Tudós tanáraink – tanár tudósaink 4.
Ha fel lehetne állítani sikerességi sorrendet az ELTE tanszékei közt, akkor az Etológia Tanszék biztosan az elsők közt szerepelne. Megszámlálhatatlanul sok sajtómegjelenést tudhatnak maguk mögött, a hazai és külföldi lapok rendszerint a legújabb eredményeikről számolnak be. Legutóbb a kutyák öregedéséért felelős géneket azonsoítottak. Kubinyi Enikőt, a tanszék kutatóját kérdeztük.
Az ELTE lágymányosi campusán az Etológia Tanszéken gyakran hallani kutyaugatást. A Családi Kutya Program sok éves múltra tekint vissza, és megszámolni is nehéz, mennyi publikáció született a program kutatásaiból. A kutyák viselkedésével foglalkozó tanszék kutatói legutóbb a matuzsálemi kort megélt kutyákban mutattak különös génvariánsokat. Kubinyi Enikőt, a tanszék tudományos főmunkatársát a most publikált tudományos eredményekről kérdeztem, illetve a tanszék jövőbeni terveibe is beavatott bennünket. Az interjú végén pedig személyesebb, a kutatói életútra vonatkozóan is feltettem pár kérdést, nem feledkezve meg a koronavírus okozta változásokról sem.
A közelmúltban az internetes sajtóban olvashattuk, hogy a hosszú életű kutyák koráért felelős genetikai variánsokat azonosított a tanszék. Mit is jelent ez pontosan?
Olyan génváltozatokat azonosítottunk 22 és 27 éves kort megélt kutyákban, amelyek 850, átlagos élethosszú kutyában nem fordultak elő. Az adatokat szuperszámítógépek használatával elemezte ki Jónás Dávid bioinformatikus. A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba. Az elemzést lefuttattuk egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is, és 24 olyan genetikai variánst találtunk, amelyek célzottan az öregedéssel hozhatók összefüggésbe.
Mintavétel Buksitól
Milyen további kutatásra ad ez lehetőséget?
Néhány génben jelentős, úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtunk. Ezeket érdemes volna tovább vizsgálni és feltárni a biológiai hatásaikat is. Szeretnénk az eredményeiket megerősíteni további idős kutyák vizsgálatával, ezért ha valaki 22 éven felüli kutyát tart, és szívesen részt venne a kutatásban, jelentkezzen a honlapunkon. A genetikai kutatáshoz többnyire elegendő a kutyák szájnyálkahártyájáról vett törlet, így a mintavétel egy kis csiklandozáson kívül nem jelent semmilyen kellemetlenséget számukra, és a minta akár postán is elküldhető.
A géneken túl a környezetnek is van szerepe a kutyák élethosszának meghatározásában? Esetleg az állattartó életmódja is befolyásolhatja ezt?
A két matuzsálem kutya, Buksi és Kedves vidéken, teljesen szabadon éltek, és sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 évet élt, világcsúcstartó ausztrál matuzsálemhez, Bluey-hez. Táplálkozásukat tekintve viszont különbözött a helyzet. Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója. Gyanítható, hogy a szabad életformának, a gyakori, barátságos szociális kontaktusnak szerepe volt ezeknek a kutyáknak a hosszú életében. Az pedig közismert, hogy például az elhízás, ami egy környezeti hatás, jelentősen lerövidíti a kutya életét. Az utóbbi két évtizedben egyébként a nyugati típusú társadalmakban jelentősen megnőtt a kutyák várható élettartama a jó állatorvosi ellátás és jó minőségű táplálék miatt, japán adatok szerint mintegy négy évvel, 8,3-ról 13,7 évre.
Milyen kutatási módszerrel vizsgálják a kutyák kognitív hanyatlását? Vagy egy teljesen naiv kérdéssel: hogyan lehet észrevenni, ha egy kutya öregszik?
A kutyák életkora főleg a testméretüktől függ. Ha már az előbb említettem a japán adatsort, továbbra is erre hivatkozom: az 5-10 kg-os kutyák 14,2 évig éltek, a 40 kg felettiek viszont csak 10,6-ig. Az óriáskutyák, német dog, ír farkaskutya, sajnos csak 7-8 évet élnek meg általában, ezért egyáltalán nem evidens, hogy egy kutya mikortól számít öregnek. Megkérdeztük a gazdákat, öregnek gondolják-e a saját kutyájukat. Az öregnek tartott kutyákat a gazdák kevésbé aktívnak, kevésbé tanulékonynak látják.
5-6 éves kor körül kezd emelkedni az idősnek tartott kutyák aránya a populációban, és a 12 éves kutyákat már szinte mindenki öregnek tartja. Mi a viselkedéstesztjeinkben 8 éves kor körül húztunk korhatárt a középtermetű kutyák csoportjában, és az e kornál fiatalabb, illetve idősebb kutyák memóriáját, tanulási, figyelmi és szociális képességeit hasonlítottuk össze. Egy nagyon elkötelezett gazdacsoport éveken át visszajárt a tesztjeinkre, ezért hosszú távú vizsgálatokkal is követhetjük az öregedési folyamatokat. De nem csak viselkedési, hanem idegtudományi kutatásokat is végzünk EEG-vel, fMRI-vel, sőt a Kutya Agy- és Szövetbanknak köszönhetőn molekuláris szinten is kutatjuk a fiatalok és idősek agyműködése közti különbségeket.
Az összes fajta kutyát vizsgálják?
A kérdőíves vizsgálatainkkal igen, és az agybankba is bármilyen felajánlást szívesen fogadunk. A viselkedéses, fMRI-, EEG- kutatásunkban viszont főleg közepes termetűek vesznek részt. Külön keresünk rövidfejű kutyákat is, mert úgy tűnik, hogy ők jobban figyelnek az emberi tekintetre és gesztusokra, és az öregedés szempontjából is érdekes, hogy ezek a képességek hogyan változnak. A rövidfejű kutyák szaglóhagymája is viszonylag kicsi, szaglásuk rosszabb, ebben is jobban hasonlítanak az emberre.
A Szenior Családi Kutya Program csoportja
Egy korábbi interjújában olvastam, hogy a nagyobb testű ebek fele olyan sokáig élnek, mint a kisebb testű társaik. Akkor még nem lehetett tudni, hogy a kognitív hanyatlás más életkorban jelenik-e a különböző méretű kutyáknál. Azóta történt áttörés a kérdésben?
Most már tudjuk, hogy a kognitív hanyatlás mérettől függetlenül 11-12 éves kor körül jelentkezik. Ezt a kort az óriáskutyák nagy része nem éri meg.
A fajtán túl az öregedéssel összefügg-e a kutyák „tanultsága”? Van-e arról információ, hogy a valamilyen feladatra kiképzett kutyáknál később indul el a kognitív hanyatlás?
Szabó Dórával készült az a vizsgálatunk, amely szerint a képzett kutyák kognitív hanyatlása később kezdődik, mint a képzetleneké. Embereknél is ismert, hogy az agytornának van védő hatása. Ezt támasztotta alá egy érintőképernyős kutatásunk is, amelyben idős kutyák is részt vettek, és lelkesen, bár a fiataloknál lassabban tanulgatták, hogy éppen melyik kép érintéséért kapnak jutalmat. A gazda-kutya kapcsolaton is sokat javít egy ilyen tréning, mert a kevesebb aktivitás és sok egészségügyi probléma miatt az idős kutya kevesebb örömet okoz a gazdáknak.
A kutyák öregedésén kívül milyen kutatási területeken dolgoznak az ELTE etológusai?
Etorobotikával, szociális viselkedést mutató robotok fejlesztésével, gyerekek mobileszköz-használatával, törpemalacok, macskák, kutyák, farkasok összehasonlító viselkedési és idegtudományi vizsgálatával, vokális kommunikációjával, zebrapintyek szociális tanulásával, fiókagondozásuk agyi mechanizmusaival foglalkoznak a munkatársaim. Ezek a kutatások szorosan összekapcsolódnak néhány emberen keresztül, jó az együttműködés a tanszéken.
A kutatás(oknak) van valamilyen hatása az emberi viselkedés kutatására? Az eredmények hasznosak lehetnek a humán kutatások számára?
Szinte valamennyi kutatásunk úgy indul, hogy keressük a humán párhuzamokat vagy azt, hogy egy emberi képességnek mi lehet az evolúciós előzménye. A kutyát, macskát, malacot, pintyet modellfajként használjuk, amiken egyszerűbb vizsgálni komplex emberi viselkedések biológiai hátterét.
Az etológia viszonylag későn irányította figyelmét a kutyák viselkedésére. Mi ennek az oka? Az embertől távolabb élő állatok hangzatosabb tudományos eredményekkel kecsegtetnek?
Az etológia alapítói az állatok viselkedését a természetes környezetükben vizsgálták, a kutya környezetét, viselkedését mesterségesnek tartották, amit az ember jelentősen átformált. Csányi Vilmosnak és a tanszéken folytatott munkának sikerült igazolnia, hogy ez nem baj, sőt, pont ez az érdekes a kutyában.
Buksi a kutatókkal
1994-ben csatlakozott egyetemistaként a Családi Kutya programhoz. A kutatást többekkel együtt Csányi Vilmos indította el. Milyen volt fiatal kutatóként olyan, nemzetközileg is elismert kutatóval dolgozni, mint Csányi Vilmos?
Olyan volt, mint egy beteljesült álom. Az internet előtti korszakról beszélek, akkoriban nekem még az sem volt világos, hogy létezik egyáltalán kutatói szakma… Csányi Vilmost viszont sokszor láttam a tévében, olvastam az írásait, és homályosan megfogalmazódott bennem, hogy az szeretnék lenni, ami ő, bármi is legyen az. Nagy szerencsémre a biológus szakon még elsős koromban rátaláltam, és körülbelül másnap jelentkeztem nála szakdolgozóként. Sokat jelentett nekem, hogy mellette lehettem, szép számú előadásról és gyakorlatról lógtam el csak azért, hogy ott lehessek a tanszéki megbeszéléseken.
Hogyan vált az etológia az élete részévé? Ezzel a tervvel érkezett az ELTE-re, vagy kínálkozott egy ilyen lehetőség és élt vele?
Tulajdonképpen azzal a tervvel érkeztem, hogy etológus leszek, bár nem tudatosult bennem. Bármilyen faj viselkedését szívesen kutattam volna, a paradicsomhalakét is, amikkel akkoriban tele volt a tanszék, de szerencsére akkor indult a kutyázás, és kutyarajongóként, kutyagazdaként nem is voltam teljesen ügyetlen.
A folytonosság elve szerint: mennyire inspiráltak a hallgatók? Bekapcsolódnak a kutatásba? Ők is érzik az ELTE Etológia Tanszék sikereit?
Van utánpótlás, külföldről is csatlakoznak a csoportunkhoz. A mi csoportunkban hadd emeljem ki a most végző MSc-hallgatómat, Bognár Zsófiát, a Kar Kiváló Hallgatóját, aki, akárcsak én, azért jelentkezett biológusnak, hogy etológus lehessen, és velünk van elsős korától. Nagyon elkötelezetten, tudatosan dolgozik, máris több publikációja megjelent, önállóan fogja össze a hosszú távú vizsgálatainkat. Ősszel remélhetőleg PhD-hallgatóként folytatja a munkát, és bízom benne, hogy szép karrier áll előtte. Más jeles hallgatóink is korán elkezdték a TDK munkát, ezt mindenkinek javaslom, aki kutató szeretne lenni.
A távoktatás hogyan hat az Etológia Tanszékre? Egyáltalán milyen módon változott meg a kutatás a koronavírus-járvány óta?
A viselkedésteszteket, az agybanki felajánlások fogadását, fMRI-, EEG-méréseket le kellett mondani, ez komoly nehézség, bár szerencsére a szakdolgozatírásokat már nem hátráltatta. A Szenior Családi Kutya Programunk az adatfeldolgozás, cikkírás fázisában van, ezekre most több időnk jut. Sikerült lebonyolítanunk az első online doktori védést is, az oktatás is az elvárható ütemben halad, bízom benne, hogy nagyobb megtorpanás nélkül átvészeljük a járványt. A kisgyerekes kollégákra viszont nehéz szívvel gondolok, nekik nem könnyű most megoldani a munkát otthonról. Az én legfiatalabb gyerekem 9, a nagyok 16 évesek, kis segítséggel vagy önállóan tanulnak távoktatásban, így tudok mellettük dolgozni
A kiemelt és a beillesztett képek forrásai az ELTE TTK honlapja és az interjúalany saját fotóalbuma.
