Indiától Szaúd-Arábián át Brazíliáig. A filmtudománytól az irodalomtudományon át a történelemig. Átfogó és hiánypótló konferenciát tartottak a bölcsészkaron, aminek eredményeképpen kijelenthetjük: a bölcsészet valóban hasznos.
Idén harmadik alkalommal rendezte meg az ELTE BTK HÖK Magyar Intézetek Képviselete és a DOSZ Nyelvtudományi Osztálya az ABsolute – Alkalmazott Bölcsészet Konferenciát. A megnyitón Dr. Bartus Dávid, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyeinek dékánhelyettese elmondta, a konferencia célja, hogy a bölcsésztudományokról a közbeszédben sokszor negatív képet átformálják. Bencze Norbert, a DOSZ NYO elnöke pedig bemutatta a tavalyi év konferenciájának kötetét. A konferencián ezúttal 10 előadást hallhatott a közönség három szekcióban, és az előző évekhez hasonlóak idén is tudósítunk az eseményről.
Az első, Stratégiák nevet viselő szekció első előadója Blankó Miklós volt, az EO főszerkesztője. A Magyaróra. Gondolatok egy módszertani folyóirat megszületése-újjászületése kapcsán című előadásában egy magyartanároknak szánt folyóirat elindításáról és az első szám tartalmáról számolt be. A tematikus szám elsőre a 200 éves Bánk bán köré szerveződött, és 33 szerző munkáit foglalja magába. Az előadó a következő számot is bejelentette: Retorikatanítás a kommunikáció évszázadában. A második előadást Egres Dorottya és Petschner Anna tartotta. Az előadópáros a paksi atomerőmű fejlesztéséről szóló vitát vizsgálta meg az érveléseket tekintve. A diskurzus szereplőinek (Magyarország Kormánya, Energiaklub, LMP) sajtóanyagait rendszerezték toposzokba, illetve tipikus érvmintákat is ismertettek. A BME tanársegédeinek a módszere a következő volt: először felállítottak egy toposzlistát, amiben a gazdaság, pénzügy, biztonság, környezet, stb. kategóriákat alkották (Arisztotelész után szabadon); második lépésként a toposzokon belül a legtipikusabb argumentumokat listázták; utolsó fázisban pedig ezeknek gyakoriságát elemezték. Az eredmények kimutatták például, hogy a Greenpeace korántsem a környezeti felelősségre helyezi a hangsúlyt a sajtótermékeiben, sőt az is kiderült, hogy az egyetlen szereplő, akinek a csekély mennyiségű megnyilvánulásaiban egyaránt szerepeltek pro és kontra érvek, az az MTA volt. Az előadók végül különböző tanácsokat is szántak a diskurzus résztvevőinek. Az első szekció elnöke Dr. Vladár Zsuzsa volt.
A második szekciót a Reprezentációk jellemezték. A szekcióelnök Dr. Vincze Teréz volt. Az első előadást az ELTE BTK HÖK elnöke, Jancsó Dorottya tartotta. Prezentációjának alcíme Az esküvős film mint a politikai kommunikáció eszköze az 1990-es években. Jancsó kifejtette, hogy Indiában a jobboldali ideológia milyen gyakori a populáris filmben, és hogy a legsikeresebb propagandafilm nem más, mint az esküvős film. Ezeket a szórakoztató filmeket ráadásul leginkább a diaszpórában élő hindi nyelvű közönségnek szánták, és rendre előfordul az a fogás, hogy a film végén a külföldön élő család hazatér. A filmtudós szerint az esküvős filmet egyfajta útmutatóként gyártják, hogy a diaszpórában élők is tudják, hogyan kell megőrizni az indiai kultúrát. Rideg Béla előadásában Sofi Oksanen Tisztogatás című regényét elemezte az interdiszciplináris traumaelmélet szempontjából. Szerinte az emlékezés-ismétlés-átdolgozás hármasával ábrázolhatóvá válik a trauma a többgenerációs történetben. Az előadó arra is kitért, hogy a trauma átadható, de nemcsak a generációk között, hanem az irodalmi szöveg is átadhatja az olvasónak. A következő előadó Zalatnay Lídia volt. A szövegértelmezés térfoglalása című előadásában Esterházy életművén keresztül mutatta be a földrajzi terek recepcióját. Az előadás a térközpontú fenomenológiát helyezi az irodalomtanítás keretein belülre. Márki Herta előadásában egy irodalmi szöveg nyelvoktatási célzatú felhasználást mutatta be a magyar mint idegen nyelv órán. Először egy kis kronologikus áttekintést hallhattunk a nyelvoktatásról: először az ún. direkt módszer kizárta az anyanyelvet az óráról, majd a 80-as évektől, a kommunikatív nyelvoktatás elterjedésével nőtt a szövegek jelentősége is. Az előadó kérdőíves kutatást is végzett, hogy milyen funkciói lehetnek a magyar irodalmi műveknek nyelvtanulási szempontból. A legfontosabbak az országismeret, szókincsfejlesztés és a kiejtés javulása. Márki egy kérdéssel zárta az előadást, ami akár további kutatásra is teret ad: hol a kortárs irodalom helye ebben a fajta nyelvoktatásban? Hiszen ezeknek az irodalmi szövegeknek a nyelvezete eltér az akadémikustól, vagy éppen sokkal inkább rétegzettebbek.
A harmadik és egyben utolsó szekció a Perspektívák név alatt további négy előadást foglalt magában. A szekcióelnök Dr. Szilágyi Ágnes volt. Az első előadást, melynek címe Női szerepek, női szereplők 1918–1919-ben, Erdős András Patrik tárta a hallgatóság elé. Az előadó a legfontosabb női résztvevőket ismertette többek között az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején. A széleskörű történelmi előadásból csak néhány női név: Bédy-Schwimmer Rózsa (rövid megbízatású, de az első női) nagykövet, Várnai Zseni költő, vagy éppen Mehringer Rezsőné telefonos kisasszony, aki egyszemélyben a felelős, hogy kizárólag a forradalmárok hívásai értek célt az őszirózsás forradalom idején. Előadásában olyan ellentmondásokra is kitért, mint a proletárdiktatúra által támogatott teljes emancipáció, holott a női párttagok kevesebb fizetést kaptak ugyanazon posztok betöltéséért. Percze Máté előadó amellett érvelt, hogy Szaúd-Arábia XX. századi történelme nem egyéb, mint egy utánozhatatlan sikertörténet. Az államformáját tekintve monarchikus ország a Közel-Kelet meghatározó szereplője lett röviddel megalapítása után. Az országra először a terjeszkedés volt a jellemző, így foglalták el Mekkát és Medinát, az iszlám két legszentebb helyét. Később a pániszlamizmus is a célok között szerepelt, vagyis, hogy minden muzulmán egy államba tömörüljön. A radikális vahhábita irányzatot valló országnak ez (egyelőre) nem sikerült. A pénzügyi sikerek elsősorban (kicsit ellentmondásosan) az olajkitermelésnek és az USA-val kötött szerződéseknek köszönhetők.
A Közel-Keletről Dél-Amerikába kalauzolt bennünket Thomázy Tímea, aki A brazíliai magyar nyelvoktatás helyzete és perspektívái címmel tartott előadást. Thomázy először ismertette, hogyan kerülnek magyarok Brazíliába. Az utolsó hullám az 56-os forradalom után érkezett az országba, akik lassan asszimilálódtak. Változást a 2010-es egyszerűsített honosítás jelentett, hiszen magyar nyelvtudással és egy magyar felmenővel az ottélők könnyen szerezhettek EU-s állampolgárságot. Az előadó ismertette, hogy bár nem veszélyeztetett nyelv a magyar, a használati színtere egyre szűkül. A szekció és egyben a konferencia utolsó előadása a Nyugodjék békében?, kissé radikális címet kapta. Szabó Róbert a Kalocsai Érseki Főgimnázium, azaz korábbi tanulóhelyének szerepét vizsgálta az első világháborúban. A kutatás elsődleges célja, hogy feltérképezze a hősi halottak személyét, illetve azt, hogy milyen kitüntetéseket szereztek az iskolához köthető személyek. Az eredmény 81 hősi halott és 82 kitüntetés. A kutató további célja, hogy a kapott adatbázist (illetve konkrétan a kitüntetések tárgyi emlékeit is) a gimnázium óráira is bevigye, a közeli történelmi alakokkal motiválva a diákokat.
A szekcióelőadások után Jancsó Dorottya meghívott előadóként is beszélt a nagyérdemű előtt. Előadásának címe 21 pont a 21. századi bölcsészképzésért volt, amiben először ismertette a 2016-ban létrejött Bölcsész Hallgatók Szövetségének 2018-as, az ELTE-vel közreműködve megalkotott programját. A szövetség elsőszámú célkitűzése, hogy küzdjön a bölcsészhallgatókat sújtó sztereotípiák ellen. A tevékenysége a fenntarthatóság, finanszírozás, digitalizáció, piaci kapcsolódások fókuszpontjai köré csoportosul, hogy szélesebb körben is láthatóvá váljon a bölcsészet használhatósága. A BTK HÖK elnöke célként fogalmazta meg a digitális kompetenciák fejlesztését, illetve egy digitális infrastruktúra kialakítását, hiszen hiába rendelkezik a bölcsészhallgató saját számítógéppel, ha a kampuszon nem teljes a wi-fi lefedettség, vagy ha nem áll rendelkezésre közösségi tér. Jancsó továbbá piaci potenciált lát a bölcsészhallgatók nyelvoktatásában, amiben az ELTE elöl jár. Jelenleg is majdnem rekordszámú nyelvet lehet tanulni a BTK-n (csak a Buckinghami Egyetem tud 2-vel többet nyújtani). Végül az előadó kiemelte a minorprogramot, vagyis, hogy a hallgatók ingyen elvégezhetnek egy kisebb „szakot” is egyetemi éveik alatt. Mivel ez nem adott minden egyetemen, ezért célként határozta meg, hogy minél több intézményben bevezessék ezt a lehetőséget.
A konferencia záróakkordjaként egy kerekasztal-beszélgetés zajlott Jancsó Dorottya, Dr. Bartus Dávid, az ELTE BTK tudományos és kutatásszervezési ügyeinek dékánhelyettese és Nemes László, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöki megbízottja között, amiről egy külön cikket közlünk.
A harmadik ABsolute konferencia ismét bebizonyította, hogy igenis a gyakorlatban is hasznosítható a bölcsészet, aminek előnyeit nem utolsó sorban a társadalom is élvezheti.
A képek forrása
