó tapasztalat, nehéz élmény, sokaknak újra kell tanulni. A Tobi színei című film ajánlása hangzott el a közönség soraiból: ez egy vidéki Magyarországon élő transz fiatal útját mutatja be dokumentumfilmes megközelítésben.
Mi tehet az iskolapszichológus?
A diáknak fontos lehet, hogy az iskolapszichológushoz érkezve leteheti azt a „maszkot”, amit eddig hordozott, és egy megértő, elfogadó közegbe érkezhet, ahol szabadon lehet önmaga. Van, amikor ennyi is elég helyzetük enyhüléséhez.
Iskolapszichológusok feladatai egyéni szinten – az elfogadáson túl – többek közt a tájékozódás, fogalmak ismerete, a kisebbségi stressz és szenvedésnyomás oldása, csökkentése, az élethelyzet feltárása és az önelfogadás segítése, valamint az adaptív megküzdési stratégiák erősítése.
Csoportszinten hasonló céllal, de más eszközökkel kell dolgoznia: itt a hangsúly az edukáción, érzékenyítésen és a kirekesztés-, diszkrimináció-, bullying-prevención van, továbbá támogatni kell ebben a pedagógusokat is. Mivel az iskolapszichológus szervezetben dolgozik, fontos ennek a támogatása, illetve a környezet felmérése, tájékozódás e téren is.
Találkozunk továbbá szivárványcsaládokkal is: a szivárványcsaládból érkező gyerekek nem mások, de a pedagógusok kezelhetik őket máshogyan, nem feltétlenül diszkrimináció, hanem akár az információhiányból fakadó félelem miatt is.
Propagálás-e az edukáció?
Az, hogy szókészletet kap valaki egy fogalommal kapcsolatban, nem propaganda.
Számos egyesület, szervezet szervez edukációs programokat, teszik elérhetővé az információt az arra kíváncsi füleknek, de például több egyházi konferencia is szerepelteti a programjában az ilyen jellegű workshopokat vagy a téma diskurzusát. Az evangélikus egyház Európa-szerte támogatóan lép fel az azonos nemű házasságokat illetően, templomaikban tarthatóak, sőt, Dániában a lelkészek maguk is házasságra léphetnek azonos nemű párjukkal.
Az előadáson említett szervezetek:
Transvanilla Transznemű Egyesület
EJHA III. országos konferencia
Fiataloknak ajánlhatóak a szexEd és a yelon.hu oldalak.
A legújabb, közbeszédben gyermekvédelmi- vagy pedofiltörvényként emlegetett törvény nem köti meg az iskolapszichológusok kezeit, munkájukat nem korlátozza az egyéni ellátást érintően. Ellenben az iskolai vezetést, a környezetet jelentősen befolyásolja, közvetetten tehát érinti a változás a szakembereket is. Ugyan az edukációs, érzékenyítő programok nem kerültek tiltásra, azonban adott esetben a szülők részéről érkező reakcióktól való félelem megakadályozza ezek szervezését.
Beláthatatlan következményekkel járhat, ha a diákok nem kapják meg azt a nyelvet, amivel megfogalmazhatják a problémáikat, kifejezhetik az érzéseiket.
Összességében elmondható, hogy nincs varázsszó: fel kell mérni a helyi lehetőségeket, szervezeti hozzállást. Fontos kérdés az iskolapszichológus szakmai protokoll és a törvény viszonya is: az előbbi egy szakmai irányelv, melyet a minisztérium jóváhagyott, és nevesített feladatként jelzi a szexuális nevelést mint iskolapszichológusi feladatot. Végezetül pedig hadd idézzem az előadás egy utolsó diáját:
Támogató vagyok. Én csak ragaszkodom ahhoz az őrült gondolathoz, hogy mindenkinek egyenlő jogai legyenek.
Kiemelt kép forrása: itt
