Három ELTE-s is bekerült a 2019-es FameLab magyarországi döntőjébe, köztük a félelemmel foglalkozó Reéb Zsófia, aki a második helyet szerezte meg.
A világ egyik vezető tudománykommunikációs versenye, a FameLab magyarországi döntőjét május 13-án rendezték meg. A döntőben három ELTE-s résztvevőnek is szurkolhattunk, köztük Reéb Zsófiának, aki idegtudománnyal foglalkozó előadásával második helyet ért el. A magyarországi versenyt a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council szervezte, ami az Egyesült Királyság kulturális kapcsolatokkal és oktatási lehetőségekkel foglalkozó nemzetközi szervezete. A résztvevőknek három perc alatt kell meggyőzniük a zsűrit és a közönséget egy előadással, ahol a tartalom, az érthetőség és nem utolsó sorban a személyes karizma is számít. A magyar döntő tétje pedig az ország képviselete a FameLab nemzetközi döntőn a júniusi Cheltenham Tudományos Fesztiválon.
De mi is az a FameLab?
A FameLab a világ vezető tudománykommunikációs versenye. Célja, hogy megtalálja a tudomány új arcait, akik a 21. század közönsége számára inspirálóan és izgalmasan tudnak beszélni fontos tudományos témákról. Az előadás legyen humoros, informatív és lelkesítő, ami együtt egy igazán sugárzó személyiségen keresztül kerül a közönség elé. A tudomány kommunikációja egyre nagyobb mértékben elvárt az egész világban. A kutatók és tudósok feladata, hogy a sokszor rendkívül komplex ötleteiket egyszerűen, közérthetően és nem mellesleg érdekesen tudják előadni. Mindezzel elősegíthetik a tudomány elfogadottságát és szerepének jelentőségét a társadalomban, valamint növelhetik munkájuk anyagi és szellemi támogatottságát. A jövő tudósgenerációi számára pedig bátorító hatású is lehet a mesteri szinten űzött tudományos kommunikáció.
A brit Cheltenham Fesztivál indította el az első FameLab versenyt 2005-ben. A fesztivál jeligéje, hogy egyesítse a tudomány és a művészet ágait egy rendezvényen belül, és nem mellesleg igyekszik megszólítani minél több érdeklődőt, mindezt az angliai Cheltenham városában. Innen indult a FameLab, amit 2007-ben a British Council együttműködésével nemzetközi szintre bővítettek. A 2018-as versenyen 29 ország vett részt egy Európát, Amerikát, Afrikát, Ázsiát és a Közel-Keletet felölelő hálózatban. A FameLab elindítása óta közel 10 ezer kutatót és tudóst mozgatott meg a verseny.
A magyarországi versenyre 18 éven felüli kutatók vagy tanárok regisztrálhatnak, aminek előfeltétele az aktív jogviszony megléte egy magyarországi egyetemmel vagy kutatóintézettel. Jelentős tudománykommunikációs vagy nyilvános kommunikációs tapasztalattal rendelkező jelentkezők regisztrációját nem fogadják, tehát az egyetemet éppen végzett vagy még aktív hallgatók köréből kerülnek ki a győztesek. A háromperces előadásoknak természettudományi, műszaki, orvosi vagy matematikai témával kell foglalkozniuk.
Az idei FameLab hazánkban több fordulóban zajlott. A regionális elődöntőket Budapesten, Miskolcon, Pécsett és Szegeden szervezték meg, és az országos elődöntőnek a főváros adott helyet április 4-én. A zsűriben helyet foglalt a tavalyi magyarországi győztes, Kiss-Tóth Ágnes, a TTK Atomfizikai Tanszék doktorandusza. Az elődöntő legjobb 12 előadója egy kétnapos mesterkurzuson készült fel a május 13-i döntőre, ahol hárman is képviselték az ELTE-t.
A döntőbe került Vig Julianna, aki 2001-ben szerzett diplomát a Természettudományi Kar biológus szakán. Szűkebb szakterületként a neurobiológiát választotta, fiatal kutatóként a kisagy születés utáni fejlődésével foglalkozik. 2012 óta a Bárczin tanít anatómiai és kórtani ismereteket.
Szintén döntős lett Szidarovszky Tamás, aki vegyész és fizikus szakon végzett az ELTE-n. PhD-je megszerzését követően, két év tokiói kutatómunka után az ELTE Kémiai Intézet tudományos munkatársa lett, és molekulák nagyintenzitású lézerfénnyel való kölcsönhatását vizsgálja elméleti módszerekkel.
Végül második helyet szerzett a magyarországi döntőben Reéb Zsófia, aki jelenleg az ELTE biológus mesterképzés végzős hallgatója Idegtudomány szakirányon. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Hálózat-Idegélettan csoportban a félelmi emléknyomok kialakulásának idegi hátterét próbálja megfejteni. Előadása a félelemről és neurális hátteréről szólt, amit az MTA egy szabadon választható konferencián való részvétellel díjazott.
Magyarországot idén Cheltenhamben Asztalos Lilla, a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék hallgatója képviselheti Az orvoslás új dimenziója és veszélyei című előadásával.
A kiemelt kép forrása ez,